Forrás: NOL

Horváth Gábor, Washingtoni tudósítónktól, 2005. május 25. 00:00

Az amerikai képviselőház határozatban ítélte el Romániát, amiért a rendszerváltás után másfél évtizeddel sem rendezte az egyházi ingatlanok ügyét.

A hétfő délután egyhangúlag, az összes képviselő kétharmados többségével elfogadott határozat szerint a térség többi országa jelentős erőfeszítéseket tett a kommunizmus alatt elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása vagy a kárpótlás érdekében, míg Románia ezen a téren elmarad. A dokumentum sürgeti négy erdélyi magyar felekezet, valamint a görög katolikus és a zsidó egyház ingatlanainak visszaszolgáltatását.

A Tom Lantos kaliforniai és Tom Tancredo coloradói képviselő által beterjesztett, és további tizenkilenc támogató aláírással ellátott határozat érdekessége, hogy az amerikai külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács illetékesei is támogatták. Ez nem volt természetes, mivel Bukarest hagyományosan eredményesen lobbizik Washingtonban, jelentős szerepet játszik a terror elleni háborúban, és a Pentagon állandó támaszpontot szeretne az országban. A román diplomácia az elmúlt hetekben minden követ megmozdított, hogy elkerülje a nyilvános bírálatot.

A határozat érdekében sokat lobbizó Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Maximilian Teleki lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy ismét megmutatta az erejét az amerikai magyar közösség. Mint mondta, a határozat jelképes erejű, és a Romániával kapcsolatos amerikai szándékok miatt az igazi nyomásgyakorlást inkább Brüsszeltől lehet várni. Az Európai Parlament magyar képviselői most jó muníciót kapnak a romániai egyházi restitúció napirendre tűzéséhez – Teleki szerint ez volt az egyik cél. Egy másik magyar lobbiszervezet, a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja igazgatója, Nagy Sándor az amerikai magyar szervezetek nagy sikerének minősítette a határozatot, amely szerinte megmutatta a Képviselőház kétpárti, a magyar ügyek iránt érdeklődő csoportjának erejét. A kérdés napirenden tartásában nagy szerepet játszott a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány, amely tizenöt éve követi nyomon a romániai egyházi javak sorsát.

A román szenátus júliusig elfogadhatja a kormány által sürgősséggel beterjesztendő kisebbségi törvényt – mondta kedden Budapesten Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A törvényt, amely húsz romániai etnikumot jelöl meg nemzeti kisebbségként, a szenátus elé kell beterjeszteni, de a végső szót a törvényhozás másik háza, a képviselőház mondja majd ki. Markó bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni. A törvény többek között rögzíti a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát, így például a közszolgálati rádió- és televíziós adók kötelezettségét, hogy megfelelő sugárzási időben országosan vételezhető műsorokat kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi adások számára. A törvény végre államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, s tulajdonképpen nem ütközik a román alkotmány azon paragrafusával, amely szerint Románia egységes nemzetállam. – Románia az én értelmezésem szerint már régóta nem nemzetállam, még akkor se, ha ezt mondja az alkotmány – hangsúlyozta Markó. – A kisebbségi törvény figyelembe veszi az Európai Unióban érvényes önkormányzatiság elvét, Románia 2007-re várható uniós csatlakozása után sem kell majd módosítani. (MTI)