Forrás: NOL

Tamás Gáspár Miklós, 2005. május 21. 00:00

A rendőrség közleményéből kiderült, hogy a május 8-án elkövetett kardos merényletet a roma fiú ellen (21-es busz, Moszkva tér) olyasvalaki követte el, aki maga is roma származású. Ezért az általam hangoztatott vádak jelentős része elesik.

Elnézést kérek.

Azt nem tudni, mi vesz rá roma embert arra, hogy az egyébként fajüldözőkre jellemző szimbólumokat viselve, fegyveresen flangáljon a városban. Én bizonyosan nem tudom.

Azt tudjuk, hogy mindig voltak – nálunk is – zsidó antiszemiták. A zsidógyűlölő sajtóban számos zsidó munkatárs ír zsidóellenes cikkeket. Ma is. Brutális antifeminista cikkeket is írnak nők. Feleségverési esetekben hoznak elfogultan nőellenes ítéleteket bírák, akik maguk is aszszonyok. Homofób melegek is voltak mindig. A román szélsőjobboldal magyarellenes uszítói között magyarok is vannak. Indokaik, indítékaik változatosak.

Nem tudom, hogy a roma fiú elleni emberölési kísérlet roma elkövetője ilyen ember-e. Talán sohasem fogom megtudni. Lehet, hogy csak agresszív gonosztevő, aki bárkit leszúrt volna, aki ráemeli a szemét, s mindegy neki, hogy milyen a nézelődő bőrszíne. Lehet (mi több: valószínű), hogy rosszkor szóltam olyan ügyben, amelyben máskülönben igenis szólni kell. Némelyek azt állították (más újságokban), hogy én hazánkat rossz színben tüntettem föl, amikor azt mondtam a vasárnapi Moszkva téri tüntetésen: “nem akarunk fajüldöző országban élni”. A magyar nyelv ismerői számára világos, hogy ez azt jelenti: “nem akarjuk, hogy Magyarország fajüldöző ország legyen, s ilyen országban legyünk kénytelenek élni”. Ezt továbbra sem akarjuk.

De az antirasszizmus ügyének rossz szolgálatot tettünk, amikor – minden bizonnyal – elhamarkodottan ítéltünk. Ezt én fájlalom.

Mentségemre csak ennyit: nehéz volt neonáci jelképekkel földíszített paramilitáris csoport fölfegyverzett tagjának egy népszerűtlen kisebbség tagja ellen elkövetett merényletét másképp értelmezni, mint hogy ez neonáci merénylet. Az elkövető, ha a rendőrség nem téved, maga is roma. Ennek a rejtélynek a fölfejtése már nem az én dolgom lesz.

Én tévedtem. Tessék nyugodtan nevetni.

Comments are closed.