2005-ben, Budapest felszabadulásának 60. évfordulóján az Élet Menete Alapitvány és a Hasomer Hacair szervezte meg a budapesti Élet Menetét.
Szándékunk az volt, hogy a Holokauszt Áldozatainak Emléknapján fáklyás felvonulással, majd élő lánccal jelöljük meg az egykori Gettó területét, a KIREKESZTÉS SZIGETÉT. Így emlékeztünk az áldozatokra – zsidókra, ellenállókra -, a túlélőkre és azokra, akik bátran szembeszállva a fasisztákkal és nyilasokkal, mentették az üldözötteket.
A tavalyi megemlékezés – mikor élőláncot alkottunk a hajdani gettó körül – után idén úgy döntöttük: átmasirozunk azon, átvágunk a gyűlölet szigetén.
Szombet este 8 óra után ezerfős tömeg gyülekezett fáklyákkal a kezükben a Liszt Ferenc téren, ahonnan a Kertész, majd Wesselényi utcákon a Dohány utcai zsinagógáig vonultak.
A Dohány utcai zsinagógánál felállitott szinpadon Lamperth Mónika belügyminiszter-asszony beszédében úgy fogalmazott: a magyar zsidóságot ért borzalom nem csupán zsidó, hanem magyar ügy, „ezért mindannyiunk kötelessége az áldozatokra megemlékezni és az áldozatokra emlékeztetni”.
A miniszter-asszony beszédét követően Schiffer János főpolgármester-helyettes szólalt fel, ki azt mondta: nem csupán a budapesti gettó áldozataira, túlélőire, az üldözötteket mentőkre és a gettó felszabadítóira emlékezünk, hanem a holokauszt hatszázezer magyar, zsidó és cigány áldozatára: „Embertelenségre emlékezünk és emlékeztetünk, amelyet ember tett emberrel”
Végül Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi az addigra már többezer fős tömeg előtt lehengerlő beszédet tartott.
A zsinagógánál tartott megemlékezést követően az emlékezők Duna-partra vonultak, kettős célall: részt venni a Cipők a Duna-parton emlékmű avatásán és, hogy a Lánchid és Margit-hid között élőláncot alkossanak.
A Dohány utcai zsinagógától egészen a Deák Ferenc utcáig tartó kigyózó tömeg a Gurcsány Feren miniszterelnök úr beszédére ért le a partra.
A kormányfő azt mondta, a megemlékezés a múltnak és a jövőnek is szól – a XX. század egyik tanulságának nevezte, hogy gyűlölet gondolatából lesz a gyűlölet szava, és abból a gyűlölet cselekvése.
A Cipők a Duna-parton elnevezésű szoborkompoziciójában Pauer Gyula szobrászművész hatvan pár cipőt alkotott vasból a Roosevelt tér és a Kossuth tér között, így állitva emléket annak a sokszáz embernek, kiket a nyilasok 1944-45-ben a jeges Dunába lőttek.
Az állami megemlékezést követően a Menet eleje egészen a Margit-hidig sétállt fel, ezzel fáklyás élőláncot alkotva a két hid között.
Három év után úgy gondoljuk, hogy Budapesten hagyományt teremtettünk az Élet Menetével.
Ha Ön velünk tartott az idei menetben, megköszönjük részvételét, emberi tanúságtételét, fellépését a kirekesztéssel, a gyűlöletkeltéssel szemben. Találkozunk 2006-ban!
ba.