Forrás: NOL

Megáldotta, és fényes jövőt jósolt a gyermek Kossuthnak

Romhányi Tamás, 2005. június 13. 00:00

Egyes csodarabbik halálának évfordulóján kisebb városra való tömeg gyűlik össze a két-háromezer lelkes tokaj-hegyaljai falvakban. Az utóbbi években még arra is volt példa, hogy egyetlen napon tizenötezren keresték fel valamelyik nevezetes kegyhelyet. Sokan közülük Izraelből vagy az Egyesült Államokból érkeztek.

De lássuk, mit kínálnak az északi országrészbe látogatóknak a történelmi borvidék falvai napjainkban. A térségben az 1700-as évektől volt jelen a haszid zsidóság, amely kelet-európai jellegzetességekkel ötvözte a zsidó hagyományokat. Megtelepedésük elsősorban annak volt köszönhető, hogy Tokaj-Hegyalján vezetett a legnagyobb kereskedelmi útvonal Kassára, Lengyelországba és a Kárpátaljára. Az 1700-as években kialakuló zsidó közösségek fokozatosan átvették a korábban itt élt görög kereskedők szerepét a borforgalmazásban.

A miskolci hitközségben úgy tartják, ma két okból szokás a tokaj-hegyaljai zsidó emlékhelyeket felkeresni: részben a haszid zsidóság épületei szolgáltatnak ritka látnivalót, de ennél alighanem fontosabb az itt eltemetett híres csodarabbik nyugvóhelyeihez történő zarándoklat. Sokan – ahogyan a jeruzsálemi siratófalnál is szokás – cédulákra írt kérelmeket hagynak a síroknál. Ezeket Jeruzsálemben a fal kőtömbjei közé csúsztatják be, Bodrogkeresztúron és Sátoraljaújhelyen pedig a sírokra tett kavicsok alá rejtik.

Bodrogkeresztúron a nyolcvan éve elhunyt Reb Steiner Sajele sírját keresik fel a településre látogatók. A hagyomány szerint ő volt az, aki egy furulyázó pásztorfiútól megvett egy dalt, amely később a zsidó liturgiába olyannyira beépült, hogy az egész világon ismertté vált.

A sátoraljaújhelyi temetőben a sír fölé épült házacska jelzi Mojse Teitelbaum nyughelyét, amely másfél százada ismert zarándokhely. A csodarabbi gyógyító és oltalmazó köveiről, az úgynevezett kámeákról volt híres. A legenda szerint gyógyította a gyermek Kossuthot is, akit megáldott, és megjövendölte fényes politikai karrierjét is.

A legszebb és a maga nemében egyedülálló zsinagógát Mádon találják az érdeklődők, az 1795-ben barokk jellegzetességeket mutató copf stílusban emelt épület már abban az időben is ritkaságnak számított. 2003-ban felújították, a települést idén májusban elöntő áradás pedig elkerülte az épületet. A mádi zsinagóga a tekintetben is egyedülálló, hogy megmaradt eredeti funkciójában, pedig a faluban ma már nincs zsidó közösség. Az északi országrész más településein a megüresedett zsinagógákat többnyire átépítették az államosítás után, van, ahol bútorraktárnak használják, másutt iskolaként működik, és van egy négyezer lelkes kisváros, ahol a helyi tűzoltóságot költöztették bele.

A zsinagógát, vagy imatermeket felkeresni szándékozóknak célszerű a miskolci izraelita hitközségnél [a 06 (46) 505-044-es telefonszámon] érdeklődni és a látogatást előzetesen egyeztetni, nehogy zárt ajtók fogadják az érdeklődőket. A mádi zsinagóga, és a tokaji imaterem kulcsait helyi lakosok őrzik, a sátoraljaújhelyi kulcsát pedig a rendőrkapitányságra szokás leadni.

Comments are closed.