Forrás: Népszava

Csak tavaly egymillióval növekedett a menekültek száma a világban – az egyesült államokbeli Menekültek és Bevándorlók Bizottságának közlése szerint így összesen 11,5 millió menekült tengődik a földkerekség kontinensein. A tegnap nyilvánosságra hozott megdöbbentő statisztika szerint majdnem hétmillióra tehető azok száma, akik már több mint egy évtized óta élnek menekülttáborokban.

A menekültek számának tavaly drámai mértékű emelkedése elsősorban a darfúri válságra vezethető vissza. A nyugat-szudáni tartományban az iszlám fundamentalista kartúmi kormány által pártfogolt dzsandzsavíd milíciák terrorizálják a lakosságot. A helybéliek „bűne”, hogy iszlám-hívők ugyan, de fekete bőrűek. Az arab fegyveresek kegyetlen akcióiban 180-500 ezer vesztette életét, a menekültek számát pedig közel kétmillióra teszik. Sokan közülük Csádban kerestek menedéket.

A szudáni menekültek egészen elképesztő körülmények között élnek szülőhazájuk tőszomszédságában, csádi területen. Bár az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) mindent elkövet azért, hogy elegendő élelemben részesüljenek, munkájukat nem mindig kíséri a szerencse: a régióban tapasztalható állandó szárazság miatt sok darfúri szomjazik. Abban reménykednek, hogy még június folyamán javul a helyzetük: ekkortól szeptemberig tart ugyanis a csapadékos időszak.

A darfúriak egyébként Csádban sem érezhetik teljes biztonságban magukat. Nem ritkák az incidensek a Szudánhoz közeli határszakasznál: hónapról hónapra több darfúri veszti életét Csád területén, mert a dzsandzsavid milíciák átszivárognak az ország területére.

A darfúri konfliktus mellett az iraki katonai beavatkozás is hozzájárult a menekültek számának gyarapodásához. Nem hivatalos szír állítások szerint a háború 2003 márciusi megkezdése óta 700 ezer iraki szivárgott át az országba a majdnem nyolcszáz kilométeres határszakaszon. Nem csak szunnitákról van szó: síiták és keresztények is felbukkantak az arab államban, mert megelégelték a véres iraki merényleteket.

Washingtont különösen azért aggasztja mindez, mert a menekültek között igen sokan magasan képzettek: orvosokról, tanárokról, üzletemberekről, egyetemistákról és más olyan értelmiségiekről van szó, akiktől azt várta az Egyesült Államok, hogy tevékenyen járulnak hozzá Irak újjáépítéséhez.

Szíriának is komoly gondot jelentett a menekültáradat. A Washington által a terrorizmus támogatásával vádolt országban érezhetően romlott a közbiztonság. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselője, Abdelhamid Ouali még az év elején a The Washington Postnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „a helyzet egyenesen borzalmas, a katasztrófával egyenlő”.

A saját államon belüli menekültekről is külön szól az amerikai bizottsági jelentés. Számuk 3,16 százalékkal, 21,3 millióra növekedett.

A szerdán közzétett 126 oldalas amerikai jelentésben rámutatnak arra, hogy a menekültek nem élvezik az őket megillető jogokat, mert az adott államok kormányainak nem éri meg, hogy bármiféle támogatást nyújtsanak nekik. A menekültek jogállását egyébként az 1951. július 28-án aláírt Genfi Egyezmény szabályozza, amelyet az 1967. január 31-én szentesített New York-i Jegyzőkönyvvel módosították.

Az amerikai dokumentumban első ízben osztályozták, hogy a befogadó államok mennyire biztosítanak emberhez méltó életet a menekültek számára. Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Irak, Izrael és az Egyesült Államok a legjobb, „A” jegyet kapták, míg Oroszország, Algéria, Irán, Libanon, Malajzia és Tanzánia a legrosszabbnak számító „F”-et.

Népszava online

Comments are closed.