Forrás: Népszava

A szükséges kétharmadosnál lényegesen nagyobb többséggel szavazta meg tegnap a német Szövetségi Gyűlés (a Bundestag – képünkön) az Európai Unió új alkotmányát. A jelenlévő 594 képviselőből 569 támogatta, 23 ellenezte az alaptörvényt. Két képviselő tartózkodott. Hátra van még a szavazás a tartományok kamarájában, a Szövetségi Tanácsban – május 27-én – bár nem kétséges, hogy az igenek ott hasonló arányban győzedelmeskednek.

Németországban, ahol a fasizmus annak idején minden már országnál inkább kompromittált mindenféle nacionalizmust, egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a parlament jóváhagyja az új EU-alkotmányt. Mindazonáltal azon CDU-CSU képviselők, akik már előre jelezték, hogy nemmel szavaznak, ezt részben azzal indokolták, hogy az unió aránytalanul sok jogkört von el a nemzeti parlamentektől. Több kereszténypárti képviselő hivatkozott továbbá arra, hogy hiányolják az új alkotmányból az utalást istenre és a kereszténység európai szerepére. Mint jelentettük, egy nappal korábban – ugyancsak nagy többséggel – az osztrák és a szlovák képviselőház döntött az elfogadás mellett. Az új alkotmány hívei remélik, hogy a parlamenti jóváhagyások – különösen a német – igen-szavazásra bírják az ugyanezen tárgyban május 29-én megrendezendő francia népszavazás résztvevőit. Nem állítható meg az az uniós folyamat, amelyet az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés kifejez – hangoztatta Petrétei József igazságügy-miniszter Pécsett, a Baranya Megyei Európai Információs Pont fennállásának ötödik évfordulójára rendezett konferencián. (Népszava)

Archívum-nyitást sürget az EP

A második világháborúval kapcsolatos archívumaik megnyitására sürgeti az államokat az Európai Parlament csütörtökön megszavazott állásfoglalásában a második világháború európai befejezésének hatvanadik évfordulója alkalmából. A dokumentumban az EP megemlékezett a náci zsarnokság valamennyi áldozatáról, különösen a holokauszt áldozatairól. Jelezte, hogy a parlament közös európai tragédiaként fogja fel a világháborút, ezért annak valamennyi áldozatát gyászolja, függetlenül attól, melyik oldalon álltak. Külön megemlékezett az EP arról, hogy egyes nemzetek számára a II. világháború vége s ezzel a szovjet megszállás egyúttal a zsarnokság megújulását is jelentette. (MTI)

Határozat a marik javára

Határozatot fogadott el magyar kezdeményezésre az Orosz Föderáció részét képező Mari Autonóm Köztársaságban tapasztalható súlyos jogsértésekkel kapcsolatban csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament Strasbourgban. Az állásfoglalásban az áll, hogy hitelt érdemlő orosz és nemzetközi források szerint a 2004. decemberi elnökválasztást szabálytalanságok és az emberi jogok elleni támadások kísérték a térségben. Az európai képviselők a választást megelőző és azt kísérő állítólagos szabálytalanságok, valamint az újságírók elleni támadások gyors és alapos kivizsgálását, a mari és az orosz nyelv valódi egyenjogúsítását követelik. (MTI)

Új választást akarnak Ausztriában

Előrehozott választások kiírását szeretné az osztrákok többsége – derül ki a ‘Profil’ című lap legfrissebb közvélemény kutatásából. A megkérdezettek 51 százaléka legszívesebben újra az urnák elé járulna, míg csupán 36 százalékuk támogatja a jelenlegi Néppárt (ÖVP) és Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) alkotta koalíciós kormányt, amelynek élén Wolfgang Schüssel kancellár áll (képünkön). Ha most vasárnap tartanák a parlamenti szavazást, az ellenzéki Szociáldemokraták (SPÖ) a voksok 43 százalékára, az ÖVP 38 százalékára számíthatna. A Zöldekre 12 százalék jutna, a BZÖ a törvényhozásba jutáshoz legkevesebb szükséges négy százalékot érné el. A Szabadságpártra, amelyből Jörg Haider vezetésével kivált a BZÖ, csupán két százalék jutna. (Népszava)

Cáfol a brit képviselő

‘Abszurdnak’ nevezte csütörtökön George Galloway brit alsóházi képviselő az amerikai szenátus vizsgálóbizottsági jelentését, amely szerint Szaddám Huszein volt iraki elnök annak idején több millió hordó olaj kereskedési jogával jutalmazta őt kiállásáért a rezsimet fenyegető hivatalos brit-amerikai politika ellen. A képviselő azonban nem zárta ki, hogy megjelenjen az amerikai vizsgálóbizottság előtt. (Népszava)

Tbiliszi egyoldalú lépése

Grúzia 2006. január 1-jével egyoldalúan bezárja az ország területén található két orosz katonai támaszpontot, ha a bezárásról szóló orosz-grúz tárgyalások kudarcba fulladnak – jelentette ki csütörtökön Nino Burdzsanadze, a tbiliszi parlament elnöke. A grúz parlament márciusban egyhangúlag megszavazta azt a nem kötelező érvényű határozatot, amely felkéri a kormányt: követelje Oroszországtól a bázisok 2006-ra történő bezárását, ha a két fél május 15-ig nem jut megállapodásra az orosz csapatkivonás menetrendjéről. (MTI)

Comments are closed.