A nem győzelmét jósolják a francia népszavazáson. Pedig az értelmiség mindent megtett az igen érdekében. Művészek, tudósok, filozófusok könyörögtek a franciáknak, hogy térjenek jobb belátásra.
A vasárnapi szavazás előtt a közvélemény-kutatások szerint a nemmel szavazók néhány százalékos előnyben vannak. Pedig sok neves értelmiségi és közéleti szereplő mindent megtett, hogy jobb belátásra térítse a franciákat.
Német tudósok és művészek, élükön Jürgen Habermasszal és Günter Grass-szal nyílt levélben fordultak a francia néphez: „Az alkotmány elutasítása a józan ész veresége lenne.”
De azért a levél szerzői is inkább a franciák szívére akarnak hatni. Elismerik ugyan, hogy az alkotmány közel sem tökéletes, magát az alkotmány által előmozdítandó egységesülés eredményét mégis idilli színben festik le. A kompromisszumos alaptörvény a levél szerint egyszerre biztosítja a nagyobb egységet és a regionális önállóságot. Növeli a szabad piac hatékonyságát, és egyben nagyobb szociális biztonságot teremt, sőt, megzabolázza az „ultraliberalizmust”.
„A félelemből nem vezet út a biztonságba. A félelem a gyengeség jele, mi több, egyenesen öngyilkossághoz vezet – figyelmeztetnek a német értelmiségiek. – Az alkotmány évszázados álmokat válthat valóra. Tartozunk annyival az őrült háborúk és gyilkos diktatúrák áldozatainak, hogy megszavazzuk.”
Krzysztof Bobinski lengyel publicista még elkeseredettebb hangot üt meg. Mint az EU kommunikációs biztosa, ő is a végpusztulással hozakodik elő.
Miért félnek a franciák attól, hogy szorosabbra vonják a szövetséget a kelet-európai államokkal? „Talán úgy gondolják nyugaton, hogy a vasfüggönnyel elválasztott, nukleáris holokauszttal fenyegető hidegháborús Európában jobb volt élni?”
És hol maradnak az angolok? „Londonból nem érkezett a lengyelhez és a némethez hasonló levél” – állapítja meg Bobinski.
Az angolok jövőre halasztották az alkotmány elfogadásáról döntő referendumot. Rossz nyelvek szerint azért, mert abban reménykednek, hogy már a francia szavazáson elbukik.
Bobinski a brit konzervatív politikust, Boris Johnsont idézi. „Ha az alkotmányt ellenző francia lennék, az alaptörvény megszavazására buzdító brit felszólítást arra használnám, hogy bizonyítsam: a franciáknak rossz lenne az alkotmány elfogadása” – élcelődött Johnson a francia-angol ellentétről a Telegraphban.
Ha Johnsonnak igaza van, akkor a legtöbb, amit az angolok tehetnek a francia igenekért, hogy csendben maradnak.
____________________
A Metazin: Lapok lapja, szemlék szemléje (elérhető http://metazin.hu) folyamatosan frissülő válogatást kínál a világhálón található tartalmakból, főként újságok vélemény- és tárcarovatából, hetilapok és folyóiratok cikkeiből. A Metazin honlapján található szemlékben elhelyezett linkek (hypertext hivatkozások) lehetővé teszik, hogy a látogató elmélyedjen a szemlézett tartalmakban.