Forrás: Népszava

Klein Éva és Klein György 80. születésnapja alkalmából ünnepi ülést tartott tegnap a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Biológiai Tudományok Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és a Magyar Immunológiai Társaság az MTA-székház dísztermében. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Telegdy Gyula, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke köszöntötte nyolcvanadik születésnapjuk alkalmából a tumorbiológus-genetikus agykutatót, valamint munkatársát, tudós feleségét. Az ünnepi ülésen Vizi E.

Szilveszter Akadémiai Ezüstéremmel tüntette ki Klein Évát és Klein Györgyöt.

A kárpátaljai faluban született Klein György, miután néhány vakmerő társával együtt megszökött az Auschwitz-Birkenau felé irányított halálvagonból, s így túlélte a holokausztot, először magyarországi, majd svéd egyetemeken tanult. Dolgozott kutatóorvosként az Egyesült Államok egyik legkiválóbb felsőoktatási intézményében, a Stanford egyetemen, majd a világhírű Karolinska Intézet tumorbiológiai osztályát vezette három évtizeden át, s közben fiatal kutatóorvosok, biológusok egész csapatát bocsátotta útra. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy 1965 óta a Nobel-díj Bizottság tagja. A tudós hat egyetem díszdoktora, húsznál több nemzetközi és svéd tudományos díj birtokosa, nevéhez 1300 publikáció és 9 könyv fűződik.

Mélyen megismerte és átgondolta – hála a DNS kettős spirál rejtélyét megoldó Watsonnak és Cricknek – a bekövetkezett genetikai forradalom etikai és filozófiai tanulságait. Közben bölcs irodalmi-tudományos tanulmányokban, szellemes és gondolatgazdag esszékben értekezett mindarról, ami foglakoztatta.

Klein György egyébként német kutatóorvos kollégáinak is feltette kényes kérdéseit, legfőképp a holokausztnak asszisztáló tudósok felősségéről. Végigkísérte a Liszenkónak behódoló sarlatán szovjet ‘kollégáinak’ pályáját, és bemutatta, hogyan halt meg a tudományos igazságért az egykori Szovjetunióban Vavilov, hogyan szenvedtek tudományos meggyőződésükért társai, egyszersmind hogyan veszítették el tudományos tisztességüket más élrtelmiségiek.

Súlyos betegséggel küzdve döbbent rá igazán, hogy a halál árnyékában érez rá az ember az élet értékére, értelmére, és Szilárd Leó példáján mutatta be, hogyan lehet küzdeni a halállal és értelmesen meghalni.

Néhány éve arra is válaszolt e sorok szerzőjének: hol érzi magát otthon? Svédországban, Magyarországon vagy Izraelben? Azt válaszolta: ‘otthon sehol, a tudomány a hazám. De imádok Budapestre jönni, mert sehol sem találok ennyi kiváló írót, alkotót, tudóst akivel beszélgethetek. Magyarországon a legérdekesebb az élet.’

N. Sándor László

Comments are closed.