Forrás: Hírtv

Szabó Edina: A szombati interjú vendége Hende Csaba, jó napot kívánok, a polgári körök koordinátora vagy főkoordinátora talán…

Hende Csaba: Simán koordinátora.

Sz. E.: Simán koordinátora. Hende úr, azért talán áruljuk el, hogy pontosan egy nappal, időben is majdnem teljesen egybeesik, ami történni fog holnap, arról fogunk beszélgetni, mert hogy ma péntek van. Kettő helyen egyszerre nem lehet.

Hende Cs.: Ágy van.

Sz. E.: Nagy esemény lesz az, ami holnap a BNV területén történik, ez egy éves értekezlet a polgári körök részéről vagy ez így nem pontos ez a megfogalmazás?

Hende Cs.: Szerintem óriási politikai jelentőségű esemény lesz. Az időzítés már maga komoly súlyt ad neki. Amennyire rossz az időjárásbeli klíma, annyira kedvező most a politikai klíma a nemzeti oldal nagy erődemonstrációjára, mert tagadhatatlanul erről van szó. Nem egy egyszerű pártkongresszusról, ahol szokványos módon a küldöttek vitatkoznak egyet, és aztán mindenféle unalmas dolgokat csinálnak, tisztújítást, meg alapszabály-módosítást hajtanak végre. Itt most egy nyílt napot rendez az a politikai erő, az a szövetség, amiről régóta mondjuk, hogy több mint egy párt, de most ez azt hiszem, mindenki számára világossá fog válni. A polgári körök össze szoktak jönni különböző alkalmakkor, de miután nem formáltuk a polgári köri mozgalmat egy hagyományos, szokványos egyesületté vagy más struktúrává, ezért nincs is neki alapszabálya, és ezért afféle éves értekezletek vagy kongresszusok sincsenek előírva. Akkor szoktunk összejönni, amikor valamilyen megbeszélnivalónk akad, amikor valamilyen korszakhatárhoz érkezünk el.

Sz. E.: Most ez a három esztendő ez korszakhatár? Tehát ugye a BNV területén vagyunk, zajlik egy Fidesz-kongresszus, a Szövetség kongresszusa, zajlik egy polgári körös munkaértekezlet? Országos találkozó?

Hende Cs.: Országos munkaértekezletnek hívjuk, igen.

Sz. E.: Országos munkaértekezlet. Három esztendő óta volt-e ilyen demonstráció vagy erődemonstráció pozitív értelemben a polgári körök részéről?

Hende Cs.: A gyülekezési jogunkkal, amelyet az Alkotmány biztosít, gyakran éltünk; ezt igen gyakran a szemünkre is hányta a túloldal. Akkor mindig, fuj, fuj, utcai politizálásról beszéltek. Érdekes, amikor ők gyülekeztek össze legutóbb a Moszkva téren, hogy újnáci hordákról vizionáljanak a szerencsétlen kardozás kapcsán, akkor lehetett az utcára menni, tehát kettős a mérce…

Sz. E.: Jó, hát ott azért jobboldali politikai erők is jelen voltak, tegyük hozzá, ott, a Moszkva téren, hogyha jól emlékszem.

Hende Cs.: Ágy van, így van. De csak azt akarom mondani, hogy a mérce általában kettős ebben az országban. Ilyen országos munkamegbeszélésre még soha nem került sor. Regionális találkozó, budapesti, más tájegységeket érintő találkozók már többször lezajlottak. Azt hiszem, hogy igazat kell adnom Gyurcsány Ferencnek több dologban is. Az egyik, hogy igen csúnya fiaskót szenvedett a hét elején a kormányoldal a köztársaságielnök-választás kapcsán, de mondott még valamit Gyurcsány Ferenc másnap, mégpedig azt, hogy most már a következő nagy közjogi eseményre, a 2006-os parlamenti választásokra való felkészülést kell megkezdeni. Ez bizony egy korszakhatár, szimbolikusan is, a nagyon sikeres és eredményes köztársaságielnök-választás lezárta a mögöttünk hagyott keserves három évet. A polgári köri mozgalom annak jegyében alakult meg és jött létre, hogy próbáljuk meg megóvni azokat az eredményeket és értékeket, amelyeket az Orbán-kormány képviselt és fölépített 1998 és 2002 között. A mögöttünk hagyott három év tragikus módon bizonyította be, hogy ezek az aggodalmaink mennyire megalapozottak voltak, hiszen az ember csak fájdalommal nézheti, hogy milyen helyzetbe jutott az ország. Ahova nyúlunk, ott súlyos problémákat találunk: a gazdaság kérdése, az oktatás, az érettségi botrány, a határon túli magyarság…

Sz. E.: Bocsásson meg, hogy a szavába vágok…Ezekről a dolgokról fognak beszélni, miközben azért az elmondható, hogy azok az emberek, akik ki fognak menni erre a találkozóra, nyilvánvalóan világnézetüket, értékrendjüket, ideológiájukat tekintve vagy amely irányvonalat elfogadnak, az azonos. Tehát azért ez ebből a szempontból akkor nem egy vitafórum lesz, miközben az, hogy az ország milyen gazdasági helyzetben van és sorolhatnánk még, nyilván az emberek a saját tapasztalatuk alapján fogják megítélni.

Hende Cs.: Igaza van abban, hogy a helyzetmegítélésben és a célok meghatározásában bizonyára egyet fogunk érteni. Amiről vitatkozni kell – és ilyen helyzetben vitatkozni szoktak az emberek -, hogy az adott pontról, ahol most vagyunk, a vágyott pontra milyen úton, milyen módon lehet elindulni, és a polgári körök hogy tudnak ebben a folyamatban részt venni. De hadd mondjam el, hogy nemcsak egy munkaértekezletet szerveznek a polgári körök, hanem egy egész napos kulturális műsor is zajlik egy színpadkamionon, amelynek a résztvevői közül a Hadges Bandet vagy a Csík zenekart elég, ha megemlítem, és akkor mindjárt látják a nézők is, hogy nagyon nívós programról van szó. Emellett szervezünk egy véradó buszt is, tehát aki úgy gondolja, hogy a rászoruló embertársai iránti cselekvő szeretetét a vérének az odaadásával szeretné kifejezni, erre is módja van. És aki meg úgy érzi, hogy a mátrakeresztesi, meg a mádi, meg a Temes-vidéki és a bánsági árvízkárosult magyarokon akar segíteni, a polgári körök segélyalapja standjánál ezt a segítséget is meg tudja adni. Tehát ez a négy program, ez a négyféle tevékenység, a tanácskozás a közös dolgainkról és a nemzet ügyéről, emellett a kultúra, a magyar nemzeti hagyományok ápolása és fenntartása, és emellett a rászorultakon való – pártállásra tekintet nélkül egyébként -, a rászorultakon való segítésnek a különféle módjai együttesen rajzolják ki azt az arcélt, azt a jellegzetes polgári körös imázst és lelkiséget, amit ez a mozgalom az elmúlt három évben sugárzott. Megpróbálták befeketíteni, bemocskolni, lejáratni, valamiféle félelemkeltésre alkalmas mumusként feltüntetni. Soha a polgári körök semmi olyat nem csináltak, amire vagy amelyre bármelyik tisztességes magyar ember ne lehetne büszke.

Sz. E.: Igen, mert ugye a félelem mindig az – amit már említett -, hogy az utcára kivinni a politikát vagy a politizálást, mert aztán a tömegpszichózist vagy azt, hogy a tömeg merre indul el adott esetben, aztán utána nehéz kiszámolni. Csak a Tilos Rádióval kapcsolatos demonstráció…

Hende Cs.: Beszéljük meg!

Sz. E.: …jut az eszembe, ahol ugye történtek olyan dolgok…

Hende Cs.: Beszéljük meg!

Sz. E.: Sokszor beszélgettünk már erről a témáról, tehát ahol történtek olyan dolgok is, amelyekre nem lehetett előre számítani.

Hende Cs.: De ott nem történtek olyan dolgok. A Tilos Rádióhoz egy polgári kör, a Rákosmenti polgári körök szövetsége hívta oda az embereket, mert a Tilos Rádióban egyébként olyan gyűlöletkeltő, uszító, a magyarság kiirtására, legyilkolására felszólító mondatok hangzottak el, amelyeket ép erkölcsi érzékű ember nem tűrhetett el. A Tilos Rádiónál szervezett polgári körös tüntetés – ugyanúgy, mint az összes többi polgári körös megmozdulás – a lehető legméltóságteljesebben, a legnagyobb rendben kezdődött, zajlott le és fejeződött be. A Miatyánk elimádkozásával délután négykor, a bejelentett időben ez a rendezvény véget ért. Negyven perccel később, amikor a polgári körös szervezetnek semmiféle felelőssége már a téren zajló események tekintetében sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai értelemben nem volt, a rendőrök szeme láttára, tőlük karnyújtásnyira egy nyilvánvalóan provokációs szándékkal odaérkezett személy – akit később a bíróság felelősségre vont – elégette az izraeli zászlót. Ugye nyilván úgy szoktunk közlekedni, hogy mindig van nálunk egy izraeli zászló, hátha éppen el lehet égetni. Hát ez a provokátor. Na most ez a személy nem a polgári körös tüntetésen égette el a zászlót, és egyébként sem ő, sem más soha nem állította, hogy neki valaha bármelyik polgári körhöz köze lett volna.

Sz. E.: Nem is azért hoztam föl a témát, csak mondjuk az utcára kimenni kontra az utcára nem kimenni szembeállításaképpen. Ugye amikor történik valami rendbontás vagy valami atrocitás egy ilyen eseményen, akkor nyilvánvalóan a polgári körök egyből megkapják, hogy mi történik, amikor az utcára megyünk.

Hende Cs.: Hát azoktól, akiknek az az érdekük, hogy az ilyen, a másik oldalról szított provokációkat a polgári körök nyakába varrják. De azért tartozunk magunknak annyival, azt hiszem, mindnyájan, hogy ezeket a cáfolhatatlan, világos tényeket leszögezzük, tehát a polgári köröknek soha olyan tevékenységük nem volt – a Tilos Rádiós tüntetésen sem -, amiért bárkinek le kéne sütnie a szemét. Viszont rengeteg jótékony célú akciót hajtottak végre, rengeteg kulturális programot szerveztek, és rengeteg esetben éltek a legnemesebb dologgal, az alkotmányos gyülekezési és véleménynyilvánítási joggal. Hát ez a demokráciának a lelke. A demokrácia meghal, hogyha csak arról szól, hogy a politikai elit bezárkózik a Parlamentbe, ott végzi a maga dolgát úgy, ahogy, és aztán négyévente az emberek egyszer elmehetnek szavazni. Nem ez a demokrácia!

Sz. E.: Ezt felismerte mindegyik politikai párt, csak jusson eszünkbe most a kormányzat részéről. A kormánytagokkal lehet beszélgetni, Gyurcsány Ferenccel lehet beszélgetni.

Hende Cs.: Úgy van.

Sz. E.: Tehát próbál a politikai elit nyitni, mert fölismerte mindegyik politikai párt, hogy másképp nem fog működni. Három esztendővel ezelőtt elhangzottak a következő mondatok: „Tudnunk kell egymásról, hogyha a sorsunk úgy hozza, hogy mozdulnunk kell, akkor együtt mozdulhassunk.” Ez történt három esztendeje. Amikor erre a találkozóra gondolunk, akkor eszünkbe kell hogy jusson az is, hogy esetleg ez már egyfajta mozgósítás vagy figyelemfelkeltés vagy használom azt a szót, amit néhány perccel ezelőtt, egyfajta erődemonstráció?

Hende Cs.: A polgári körök nem szereplői a szűk értelemben vett politikai életnek. A közéletnek természetesen igen. De nem politizálnak szűk szakmai értelemben, mert nem indulnak a választásokon, nem állítanak jelölteket, és… hogy is mondjam, szervezeti értelemben vagy jogi értelemben nem kötődnek egyetlen párthoz sem, hanem abban érdekeltek, hogy a nemzeti oldal egységét biztosítsák, és arra kérik a pártokat, hogy úgy folytassák le a maguk egyeztetéseit, úgy politizáljanak, hogy 2006-ban egyetlen nemzeti oldali szavazat se vesszen el. Mert kérem, 1994-ben is a nemzeti oldal pártjai összességében több szavazatot kaptak ám, mint az MSZP, csak olyan sokfelé voltak széttöredezve és megosztva és olyan sokan nem érték el az öt százalékot akkor, hogy a végeredménye ennek a megosztottságnak a mi oldalunkon egy kétharmados MSZP-SZDSZ-többség lett. 2002-ben a Parlamentbe be nem…

Sz. E.: Miután az SZDSZ koalíciót kötött az MSZP-vel.

Hende Cs.: Ágy van. A 2002-ben a Parlamentbe be nem került pártokra leadott voksok, most én gondolok elsősorban a MIÉP-re, illetve a Centrum Pártra, amelynek támogatói között nagyrészt – mondjuk így – megtévesztett nemzeti oldali szavazók voltak, mintegy nyolc százalék esett. És ez a nyolc százalék hiányzott a végelszámolásnál a nemzeti oldalról. Ha ennek csak a felét megkapjuk, akkor ma Orbán Viktor a miniszterelnök, és nem Gyurcsány Ferenc.

Sz. E.: Csak egy pillanatig ennél a politikai vonulatnál maradva, kinéztem az órára, van még hat-hét percünk, úgyhogy csak egy pillanatig engedje meg…

Hende Cs.: A mozgósításról kérdezett.

Sz. E.: Igen. Szavát ne felejtse, csak hogyha már ezt a politikai vonulatot belehozta, de hát nyilvánvalóan a MIÉP az most igazából nincs számon tartva vagy a MIÉP miatt a Fidesz éppen mindig megkapja a magáét, hogy a szélsőjobboldalt miként támogatja vagy sem, a Centrum pártról ma még nem tudhatjuk, ugyan papíron létezik, van elnöke is, de hát nem tudhatjuk, hogy mi történik a párton belül, az MDF-ről pedig tudjuk, hogy önállóan szeretne indulni a választásokon, saját arcát kiépítve vagy megtartva. Tehát azért nyilvánvalóan a jobboldal vagy a nemzeti oldal vagy a szövetségi elképzelés hellyel-közzel még hiányos, mármint a megvalósítás tekintetében, nem?

Hende Cs.: Ez a pártok felelőssége, még egyszer mondom, hogy úgy politizáljanak, hogy ne vesszen el egy nemzeti oldali szavazat sem. A pártok önálló vagy szövetségben való indulása meg önállósága úgy általában érdektelen. Jelentéktelen kérdés. A közös értékrend és a közös célok sikeres képviselete és professzionális megvalósítása az érdekel minket, polgári körösöket, az összes többit dumának tartom. A polgári körök előttünk álló életszakaszában nyilván folytatni kell azokat a határon túli magyarsággal kapcsolatos jótékonysági, kulturális, közösségépítő és ezáltal nemzetépítő és közjót szolgáló munkát, amit eddig is végeztünk. De természetesen az előttünk álló választási kampányban részt kell vennünk – hát ki sem bírnánk, ha nem vehetnénk részt -, de itt egy nagyon fontos distinkciót tenni kell: a polgári körösök, a polgári körök – miután ez nem egy jogilag körülhatárolt struktúra – nem ebbéli minőségükben vesznek részt a választási kampányban, hanem nyilván a nemzeti oldal pártjának vagy pártjainak aktivistájaként abban a szervezeti keretben. Erre biztatjuk őket, hogy csatlakozzanak a Szövetség aktivistáihoz, keressék meg a választókerületi elnököket, és ott kérjenek maguknak beosztást, mert mint polgári körök, nyilvánvalóan nem tudnak párhuzamosan tevékenykedni egy választási kampányban, mert annak nem alanyai.

Sz. E.: Mi az üzenete annak, hogy a Fidesz-kongresszussal egy időben, a Fidesz-kongresszus helyszínével megegyező helyszínen találkoznak a polgári körösök. Nyilvánvalóan Orbán Viktor, aki azért annak idején életre hívta vagy megadta a jelet arra, hogy érdemes lenne ilyen csoportosulásokat létrehozni, nyilván el fog Önökhöz látogatni. Mi lehet ennek az üzenete, és közbevágtam a szavába, szóval az a mottó mennyiben változott 2002 vagy 2003 óta, amelyet az alakulásukkal kapcsolatban most itt fölolvastam, a tudjuk, hogy mikor kell mozdulnunk, és mozdulhassunk.

Hende Cs.: Szerintem ma is aktuális, és talán húsz év múlva is aktuális lesz ez a mottó. Nyilván ennek az időbeli és térbeli egybeesésnek, és annak, hogy Orbán Viktor részt vesz a Fidesz párt elnökeként e párt kongresszusán és a polgári körök munkaértekezletén is, ennek az az üzenete, hogy ő vezeti mind a kettőt. De tovább is mennék, mert ezen a közéleti nyílt napon nemcsak ezek az eddig felsorolt események és programok lesznek, hanem van egy harmadik nagy csokra a történéseknek, ez pedig az, hogy egy külön csarnokban a Fidesz tagozatai, szövetségesei, politikai projektjei – a Nemzeti Konzultációtól a Kormányzás 2006-ig – egy színes, majdhogynem vásári kavalkád jelleggel bemutatkoznak, és számtalan érdekes programot kínálnak. Tehát a Fidesz mint párt, a Fidesz holdudvara, szövetségei, tagozatai, e programjai és a polgári körök együtt egy kis három lábú széket alkotnak.

Sz. E.: Igen. Ez egyfajta elérhetőség? Tehát hogy megérinthető a Fideszes politikus, a Fideszes politikus elérhető, a Konzultációs Tanács tagjai elérhetőek, odamehetek, elmondhatom, meghallgatnak…

Hende Cs.: Pontosan. Pontosan.

Sz. E.: Kétségtelen, hogy kommunikációban mindig jó volt a Fidesz. Nagy kérdés ebben az esetben, hogy ültek a koordinációval kapcsolatos hozzáértő emberek vagy a kommunikáció szervezői, és jól kitalálták ezt egy asztalnál vagy mondjuk a polgári körök részéről ez valahol alulról jött? Tehát akarják ezt alulról is?

Hende Cs.: A jó csapatnak szerencséje is van – szoktuk mondani. Ez az országos munkaértekezlet egy abszolút alulról jövő kezdeményezés, budakeszii, budaörsi és budapesti polgári körösök kezdték el ezt szervezni. Miután ez pont mostanára érett be és mert a polgári köröket egyébként a Fidesz meghívta erre az eseményre, úgy gondoltuk, hogy akkor összekötjük ezt a két dolgot. Egyébként is nagy mértéktartás vagy önmérséklet jellemezte, azt hiszem, a tevékenységünket az elmúlt három évben. Nem igyekeztünk a polgári köröket valamiféle jól szervezett hadsereggé formálni, nem akartunk annak az élére fölülni, és mindenféle demokratikus játékokat vagy áldemokratikus szervezeti játékokat lebonyolítani. Rábíztuk a tizenegyezer polgári kör 163 ezer tagjának a bölcsességére, hogy ők a közjót a maguk körében milyen módon tudják szolgálni. Aki erdélyi gyerekeket tudott táboroztatni, az azt csinálta. Aki gyűjtést rendezett a településen élő szegényeknek, az azzal foglalkozott. Aki Wass Albert-estet tudott szervezni, mert erre volt meg a képessége, lehetősége, az meg azt csinálta. Mi nem tettünk egyebet, mint hogy bemutattuk ezt a fantasztikusan sokszínű, gazdag és tényleg mondom, olyan csodálatos csokrot, amit a polgári körök letettek a nemzet asztalára, hogy arra csak büszkének lehet lenni. És ötleteket adtunk ezáltal a többieknek, az információ áramlásának a segítségével. Úgy voltunk vele, mint Angliában, ahogy építik a lakótelepeket: fölépülnek a házak, beköltöznek az emberek, bevetik fűmaggal a területet, és várnak egy évig. És ahol az emberek kitapossák a füvet, na, oda csinálják a járdát.

Sz. E.: Hende Csaba, köszönjük az információkat, minden jót.

Hende Cs.: Köszönöm szépen.

Comments are closed.