Forrás: NOL

Nyilas Gergely, 2005. május 11. 00:00

Politikai számháborúnak vethet véget a moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Intézet mai könyvbemutatója. Varga Éva, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának moszkvai levéltári delegátusának oroszul – és a tervek szerint még az idén magyarul – megjelenő dokumentumgyűjteménye az eddigi legpontosabb képet nyújtja a Szovjetunióba került magyar hadifoglyok és internáltak számáról.

A 150 magyarul egyáltalán, oroszul kétharmad részben sosem publikált adatok alapján a magyar hadifoglyok száma 560 ezer, az internált civileké 35 ezer lehetett.

A Magyar Hadifoglyok a Szovjetunióban 1941-53 című kötetet jegyző Varga Éva lapunknak elmondta: a rendszerváltás előtt elhallgatott kérdésről az elmúlt években csak elvétve születtek olyan tudományos munkák, amelyek orosz forrásokat használtak volna fel. Megjegyezte, hogy Magyarországon jellemzően összemosódik a gulág (a sztálini büntetőtáborok) és a hadifoglyokat külön kezelő GUPVI fogalma. – Alig száz fő azoknak a száma, akik hadifogságuk végén a gulágra kerültek – mondta Varga Éva, elismerve, hogy a hadifogolyként számon tartottak között kisebb számban lehetettek civilek is. Az Oroszországi Állami Katonai Levéltár és a moszkvai Magyar Levéltári Intézet gondozásában megjelenő könyv szerkesztője szerint az összesen négymillió szovjetunióbeli hadifogolyról meglepően pontos, részletes adatok maradtak fenn.

Véleménye szerint nem tartható az a Magyarországon gyakori nézet, miszerint pontatlanságuk miatt nem mérvadók az oroszországi dokumentumok. Ezek alapján a mintegy 560 ezer – nem egy időben fogságban lévő – magyar hadifogoly a németek 2,5 milliós, a japánok 580 ezres tömege mögött a legnagyobb csoportot képviselte. Az utánuk következő Romániából 150 ezren kerültek hadifogságba.

Az elmúlt másfél évtizedben számos, az aktuálpolitikai mellékzöngéket sem nélkülöző munka jelent meg a Szovjetunióba hurcoltak és hadifogságba ejtettek számáról. Történt mindez annak ellenére, hogy az ezekkel kapcsolatos iratokat őrző Oroszországi Állami Katonai Levéltár (RGVA) 13 éve kutatható. A Szovjetunióban hadifogolyként és civilként raboskodók számának felfelé srófolásában olykor a Wehrmacht szerepét és a holokauszt súlyosságát relativizáló szándék húzódhat meg. Újabban már tudományos körökben is egyenlőségjelet kívánnak tenni a Wehrmacht (a náci hadsereg) és a Vörös Hadsereg, valamint a náci koncentrációs táborok és a Szovjetunió munkatáborai közé. Pedig az előbbiekkel szemben a szovjet lágerek nem a foglyok megsemmisítését, hanem dolgoztatásukat célozták meg. Talán az sem véletlen, hogy ezért “nem elegendő” az igazolható összesen körülbelül 600 ezer fő, hiszen egyesek épp a magyarországi holokauszt áldozatainak számát akarják túllicitálni. (Utóbbiakkal szemben egyébiránt a Szovjetunióból a foglyok 85-90 százaléka visszatért.) A Szovjetunió fogolytáborai túllicitálás nélkül is súlyos egyéni tragédiákat okoztak és tízezrek életét követelték, ezért az irántuk érzett tisztelet is megköveteli, hogy pont kerüljön a velük kapcsolatos számháború végére.

Comments are closed.