Forrás: Népszava

Majd minden internet-előfizető szinte naponta kap az elektronikus postáján, azaz emailjén olyan programokat, amelyeket a letöltés után telepítheti a számítógépre. Így pillanatok alatt új képernyővédőre tesz szert, vagy gyarapíthatja játékprogramjainak számát. Csakhát felettébb veszélyes ismeretlen programokat a gépre tölteni, hiszen könnyen vírusos lehet a szerkezet. A Londonban élő izraeli komputer-tervező, a 41 éves Michael Haefrati nem vírust, hanem még agyafúrtabb programot fejlesztett ki.

Ez emailen keresztül terjed. A gyanútlan internet-használó letölti a programot és anélkül hogy tudomása lenne róla, egyúttal betelepíti készülékébe a „trójai falovat” is.

A „trójai faló” észrevétlenül épül be gépünkbe, ahonnan pillanatok alatt fontos információkat csenhet. Mindent elolvashat, mindent lemásolhat, mindent „kiszívhat”, minden szöveget meg is változtathat. Az internetre csatlakozott felhasználónak persze fogalma sincs arról, hogy netkalózok ejtették túszul gépét, legfeljebb elcsodálkozhat, hogy egy email nem érkezett meg. Miután a „trójai faló” program szinte ismeretlen volt, nem is fejlesztettek ki ellene ellenprogramokat. Ez különben is nehézségekbe ütközik, mert a „faló” jelenlétét szinte lehetetlen normális körülmények között azonosítani és a semlegesítésére kifejlesztendő programok gyakran olyan drágák, hogy csak a legngyobb cégeknek kifizetődőek.

Michael Haefrati remek üzleteket kötött a „trójai faló” programmal. Eladta a „falovat” három vagy négy magánnyomozó cégnek. Ezek felajánlották különböző nagyvállalatok igazgatóinak: jó pénzért értékes információt szogáltatnak a konkurrenciáról. Persze, nem árulták el, milyen módon szerezték híreiket – de a „klienseknek” nem lehetett kétsége afelől, ha teljesen törvényes úton jutottak volna a nyomozók az információhoz, nem kérhettek volna érte ilyen magas árat.

Valószínűleg ez az üzletág még nagyon sokáig zavartalanul és eredményesen működhetett volna. A „trójai faló” akciót nem a tudomány fejlődése buktatta meg, sem a működtetők hibái vagy tévedései, hanem az emberi gyarlóság és bosszúvágy. Michael Haefrati annak idején feleségül vette Ornát, Varda Raziel-Jaconte írónő lányát. Néhány évvel később a házasság felbomlott, Michaelt kitaszították a családi körből és azóta fűti a bosszúvágy volt felesége családja iránt. Nem elégedett meg a „trójai faló” program kereskedelmi értékesítésével, magáncéljaira is fel akarta használni. Behatolt volt anyósa és annak férje, Amnon Jaconte író gépébe és különböző célokra használta fel az ott felfedezett anyagokat. Például, még könyvük megjelenése előtt az interneten nyilvánosságra hozta a Jaconte-házaspár által közösen írt krimi-regény fejezeteit és a krimi-rejtély megfejtését is elárulta. „Kiszívott” Jaconte gépéből közúti szabálysértés miatt írt levelet, megtoldotta néhány tanáccsal, hogyan lehet kitérni a büntetések kifizetése alól és Jaconte nevében terjesztette az így „megmunkált” levelet. Egy másik hamisított levélben Jaconte nevében bocsánatot kért kollégáitól, mert – úgymond – plagizálta műveiket.”Hónapokig úgy éreztük magunkat, mintha egy kullancs hatolt volna házunkba”, mesélte Varda Raziel-Jaconte. „Megszűnt a magánéletünk. Tudtuk, hogy a legszemélyesebb levelezésünk sem marad titokban”. Egy idő után Varda különféle jelek alapján volt vejére kezdett gyanakodni. Végül jelentést tett a rendőrségen. „Úgy gondoltuk, egy nem túl jelentős személyes zaklatási ügyről van szó”. De panaszuk egy sokkal nagyobb ügy nyomára vezette a nyomozókat. Néhány hét múlva a vizsgálatot folytató rendőrtiszt közölte, hogy a nyomozás tovább folyik és kérte, hogy senkinek se szóljanak az esetről. „Egy furunkulust akartunk eltávolítani és kiderült, hogy rákos daganatra bukkantunk” – így Amnon Jaconte.

A „trójai faló” az eddigi legnagyobb ipari kémkedés esete Izraelben. Több tucat vállalat igazgatósági tagját, valamint magánnyomozót tartóztattak le. Kiderült, hogy mindenki kémkedett mindenki ellen: mobiltelefon-társaságok, autó kereskedő vállalatok, bankok. A „faló” állítólag biztonsági üzemek számítógépeibe is behatolt. Az izraeli Állami Bank igazgatója, Stanley Fischer úgy véli, hogy a botrány egész biztosan ki fog hatni a külföldi befektetésekre Izraelben. Michael Haefratit és feleségét az izraeli hatóságok kérelmére Londonban letartóztatták, Izrael kiadatási kérelmet nyújtott be. Egy magas rangú rendőrtiszt véleménye szerint az eddigi letartóztatások „csak a jéghegy csúcsát képezik”.

Yehuda Lahav (Tel-Aviv)