Forrás: Metazin

Megszűnt az első neokonzervatív folyóirat, a Public Interest. Az ok: győzött az eszme.  Az amerikai neokonzervatívok a külpolitikában aratták a legnagyobb diadalt. Pedig kezdetben nem a külpolitika érdekelte őket.

Az iraki háború idején a világsajtó rengeteget foglalkozott a neokonzervatívokkal. Az Egyesült Államok külpolitikáját valamiféle neokonzervatív doktrína következményének állították be.

A republikánusból baloldalivá lett Michael Lind már 2002-ben egész összeesküvés-elméletet dolgozott ki. Eszerint az amerikai külpolitikát az Izrael érdekeit szem előtt tartó zsidó lobbi irányítja. Az iraki háború kirobbanása után Lind továbbfejlesztette az elméletet. Az iraki háborút a neokonzervatívok, elsősorban az újabban Világbank-elnöknek kinevezett hadügyminiszter-helyettes, Paul Wolfowitz számlájára írta.

A Public Interest negyven éves történetére visszatekintő utolsó számból kiderül, hogy a kezdet kezdetén a neokonzervatívokat nem a külpolitika érdekelte.

Mozgalmuk a hatvanas években feltámadt radikalizmus elutasításából eredt. A korábban baloldali kezdeményezők  akik ekkor már liberálisok voltak, az Új Baloldal hatására konzervatív irányba fordulnak. Megelégelik, hogy minden a vietnámi háborúról szól.

“A korai neokonzervativizmust még nem érdekelte a külpolitika” – írja Nathan Glazer. “Úgy határoztunk, hogy egyáltalán nem foglakozunk külpolitikával – emlékszik vissza a folyóirat alapítására Irving Kristol.

A témát már csak azért is kerülték, mert nem létezett és azóta sem alakult ki egységes neokonzervatív külpolitikai nézetrendszer – állítja Kristol a Szombat neokonzervativizmus-számában magyarul is megjelent,  A neokonzervatív meggyőződés című cikkében.

“A neokonzervativizmus történelmi feladata és politikai célja az volt – írta Kristol 2003-ban a Weekly Standardben  -, hogy a Republikánus Pártot és általában az amerikai konzervatívokat akaratuk ellenére olyan konzervatív politikára állítsuk át, amely alkalmas egy modern demokrácia kormányzására.”

Adam Wolfson, a Public Interest utolsó főszerkesztője búcsú-cikkében elégtétellel állapítja meg, hogy az elmúlt negyven évben, részben a folyóiratnak köszönhetően, megváltozott az amerikai politika: “Az egyik párt lemondott a közérdekről, a másik viszont központi eszményévé tette.” (Wolfson a Demokrata és a Republikánus Pártra utal.)

Ha így van, akkor teljesült Kristol történelmi célkitűzése. Már nem kell akaratuk ellenére jó irányba terelni a republikánusokat.

Ezért gondolják úgy az alapítók és a szerkesztők, hogy nincs többé szükség a Public Interestre.

____________________

A Metazin: Lapok lapja, szemlék szemléje (elérhető http://metazin.hu) folyamatosan frissülő válogatást kínál a világhálón található tartalmakból, főként újságok vélemény- és tárcarovatából, hetilapok és folyóiratok cikkeiből. A Metazin honlapján található szemlékben elhelyezett linkek (hypertext hivatkozások) lehetővé teszik, hogy a látogató elmélyedjen a szemlézett tartalmakban.

Comments are closed.