Forrás: Népszava

Búvárparadicsom a Vörös-tengeren

Csupasz hegyormok, köztük a 2300 méteres magaslat, ahol Mózes megkapta kőtáblákra vésve a Tízparancsolatot, végtelen homok és a káprázatosan kék Vörös-tenger a világ második legnagyobb korallzátonyával – ez mind a Sínai-félsziget. Néhány évtizede még heves harcok dúltak ezért a hatalmas, Afrika és Ázsia közé szorult, háromszög alakú kopár területért, napjainkban viszont évente kétmillió külföldi turista érkezik pihenni a félsziget déli csücskében fekvő, szó szerint a semmiből kinőtt Sharm El Sheikhbe.

Ahol 25 éve még kietlen pusztaság volt, ott ma egymást érik az üdülőkomplexumok, s a tengerparton immár csaknem húsz kilométer hosszan elnyúló Sharm El Sheikh megállíthatatlanul terjeszkedik a szűnni nem akaró szállodaberuházások nyomán. Az Izraellel való békekötés után az egyiptomi kormány hatalmas erőfeszítéseket tett a turisztikai infrastruktúra fejlesztéséért. Helyi idegenvezetők tájékoztatása szerint már most is 80 ezer szállodai ágy várja a vendégeket ezen a partszakaszon, a számos klubhotel mellett jelen vannak a legnagyobb és legelőkelőbb nemzetközi szállodaláncok is, köztül a Hilton, Marriott, Four Seasons, Sheraton, Sofitel, Hyatt Regency, Le Meridien.

Sharm El Sheikh és a tőle északra fekvő Dahab térségének fő vonzerejét a Vörös-tenger meglehetős zártságának köszönhetőn kialakult rendkívül változatos, egyedülálló tengeri élővilága, a homokos parttól alig néhány tíz méterre, közvetlenül a víz felszíne alatt elterülő korallkertekben ezernyi színben cikázó halak felejthetetlen látványa adja, amelyben bárki, minden előképzettség nélkül, tesközelből gyönyörködhet. (Tilos azonban a korallokat, kagylókat, csigákat szuvenírként hazavinni, akit a repülőtéren rajta kapnak, komoly bírságra számíthat.) A kristálytiszta, magas sótartalmú vízben a felszíni búvárkodáshoz elég egy búvárszemüveg és pipa – mondja a Sharm El Sheikbe heti gyakorisággal önálló charterjáratot közlekedtető, Egyiptomba évi 21-23 ezer magyar vendéget utaztató, s ezzel – saját számításaik szerint – a piac több mint 50 százalékát birtokló Kartago Tours vezetője, Adelinda Ben Selma. Valóságos paradicsom a merülőknek a mintegy 1500 halfaj és 450 féle korall ‘lakhelyéül’ szolgáló Ras Mohammed nemzeti park területe, ahová naponta hajók százai viszik a turistákat.

Aki a sivatagra kíváncsi, az teveháton, dzsipekkel, homokfutók nyergében szervezett szafarin fedezheti fel a Sínai-hegység kopár vonulatai közötti homokfolyókat, a szűk – néhol színes – kanyonokat, és nyerhet betekintést a hagyományos életvitelüket megőrző beduinok hétköznapjaiba.

A legelszántabbaknak ajánlható a Mózes-hegy éjszakai megmászása (a több mint négy órás gyalogtúrán 3750 kőbe vájt lépcsőfokot kell leküzdeni a fagyos éjszakában ahhoz, hogy elérjük a napfelkeltét a csúcson), majd a hegy lábábál a világ legősibb, folyamatosan lakott kolostorának, az i. sz. 520 körül épült Szent Katalin-monostornak (Napóleon is elzarándokolt ide egyiptomi hadjárata során) a megtekintése, ahol a maga nemében páratlan kódex-, kézirat- és ikongyűjtemény mellett a fő attrakció Mózes bibliai ‘égő csipkebokra’.

Sharm El Sheikh nyüzsgő központja, a bővítés alatt álló nemzetközi repülőtértől néhány kilométerre fekvő Naama-öböl, amelynek sétálóutcáin egymást érik a modern üzletközpontok közé szorult boltocskák, éttermek, kávézók, bárok, utóbbiakban a szabad ég alatt kényelmes pamlagokon adhatjuk át magunkat a vízipipázás nyújtotta élvezetnek. A központnál jóval olcsóbb a városszéli Old Market, a tulajdonképpeni bazár, amely nevével ellentétben szintén csak két évtizede épült. Vásárláskor kötelező alkudni: akár az elsőként felkínált ár feléért megszerezhetjük a kiszemelt portékát.

Ugyanilyen aranyszabály, hogy tilos csapvizet fogyasztani, olyannyira, hogy fogmosáshoz is ajánlatos palackozott vizet használni, s ugyancsak kerülendők az utcai árustól vásárolt ételek. Mindez ne riasszon vissza a helyi konyha ízeitől, különösen a fantasztikus süteményválaszték érdemli meg, hogy hódoljunk az asztali örömöknek.

F. H.

Comments are closed.