Forrás: NOL

A Fatah “öregjei” attól tartanak, hogy kiszorítják őket a vezetésből is

Zalán Eszter, 2005. június 15. 00:00

Palesztin gyerekek tüntetnek az izraeli Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, hogy községüket hátrányosan érinti a határfal építéseKép: REUTERS – Gil Cohen Magen Az elmúlt napokban két döntés is kiélezte a vetélkedést a Fatah és a Hamasz palesztin szervezetek között. Mahmud Abbasz palesztin elnök elhalasztotta törvényhozási választásokat, pártja a Fatah pedig későbbi időpontra tűzte ki kongresszusát. A két halasztást lehet, hogy nem éli túl a Fatah mint a palesztin politika egyeduralkodója.

Abbasz a várakozásoknak megfelelően cselekedett, amikor elhalasztotta a július 17-re kiírt törvényhozási választásokat. Új időpontot nem jelölt ki, csak annyit tudni: megvárja, míg Izrael augusztus közepén kivonul a Gázai övezetből. A döntést egyedül hozta. Az indoklás szerint azért kell elhalasztani a választásokat, mert a palesztin parlament képtelen volt megegyezni: menynyi képviselői helyet, milyen választási módszerrel osszanak szét. A Fatahnak a listás szavazás kedvezne, hiszen a korábban Jasszer Arafat kézi vezérlése alatti mozgalom neve még jól cseng, ha tagjait korrupt, pénzsóvár politikusoknak tartja is a palesztinok többsége. A Hamasznak – és a Fatah többi riválisának – az egyéni választókerületi voksolás felelne meg, hiszen jelöltjeiket jobban ismerik és szeretik a választók. Egy kairói találkozón – egyiptomi diplomaták évek óta közvetítenek a Hamasz és a Fatah között – a Fatahhal szemben álló csoportok fele-fele arányt követeltek. Ezt Abbasz nem tudta elfogadtatni sem a Fatahhal, sem a palesztin parlamenttel.

A Hamaszt felháborította Abbasz döntése. Az Abbasz bejelentését követő napokban aknákat lőttek ki a Hamasz bázisának tartott Gázai övezetből zsidó célpontokra. A Hamasz tudja: Izrael úgyis a palesztin hatóságot bírálja az aknatámadások miatt, s amiért nem szereli le a terrorista szervezeteket. A Hamasz támadásaival nemcsak Izraelt, de a Palesztin Nemzeti Hatóságot is célba veszi. A Hamasz és a Fatah között korábban is voltak nézeteltérések, hiszen alapvetően másként értékelik a közel-keleti konfliktus megoldási lehetőségeit, ám most előfordulhat, hogy a politikai mérleg a Hamasz felé billen.

A Hamasznak jól is jöhet a halasztás. A palesztin hatóságot hatékonyan működtetni képtelen – a Palesztin Felszabadítási Szervezetet is domináló – Fatah népszerűsége napról napra csökken. A palesztin parlamentben csaknem egy évtizede ülő Fatah-képviselőket megveti a nép. A Fatah vezetése ráadásul egy nappal Abu Mazen (Abbasz) bejelentése után közölte, hogy elhalasztják az augusztus 4-re tervezett kongresszust. Ez lett volna az alkalom a már régen esedékes tisztújításra és fiatalításra. Az “öregek” azonban előbb meg akarják tartani székeiket a törvényhozásban, és úgy indulnák neki a kongresszusnak – nehogy hoppon maradjanak. A kongresszus elhalasztása jelzi, hogy Abbasz komoly ellenféllel néz szembe Faruk Kaddumi személyében, aki Arafat halála óta Tunéziából irányítja a Fatahot. Abbasz reformokat ígért, de egyelőre sem a Fatahon belül, sem a palesztin hatóságon belül nem tudott átütő változásokat foganatosítani. A palesztin területekről (és nem külföldről) származó fiatal politikusok lehet, hogy ezek után nem várják ki a sorukat a Fatahban, és az elmúlt hetek önkormányzati választásain remekül szereplő Hamaszhoz pártolnak át. Abbasz – Izrael megrökönyödése ellenére – mindig azt a stratégiát támogatta, hogy a szélsőséges szervezeteket be kell vinni a politikába, és úgy mérsékelni őket. Lehet, hogy ezzel saját pártja sírját ássa.

A világ egyre komolyabban veszi a Hamaszt. Jack Straw brit külügyminiszter elismerte, hogy Nagy-Britannia kapcsolatban van Hamaszhoz közeli politikusokkal. Sőt, nemrég a Fehér Ház is kilátásba helyezte, hogy “Hamaszhoz közeli” politikai szervezetekkel vagy politikusokkal tárgyaljon. (Az USA demokratizálási programja úgy tűnik a palesztin területeken is a szélsőségesebbeknek kedvez.) Ez annál meglepőbb, mivel a Hamasz az USA-ban, Izraelben és az EU-ban is szerepel a terrorszervezetek listáján. Egyelőre azonban senki sem merte, akarta elválasztani egymástól a “politikai” és a “katonai” Hamaszt. Izrael bármiféle kapcsolatfelvétel ellen tiltakozik. A dzsihádot (szent háborút) kötelességnek tartó Hamasz célja a zsidó állam eltörlése, és a saria (iszlám jog) bevezetése Palesztinában. Kórházaik, iskoláik, focicsapataik, mecsetjeik – melyek a terroristák toborzására is szolgálnak – egyelőre jobban működő szociális infrastruktúrát kínálnak, mint a palesztin hatóság. A palesztin hatóság csak akkor állíthatja meg a Hamasz hatalmának és népszerűségének növekedését, ha mélyrehatóan megreformálja önmagát és egy jól áttekinthető központi hatalom válik belőle. Ezt azonban most elhalasztották.

Comments are closed.