Forrás: NOL

Jeruzsálemi területrendezés: régészet vagy politika

Z. E., 2005. június 3. 00:00

Kelet-Jeruzsálem – madártávlatbólKép: MTI/AP – Eyal Warshavsky Ki ne lenne kíváncsi, milyen régészeti kincseket rejthet Dávid király városa melletti rész a jeruzsálemi óváros tövében? Mégis megkérdőjeleződhet a szándék, amikor a jeruzsálemi önkormányzat nagyszabású területrendezésre készül a keleti, hagyományosan palesztinok lakta városrészben, és le akar bontatni 88 lakást, hogy a helyükre régészeti parkot építsen.

Az ügyben az előkészítő eljárás kedden kezdődött, szerdán a knesszet napirendjén is szerepelt a kérdés.

Ha a bíróság megadja az engedélyt, ez lesz a legnagyobb városrendezés az 1967-es háborúban elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben. A tervezők arra hivatkoznak, hogy ezeket a lakásokat engedély nélkül építették fel az elmúlt évtizedekben, egy olyan területen, amelyet 1977-ben zöldövezetnek minősítettek, és ahol emiatt tilos az építkezés.

A terület közvetlenül az óváros falai mellett helyezkedik el, a Szilván negyedben. Jeruzsálem főépítésze a Haarec izraeli napilapnak elmondta, hogy a város vezetése szeretné kibővíteni az ott lévő ásatási helyszínt, és nemzeti parkká alakítani a helyet, hiszen ez a terület „Jeruzsálem kezdete”. Dávid király ide érkezett meg, amikor elfoglalta Jeruzsálemet és a zsidó királyság fővárosává tette. Az önkormányzat célja: visszaállítani a történelmi látképet. A föld alatt 5000 éves, nemzeti és nemzetközi fontosságú leleteket találtak, s emiatt indítványozta a főépítész az engedély nélkül épített palesztin házak lebontását.

Régészti megfontolások mögé rejtett politikai célokról lenne szó? Izraelben minden politikai. „Hadüzenet” – így jellemezte a tervet Dzsamal Zahalka arab képviselő, akinek indítványára a minap a knesszet is tárgyalta a házak lerombolásának ügyét. A képviselő arra ösztönzi a negyed arab lakóit, hogy barikádolják el magukat, és így akadályozzák meg a rombolást.

A kisajátítási döntést bíróságnak kell meghoznia. Az elsőként beidézett palesztin július elejére várhatja az ítéletet, mely precedensértékű lesz. A palesztin háztulajdonos egy 1920-as brit okiratra támaszkodik, amely szerint a ház helye törvényesen a dédanyjáé volt, továbbá azzal érvel, hogy az épületet még 1961-ben emelték, mielőtt az izraeliek elfoglalták Kelet-Jeruzsálemet.

A város szerint a házakat engedély nélkül építették és a ritkán használt – a hatnapos háború idejéből maradt – 212-es rendelet alapján le akarja romboltatni a házakat. A 212-es rendeletet eredetileg arra használták, hogy az óváros 1967-es elfoglalása utáni két évben lerombolják a zsidó negyedben épült arab házakat. Uri Lupolianski polgármester azonban tegnap már úgy nyilatkozott: minden ház sorsát egyedi mérlegelés alapján döntik el.