Forrás: NOL

A Nagy Könyv-játék óta nőtt a könyvtárak forgalma

Varsányi Gyula, 2005. június 13. 00:00

Mi tagadás, izgultam szombat este az mtv képernyője előtt, hogy a meghívott vendégeknek és a két műsorvezetőnek sikerül-e rávennie a nézőket a Nagy Könyv-adásban: szavazzanak az általuk pártfogolt regényekre. Több esetben hallgattak rájuk, máskor a maguk feje után mentek, de így sem okoztak nagy meglepetést.

Az előzmények kiegyensúlyozott mezőnyt sejtettek. A játék programirodája arról számolt be, a top 100 élén fele-fele arányban találni magyar és külföldi műveket, és azt is tudtuk, hogy az Egri csillagok, A Pál utcai fiúk és A gyűrűk ura vezeti a sort. Ez így is maradt, mire lezárták a telefonos szavazást. A hírek szerint az élen a Gárdonyi- és a Molnár Ferenc-mű igencsak elhúzott (részletes adatokat későbbre ígértek). Hogy ez valamifajta nemzeti karaktervonásra is enged-e következtetni, amint ezt az egyik műsorvezető, Lévai Balázs megpendítette, nem tudom. Ha így lenne, a két regény népszerűségén akkor sem volna mit szégyellni. Bár valószínűbb, hogy az apáról fiúra, anyáról leányra öröklődött kedvencek eleve nagyobb esélylyel indulhattak a versengésben.

Kivételek persze itt is voltak. Orwell 1984 című utópiája mellett például, amely sokáig tiltott gyümölcsnek számított nálunk, még kampányolni se kellett. Meglepő volt viszont, hogy Jókai Az aranyember című regénye erős támogatásra szorult a stúdióból, hogy bejusson a tizenkettőbe. A vendégek, Fáy Miklós kritikus, Horgas Eszter fuvolaművész, Lator László irodalomtörténész, Gács Anna irodalomkritikus és Varnus Xavér orgonaművész saját kedvenceik mellett érveltek, és sikerült is „behozniuk” egyebek között García Márquez Száz év magány vagy Bulgakov A Mester és Margarita című regényét. Viszont a műsorban „léhának” aposztrofált Rejtő Jenő egy könyvére sem tudtak kellő számú voksot szerezni. Nem járt jobban a Sorstalanság, a Harmonia Caelestis vagy a Háború és béke sem. Nem szerepelnek a kedvenc tizenkettő között olyan XX. századi hazai írónagyságok művei, mint Móricz Zsigmond vagy Németh László, de Szabó Magda Abigél című munkáján kívül kortárs magyar író regénye sem.

Valószínűleg sok fiatal, sőt gyerek szavazott, ők juttathatták be legalább a lista felét a Micimackótól a Harry Potterig, a Tüskevártól A kis hercegig. Tegyük hozzá: azokkal a felnőttekkel együtt, akiknek e művek gyerekkorukban váltak élménnyé. Ez olyan játék ugyanis, amelyben mindenki a szívéhez legközelebb álló írást nevezi meg, mellőzve mindenféle irodalmi kánont.

A Népszabadság néhány napja közzétett szakmai listái (polgármesterek, újságírók, középiskolások és egyetemisták kedvenc tizenkét regénye) közül egyedül az újságíróké tér el jelentősen a most megszavazott országostól. Abból mindössze egy mű, A Mester és Margarita került át. A másik három listának a fele az országosra is feljutott.

A most megszavazott tizenkét regény mindegyikéről a következő hetekben, hónapokban tévéfilmet készít a televízió, amelyekben jeles kulturális személyiségek mutatják be a műveket. E filmek október végétől hat héten át lesznek láthatók a képernyőn, hetente egy-egy regény jut tovább a középdöntőkbe.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram anyagilag támogatja, hogy a tizenkét legnépszerűbb regény kellő számban olvasható legyen a hazai könyvtárakban, és ehhez a megyei önkormányzatok segítségét is kéri – tudtuk meg Ramháb Máriától, az NKA könyvtári szakmai kollégiumának elnökétől. A kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatói posztját is betöltő szakember elmondta, a Nagy Könyv-játék érzékelhetően növeli a könyvtári forgalmat.