Forrás: Népszava

Zavargások törtek ki Buenos Airesban azt követően, hogy az igazságügyi hatóságok szabadlábra helyezték azt a férfit, aki a fő felelőse volt egy majd 200 személy, többségében fiatal halálát okozó diszkótűznek. December 30-án az argentin főváros Republica Cromagnon nevű szórakozóhelyén tűz ütött ki a dél-amerikai országban rendkívül népszerű Callejeros rockegyüttes koncertje alatt.

A közönség nagy része nem tudott kimenekülni, mert mint később a vizsgálat megállapította: a fő kijáratok zárva voltak. Sokan a tűz nyomában keletkezett sűrű füstben fulladtak meg. A tömegkatasztrófáért Omar Chabant tették felelőssé, aki azonban pénteken óvadék ellenében szabadult. (MTI)

Love Parade helyett karnevál

Berlin a Kultúrák Karneváljával kárpótolta magát azért, hogy anyagi okok miatt az idén is elmarad a Love Parade, a techno zene és a különcködések százezreket megmozgató nevezetes felvonulása. A német főváros javarészt külföldiek lakta negyedében, Kreuzbergben közel ötezer táncos és zenész próbált vasárnap riói hangulatot elővarázsolni. A szervezők szerint a bámészkodók, a felvonulás kedvéért Kreuzbergbe elzarándokoló látogatók száma 700 ezer volt. A Kultúrák Karneválja idén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, a multikulti felvonulás a négynapos ünnep csúcspontja. (MTI)

Megnyerhetetlen a drogháború

A kokainexport világbajnokának számító Kolumbia a jelek szerint vesztésre áll a kábítószer ellen vívott háborúban. Értesülések szerint maga Alvaro Uribe elnök is elismerte, hogy a különböző drogok termelése, illetve exportja elleni küzdelem frontján egyre több a rossz hír, amit tudomásul kell venni. A jövő évben újraválasztásra törekvő konzervatív államfő a kudarcok ellenére kitartásra szólította fel az ország lakosságát. A kokaintermelés mind nagyobb területeken zajlik, a kábítószerüzletből befolyt milliárdok korrumpálják az államot, bomlasztják a társadalmat és olajat öntenek a polgárháború tüzére. Kolumbia a világ legnagyobb kokaintermelője és az Egyesült Államokba csempészett heroin egyik legnagyobb szállítója. (MTI)

Boldoggá avattak két apácát

Boldoggá avattak két apácát a Szent Péter-bazilikában lezajlott szertartáson, amelyet a pápa megbízásából José Saraiva Martins bíboros vezetett. Az apácák egyike, Marianne Cope anya Németországban született, New Yorkban nevelkedett és 1883-ban a ferences rend tagjaként Hawaiira ment, ahol leprásokat gondozott. 80 éves korában halt meg 1918-ban. A nála egy nemzedékkel fiatalabb spanyol Ascension Nicol Goni domonkos-rendi misszionárius apácák társaságának alapításában vett részt. 1940-ben hunyt el. A múlt század legnagyobb misszionáriusainak egyikeként méltatta őt a ceremóniát vezető főpap. (MTI)

Bizonyíték Charles Zentai ellen

Elképzelhető, hogy megdől Charles Zentai (Zentai Károly) alibije – írja Weekend Australian című újság. Az idős férfi, akit azzal vádolnak, hogy 1944 novemberében Budapesten megkínzott és meggyilkolt egy zsidó fiatalembert, mindeddig arra hivatkozott, hogy a gyilkosság napján már nem is tartózkodott a fővárosban. Ám a lap megtalálta Zentai állampolgársági folyamodványát, amelyet 1957-ben intézett az ausztrál hatóságokhoz. Ebben azt írta, hogy csak 1945 márciusában szökött el Magyarországról. A Simon Wiesenthal Intézet, amely az egész ügyet felvetette, rendkívüli fontosságúnak nevezte a bizonyítékot. Elképzelhetőnek tartja, hogy az alapvetően befolyásolhatja az ausztrál igazságügy-miniszter döntését azt illetően, kiadják-e Zentait Magyarországnak. (Népszava)

Szaddám írói babérokra pályázik

Ítéletére várva könyvet ír börtönében Szaddám Huszein Irak megbuktatott diktátora. A Financial Times című brit lap értesülései szerint az írás tartalma még kínos lehet az Egyesült Államok és néhány más NATO-állam számára, hiszen ez a két ország aktív támogatásban részesítette az iraki elnököt akkor, amikor országában még a “Nyugat védőbástyáját” látták az iszlám forradalom exportjára törekvő Iránnal szemben. A lap beszámol Szaddám hétköznapjairól is, amelyek – a könyvírás mellett – igen nagy részben TV-nézésből állnak. A volt elnöknek alkalma volt például arra, hogy végignézze utódjának, a kurd nemzetiségű Dzsalal Talabaninak a beiktatását. Nem a mostani lesz az első könyv, amely Szaddám neve alatt jelenik meg. A korábbiakat azonban állítólag nem ő írta, hanem bértollnokokat foglalkoztatott. (Népszava)

Comments are closed.