Forrás: Népszava

A Magyar Filmunió egy éve felavatott tengerparti pavilonjának látogatottsága is alátamasztja Vezér Éva vezérigazgató szavait: ‘Ténylegesen létezik egyfajta újhullám, a magyar film újhulláma, ami három-négy évvel ezelőtt indult el. A magyar filmesek új nemzedéke egészen más filmkészítési gyakorlatot képvisel, mint amit a magyar filmektől korábban megszoktak.

Éppúgy szokatlan dolog, hogy idén a Filmvásáron is vetítenek magyar filmeket, a Sorstalanságot, A temetetlen halottat, a Dallas Pashamendét, a Nyóckert és természetesen a Johannát. Az EFP (Európai Filmek Promóciós Szövetsége) rendezvényein, amire a huszonöt európai tagországból delegálnak producereket immár negyedik alkalommal veszünk részt Cannes-ban. Idén Muhi András képviseli a magyar producereket egy három napos intenzív program keretében.’

Mindhalálig Johanna avagy felfedezés a Croisette-ten

Mundruczó Kornél nyolcvanhárom perces operafilmjének, pontosabban filmoperájának (hiszen a történet és a libretto ihlette a zenét) a világpremierje az Egy bizonyos tekintet című Szekcióban a döbbenet csendjét varázsolta az arcokra. A fesztiválra harmadízben visszatérő rendező már 2003-ban nagy visszhangot keltett a 78-as Johannával. Ezúttal a nemzetközi szakma és a sajtó szinte egybehangzólag a cannes-i filmfesztivál zseniális felfedezéseként ünnepelte a filmet és az alkotókat; közöttük Tallér Zsófia zeneszerzőt, Térey János költőt, Erdély Mátyás és Nagy András operatőröket. A tekintélyes Hollywood Reportertől a Liberationig külön kiemelték a címszereplő Tóth Orsolya fájdalmasan szép és őszinte átlényegülését, Mundruczó Kornél műfajteremtő expresszionizmusát, a film univerzális üzenetét.

‘A mindenkor fennálló rend tulajdonsága a középkortól napjainkig, hogy kitaszítja azt, aki másként működik. Johanna a kiszolgáltatott betegek és az orvosok között’ pendlizik, és szexuális úton gyógyít. A hierarchia csúcsán állók szemében szajha, a kiszolgáltatottaknak pedig egyszerűen a megmentő.’ Nyilatkozta lapunknak a rendező Cannesban, megjegyezve a fesztivál jelenlétről: ‘Lelki értelemben semmit nem jelent számomra, szakmailag annál többet. Nagyon fontos jelen lenni a legrangosabb nemzetközi filmfesztiválon. Remélem Cannes segíthet abban, hogy nyugodtan dolgozhassam tovább a saját megszokott ritmusomban.’

Tarr Béla az év legjobb külföldi filmrendezője

A Johanna filmet Petrányi Viktóriával producerként jegyző Tarr Béla még a szombati fesztivál díjkiosztó előtt rangos szakmai kitüntetésben részesült Cannes-ban. A kortárs magyar filmművészet nemzetközileg elismert mestere a France Culture rádio az év külföldi filmalkotója díjat vehette át pénteken Dominique Blanc zsűrielnöktől Gilles Jacob fesztiválelnök, Bozóki András miniszter és a népes magyar filmdelegácio jelenlétében. A Kárhozat (Damnation) rendezője többek között Wes Andersont, Alexander Paynet és Asia Argentot előzte meg a jelöltek listáján.

Bozóki András kulturális miniszter bejelentette Cannesban a Londoni férfi című Tarr Bela film forgatásának a folytatasát október 18-átol, egyúttal meghívta a film 2006-os cannes-i bemutatójára a jelenlévőket.

‘ Szerettem volna megragadni az alkalmat, amit ez a nagy figyelem jelent Tarr Béla iránt Franciaországban és Nyugat-Europában’ – nyilatkozta lapunknak a miniszter. ‘Ő most olyan, mint Jancsó Miklós volt a 60-as, 70-es években, egy Magyarországot jelképező fontos személy, fontos rendező. Egyúttal szerettem volna emlékeztetni az itteni kritikusokat, hogy a film folytatásához kellene egy komoly, közel kétszázötven millió forintos támogatás, aminek egy töredékét tudja csak biztosítani a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A német-francia Arte televízió képviselőivel beszéltem az imént, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a film elkészüljön. ‘

A kreativitását és eredetiségét következetesen őrző filmes alkotóként díjazott Tarr Béla reményteli mosollyal közölte lapunkkal: ‘Azt az egyet megígérhetem, hogy itt leszünk a Londoni férfival a jövő évi cannes-i nemzetközi filmfesztiválon.’ A művészfilm készítés nehézségeiről pedig az alábbiakat mondta: ‘Műveket létrehozni nem lehet csak úgy, ha az ember megszenvedi. Akkor lesz mű belőle, egyébként meg lehet filmeket csinálni.’

Szentgyörgyi Rita helyszíni tudósítása

Comments are closed.