Forrás: MNO

A napokban került a könyvesboltokba Franka Tibor tollából a gyur(t)csány című munka, ami a jelenlegi miniszterelnök életpályáját kíséri végig a zsidó cukorgyártó által felépített, majd a kommunisták által kisajátított pápai fészertől a “Kádár-kaptár”-beli panellakáson át a Rózsadombig.

A szerző a Magyarok Házában tartott könyvbemutatóján elmondta: eddig minden miniszterelnökről írtak könyvet, volt, akiről többet is, sőt volt olyan, aki magáról is írt, és abból épített villát, ezért úgy érezte, folytatni kell ezt a szép hagyományt. Mint mondta, műve megírása előtt természetesen megkereste levélben Gyurcsány Ferencet is, hogy segítségét kérje portréja lehető leghitelesebbé tételéhez. Ennek érdekében elküldte kérdéseit is a jelenlegi miniszterelnök üzletemberi és magánéleti karrierjének egyes állomásaival kapcsolatban. A könyv előszavában közli is a levelet a kérdésekkel. A pápai, nagy szegénységben eltöltött gyerekkorról, a KISZ-, majd a Demisz-karrierről, házasságairól, a privatizációs tevékenységéről. Franka Tibor szerette volna megtudni többek között, hogy “hogyan képes napi egymilliót keresni mint főállású miniszterelnök”. Szerette volna, ha beszélgetnek a “Leisztinger-Szilvásy-Sáska-tengelyhez fűződő kapcsolatairól”, valamint arra is kíváncsi lett volna, mi a meglátása a balatonőszödi kormányüdülő ügyeivel kapcsolatban. A jelenlegi miniszterelnök azonban – a válaszlevél szerint – elfoglaltságai miatt nem tudott időt szakítani a tényfeltáró beszélgetésre. Ahogyan elődje, Medgyessy Péter sem, akit Franka szintén megkeresett levélben.

Így aztán Gyurcsány portréja az egykori barátok, iskolatársak, tanárok, szomszédok, KISZ-es harcostársak – Franka Tibor által papírra vetett – emlékezéseiből rajzolódik ki az olvasó előtt. A kép meglehetősen lehangoló. Franka Tibor egyébként nem győzi hangsúlyozni: a könyvet “mindkét oldal okulására” írta, és hogy alapjában véve nem is Gyurcsány Ferencről szól, hanem az országról, ahol ő miniszterelnök lehet. A szerző – ahogy mondta – pszichiáter segítségét is igénybe vette, hogy jobban megértse a “Fletó” lelkét mozgató erőket. A könyvbemutatón állította: a szakember, ha a jelenlegi miniszterelnök esetleg perre viszi az ügyet, névvel vállalja véleményét. Teheti, hiszen a Kövér László és Orbán Viktor vélelmezett “lelki torzulásait” újságcikkben elemző Veér Andrásnak sem túl sok kára származott az orvosetikailag erősen megkérdőjelezhető akcióiból. Az inkognitójához egyébként a legtöbb megszólaló ragaszkodott: a régi KISZ-vezető haverok, pártkapcsolatok leginkább. De azért beszéltek – legalábbis a könyv szerint – arról, hogy őket is elképesztette a gyurcsányi szárnyalás, ahogy a rút kiskacsából egyszeriben hattyú lett. Viszont nevét adta a régi barát, “Jesics”, a gazdag, akkoriban reakciósnak számító ügyvédcsalád sarja, ahol a mély nyomorban, elhagyatottságban, szellemi sivárságban tengődő ifjú Gyurcsány Ferenc hosszú évekig menedékre, meleg ételre lelhetett. Az ügyvéddé lett férfi úgy emlékezett a könyvbemutatón is: közös ifjúságuk idején Gyurcsány, a társaságuk tagjaihoz hasonlóan, sűrűn szidta a kommunistákat, a rendszert, sőt amikor az NDK-ba utazott a társaság (Gyurcsány legfőképp a barátok nagylelkűségének köszönhetően mehetett), még magát Honecker elvtársat is szidalmazta… Ám nemsokára drámai fordulat következett. Gyurcsány “Fletó” – vagyis ahogy a középiskolában elnevezték, Fletó Fletovics Jemelján – beállt a KISZ-be, és ez már a barátjának sok volt:

“- Igaz, hogy KISZ-vezető lettél? – kérdeztem tőle. Igaz – válaszolta. – És nem szégyenled magadat? – így én. – Nem – rántott a vállán ő. Majd belülről bomlasztom a Kádár-rendszert” – emlékezik 1981 telén történt szakításukra Jesics, az egykori barát.

Mint mondta, ő még érettségi előtt figyelmeztette Gyurcsányt: ne a pécsi tanárképző lenézett “muskátliherélő” szakára, vagyis a biológia-technika szakra menjen, gondoljon arra, hogy miből fog megélni. De Gyurcsánynak hiába beszélt. Franka információi szerint Gyurcsány mozgalmi karrierje a pécsi Dialógus csoport szétverésekor kezdődött. Egy beszervezett, majd a titkosszolgálatból kiugrott főiskolai tanára így emlékezik ezekre az időkre: a nyugat-európai békemozgalommal kapcsolatokat kereső, legalább százfős egyetemi társaságot legfelsőbb utasításra hallgattatták el, mivel a mozgalom nemcsak a nyugati, de a szovjet leszerelést is követelte. Az egyetem felső vezetése olyan fiatalokat keresett, akik eredményesen szembeszállnak a mozgalommal. Gyurcsány Ferenc mint hithű kommunista ifjú – Franka informátora szerint – erre kapható volt, és a marxista világnézet jegyében “fröcsögött és fenyegetett” mindenkit. Sőt: a könyv szerint ő volt az egyik aláírója azoknak a karriert kerékbe törő jellemzéseknek, amelyeket a volt Dialógus-tagok diplomázásuk után kaptak útravalóul. Mindenesetre ettől kezdve Gyurcsány egyre emelkedett a mozgalmi ranglétrán, majd a rendszerváltozás után az üzleti életben – házasságai és elvtársi kapcsolatai révén. Most pedig miniszterelnök. Franka könyvében olvasható az is: Mellár Tamás, a KSH leváltott elnöke – aki Gyurcsányt is tanította egykor – elmondta: Gyurcsány vizsgája előtt felhívták telefonon, hogy tudatosítsák, “kicsoda” a diák, hogy még véletlenül se buktassa meg. Őt végül megbuktatták az elvtársak – Medgyessy alatt törvénytelenül eltávolították állásából, és az egykori “közepes” diákja most az ország vezetője.

Comments are closed.