Forrás: NOL– mondta a NATO-főtitkár lapunknak
Dunai Péter, 2005. június 14. 00:00
Jaap de Hoop Scheffer, a NATO holland főtitkára párbeszédet akar az EU-valKép: REUTERS – Francois Lenoir Gyurcsány miniszterelnök úrral ebben a szobában nemrég nagyon jó beszélgetést folytattam. Tudom, hogy a magyar kormánynak sok más egyébre is költenie kell. Mégis azt mondtam, és azt mondom, Magyarország mindezzel együtt jobban teljesíthetne – mondta lapunknak Brüsszelben Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár.
Amerika-Európa vetélkedés. Az európai integráció nem irányulhat az Egyesült Államok ellen, ha mégis arra megy, zsákutcába kerül. Én a szívemben atlantista vagyok, másrészt az európai integráció híve. Ami az Amerika-Európa, az észak-atlanti szövetség két alappillére közti védelmi képességben meglévő szakadékot illeti, a főtitkár hangsúlyozta, hogy a NATO nem tudja, és nem is akarja ezt a tátongó rést betömni. „Nem törünk világcsendőri szerepre, de európai szövetségeseinktől többet várunk” – húzta alá példaként említve a stratégiai légi szállítási kapacitások hiányát.
Merre tart a NATO? Ki kell szélesíteni a politikai vitákat, és a szervezet politikai dimenziójának nagyobb hangsúlyt kell adni – vélekedik a NATO főtitkára. Jó példaként említi a minapi vilniusi fórumot, ahol a külügyminiszterek a nemzetközi kérdések széles skálájáról tárgyaltak, eszmét cserélve a Közel-Keletről, az EU-trió és Irán tárgyalásairól, az iraki átalakulási folyamatokról. „Schröder kancellárnak igaza van abban, hogy a transzatlanti fórumot nem használjuk ki eléggé.” Párbeszéddel mélyítjük el az Európai Unióval és az ENSZ-szel fenntartott kapcsolatokat is. A francia és a holland „nem” után még nagyobb szükség van a NATO-EU párbeszédre és a szorosabb NATO-ENSZ kapcsolatra is. A főtitkár úgy véli, hogy el kell kerülni az EU és a NATO bizonyos fokú versengését.
A NATO katonai szerkezetátalakítása. – Sokoldalúbban használható és mozgatható erőkre van szükség – véli a főtitkár a katonai szerkezetek átalakítása kapcsán. Fontosnak tartja, hogy az Amerika-Európa párbeszéd intézményes fóruma az a NATO-asztal, amely mellett Washington is ül.
Közel-Kelet, Irak. A NATO nem akar közvetlenül bekapcsolódni az izraeli-palesztin konfliktus megoldásába. A transzatlanti szövetség szélesebb, átfogóbb szerepet vállal, párbeszédet folytatva az öbölbeli államokkal, Egyiptommal, Izraellel, a térség sok más államával a többi között terroristaellenes haditengerészeti együttműködésről. A NATO Irakban az al-Rusztamija kiképzőközpont munkája elindításán dolgozik.
Oroszország-NATO. Ami Üzbegisztánt illeti, a NATO és vezetői nem osztják Moszkva véleményét. A főtitkár június 24-én Moszkvába utazik, és tárgyalásain téma lesz a közép-ázsiai országban történtek megbeszélése. Ami a finnek által felpanaszolt orosz légtérsértéseket illeti, a NATO nem tud ilyenekről (Finnország nem NATO-tag, de az észak-atlanti szövetségben nagyra becsülik a finn hozzájárulást a kontinens katonai és politikai biztonságához – A szerk.) Ez kétoldalú probléma, amit Helsinkinek és Moszkvának kétoldalúan kellene megoldania.
NATO-osztályzatok: elégséges?
A magyar vállalások nem teljesítése, az ígértnél jóval kevesebb fejlesztés és NATO-együttműködésre alkalmatlan eszközök az egyik oldalon, a legveszélyesebb missziókban való részvétel a másik serpenyőben – jellemzik a magyar atlanti szerepvállalást. Akárcsak az előző ciklusban, a mostaniban is több kritika érkezett a szövetségtől. Az átalakítási tervekre rábólintott a NATO, ám kiderült: 4150 milliárd helyett csak 3500 milliárd forint jut a haderőre 2014-ig. Alig valósulnak meg a tervezett beszerzések. Hiányoznak a szövetséges erőkkel kommunikálni képes híradóeszközök, és több mint hat évvel beszerzésük után nincs ellenség-barát felismerő rendszere a Mistral légvédelmi rakétáknak. Pozitívum: Afganisztánban jelen vagyunk, és felajánlottuk részvételünket a bagdadi NATO-kiképzőközpont működtetésében. (H. Z.)
