Forrás: HVG

Ismét fellángolt a vita a VII. kerületi, egykori zsidónegyed épületeinek a sorsáról. A dönteni hivatott hatóságok két héten belül ismét összeülnek – legalábbis ezt ígérte a kultuszminiszter az Óvás! Egyesületnek, amely a múlt héten a napokban esedékes, tervezett bontások leállítását követelte.

,,Tájékoztatjuk az UNESCO Világörökség Bizottságát a Belső-Erzsébetvárosban kialakult helyzetről” – jelentette be múlt csütörtökön az Óvás! Egyesület, amely a VII. kerületi, úgynevezett zsidónegyed két régi épületének hamarosan kezdődő bontása miatt tiltakozott. Bár a civilek kezdeményezésére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) védett területté nyilvánította Belső-Erzsébetvárost – a 2002-ben a világörökség-listára került Andrássy út úgynevezett védő-rávezető zónáját -, ezzel már nem tudta megakadályozni a korábban engedélyezett bontásokat. Ráadásul a kerületi önkormányzat a KÖH és Demszky Gábor főpolgármester javaslata ellenére sem rendelt el változtatási tilalmat az új – őszre ígért – kerületi szabályozási terv elkészültéig, ezért a nem műemlék jellegű épületek helyén akár további, a környezetbe nem illő házmonstrumok is épülhetnek, mivel azokhoz nem szükséges a KÖH engedélye.

Immár százéves tervezgetés és az elmúlt egy évtizeden is túlnyúló előkészületek (HVG, 1994. április 16.) után tavaly kezdődött meg a Madách tér és az Erzsébet körút közé megálmodott Madách sétány kialakítása, amelynek feltétele azonban több tucat épület lebontása. A civilek fellépését a sétány útvonalába eső, Holló utca 11. alatti, az egykori ezüstműhelyeknek otthont adó, ezüstműves-épületként emlegetett szecessziós lakóház lebontása váltotta ki. Az Óvás! javaslatára a KÖH 2004 júniusában elrendelte a terület ideiglenes védelmét, néhány héttel később pedig szintén egyéves, ideiglenes védettség alá helyezte a Madách sétány tervezett útvonala miatt leginkább veszélyeztetett házakat. Az ideiglenes védettség idén januárban véglegessé vált, áprilisban pedig 55 műemlék – némelyikük több házból álló épületegyüttes – lett védett a Károly körút, a Dohány, a Klauzál utca és a Klauzál tér, valamint a Csányi és a Király utca által határolt, szabálytalan négyszög alakú történelmi városrészben.

Továbbra is ragaszkodik azonban a Madách sétányhoz az önkormányzat, amely a műemléki védettség miatt módosított útvonalat “rajzol” a sétánynak a most készülő szabályozási tervben. Eszerint belső udvarokba, árkádok alá terelik majd a Kazinczy és a Kisdiófa utcák közötti szakaszt a sétány útjában álló, nem lebontható épületek miatt. “Kicsit kanyargósabb lesz a sétány” – fogalmazott a HVG-nek Hunvald György polgármester, aki a közelmúltban megkapta az Óvás!-tól a Dózer-díjat. Ugyanakkor a műemlékvédők úgy vélik, ma már csak ürügy a Madách sétány terve, s arra való, hogy legitimálja a korábban bonthatónak ítélt házak ledózerolását.

“Túlzás azt állítani, hogy a kerületben sok a bontás” – szögezi le ugyanakkor Hunvald, hozzátéve, hogy hét év alatt mindössze három épületet döntöttek le. A polgármester állítja, az önkormányzat egyetlen lakóházat sem adott el befektetőknek. Való igaz, a legtöbb esetben először csak opciós szerződést köt velük a még lakott épületre, mégpedig úgy, hogy a befektetők kötelezettségévé teszi a házban lakók kártalanítását, elhelyezését. Ha ez sikerül, akkor vásárolhatják meg az ingatlant – immár üres építési telekként. Így, vagyis bontási engedéllyel adták el például a korábban önkormányzati irodáknak otthont adó Kazinczy utca 9. szám alatti házat a Reneszánsz Kőfaragó Rt.-nek (ez az egyik olyan épület, amelynek a napokban kezdődő bontása miatt az Óvás! az utcára vonult). Amikor 2003-ban a cég megvette az ingatlant, hogy kilencven lakásos társasházat építsen a helyére, még szó sem volt műemlékvédelmi tiltásról. Csakhogy az Óvás! tavalyi akciója után a KÖH ezt az épületet is műemlékké akarta nyilvánítani. Ám nem tehette meg, mivel az önkormányzat már kiadta rá a bontási engedélyt.

“Nagyon megviselt bennünket a hercehurca” – panaszkodott a HVG kérdésére Balogh Miklós, a Reneszánsz elnöke, aki szerint a cég hajlandó lett volna elállni a bontástól, ha kártérítést kapott volna az addig befektetett pénze után, ám nem sikerült megegyeznie a hatóságokkal. “Ha a homlokzatot meg kellene hagyni, nem tudnánk mélygarázst építeni a ház alá, márpedig a belvárosban milliókba kerül a parkolóhelyek megváltása. De újabb szinteket sem húzhattunk volna az épületre, amely összesen egy magasföldszintből és egy emeletből áll” – sorolta a beruházó gondjait Balogh.

Ráállt viszont a szigorításokra a százéves Gozsdu-udvar műemléki felújítást ígérő befektetője, az Autóker Holding Rt. S bár az eredeti, üvegkupolát is felvillantó tervből a kritikák hatására kicsit visszavett, az ingatlan látványa némileg biztosan megváltozik, mivel a pincét és a tetőteret is beépíti. “Ha mindenkivel olyan szigorúan bánnak a hatóságok, mint velünk, biztosan több védett ház épül újjá színvonalasan Erzsébetvárosban” – mondta a HVG-nek Aradi Ferenc, az Autóker értékesítési igazgatója. A Király és a Dob utcát összekötő, hét épületből és hat belső udvarból álló, hányatott sorsú (HVG, 2000. május 6.), 2000-ben műemléki védelmet kapott ingatlanegyüttest az Autóker tavaly vásárolta meg a Magyar Ingatlan Kft.-től. A Gozsdu-udvarban a pinceszinten és a földszinten bevásárlóudvart, az emeleteken pedig luxuslakásokat alakít ki. “A világ nagy részén valószínűleg belefért volna a szabályozási tervbe az udvar üvegtetős befedése” – jegyezte meg Komjáthy Attila, a terveket készítő Mérték Építészeti Stúdió Kft. vezető tervezője. Szakértők szerint a műemléki rekonstrukcióért cserébe az önkormányzat “beáldozta” a szomszédos Holló utca néhány épületét, amelyek helyén épülő társasházaiban az Autóker mélygarázst és wellnessközpontot is kialakít. A cég további erzsébetvárosi telkek iránt is érdeklődik. “Jó a viszonyunk a polgármesterrel” – büszkélkedett Aradi, hozzátéve, Hunvald meg is ígérte, hogy az Autókert bevonja a későbbi rehabilitációkba.

“Érthető, hogy az önkormányzat kiutat keres a szűkös anyagi helyzetből, hiszen a kerületben nagyon elhanyagoltak a házak” – vélekedik Sajti Zsuzsa, a KÖH területi felügyelője, aki leginkább azt sajnálja, hogy a különböző (döntően ír és izraeli) befektetők terveire nem jogosultak nemet mondani, ha a megépítendő ház nem éppen esztétikus. Sajti szerint épp ezért a polgármesternek változtatási tilalmat kellene elrendelnie, amíg el nem készül az új szabályozási terv – mert ha most bukkan fel egy befektető, még a régi tervek szerint kaphat engedélyt. Márpedig a városrész így nem lesz egységes stílusú. Erre szó szerint is kirívó példaként a Holló utcában, a Gozsdu-udvarral szemben épült, papagájsárga Holló Házat említik a műemlékvédők.

Változtatási tilalomra kapacitálta egyébként Erzsébetváros polgármesterét Demszky is, ám Hunvald – nem vállalva a konfliktust a befektetőkkel – ellenállt. “A fővárostól nem kapunk pénzt a műemlékek felújítására, csak ha fel tudunk mutatni legalább 80 százalék önrészt” – riposztozott Hunvald. Holott a Városházán azt állítják, többször is tettek gesztusokat. Idén januártól már azok a kerületek is indulhatnak a főváros rehabilitációs pályázatán, amelyek nem fizették be a városrehabilitációs alapba az önkormányzati lakások eladása után a lakástörvényben meghatározott hozzájárulást. “Elengedjük a tartozást, ha az annak megfelelő összeget is rehabilitációra fordítja az önkormányzat, ez pedig a VII. kerület esetében 2,3 milliárd forint” – szögezte le Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, aki szerint nem szabad a Madách sétányhoz úgy ragaszkodni, hogy annak értékes épületek essenek áldozatul.

“Az önkormányzat mindenütt pályázik, ahol tud” – vágott vissza Hunvald, aki hangoztatta, szeretné tudni, mikor írja ki végre a Városháza a rehabilitációs pályázatot. A polgármester bevallotta, már senkivel nem tárgyal a Városházán semmiféle közös kezdeményezésről. “Majd a jövő évi választások után, ha kompromisszumra inkább hajlandó vezetése lesz Budapestnek” – jelentette ki. Miközben a városvezetők egymásra mutogatnak, a civilek gyors fellépést követelnek. Múlt heti tiltakozásukra válaszul Bozóki András kulturális miniszter azt ígérte, két héten belül összehívja az érintett hatóságokat, hogy mielőbb döntsenek a zsidónegyed sorsáról. “Igaz, hogy a főváros középtávú fejlesztési programja sürgős kérdésként kezeli a zsidónegyed jövőjét, ám nem várhatunk 2007-ig” – kommentálta a fejleményeket Marinov Péter, az Óvás! vezetője.

G. TÓTH ILDA

Comments are closed.