Forrás: NOLÖkrös Tamás, 2005. május 9. 00:00
Dr. Bolberitz Pál pápai prelátus, tanszékvezető egyetemi tanár a következőket írta április 23-i (Egység a különbözőségben) írásában: „XVI. Benedek, a bajor pápa ízig-vérig európai a szó legnemesebb értelmében.
Választott neve is Európa védőszentjére, Nursiai Szent Benedekre utal. Európa adta a világnak a kereszténységet, ám közben megfeledkezett magáról. Benedek pápa vezetésével Európa újra magára találhat, és betöltheti eredeti küldetését.”
Aki ismeri a pápai prelátus urat, tudja, hogy nem szokott viccelni. Minden valószínűség szerint komolyan gondolja tehát ezeket a mondatokat is, köztük mindenekelőtt azt, hogy „Európa adta a világnak a kereszténységet”. Amikor én a teológiát tanultam, még az volt a katolikus álláspont, hogy a júdeai Betlehemben született Jézus alapvetően Galileában működött, Jeruzsálemben feszítették keresztre, és az evangéliumok hiteles beszámolói szerint soha nem járt Európában. Az úgynevezett ősegyházról is azt tanultuk, hogy Ázsiában bontakozott ki. Hogy teológiai kérdésekben a Tanítóhivatal fölébe helyezkedik akár a Szentírásnak is, azt már megszokhattuk, na de hogy ténykérdésekben is, ez – legalábbis számomra – új. Vagy ez mégsem a Tanítóhivatal álláspontja? Akkor vajon a pápai prelátus úr magántévedéséről van szó? Nos, Bolberitz úrra nem jellemzők az ilyen tévedések. Inkább vélem azt, hogy nem tévedéssel, hanem egy freudi elszólással van dolgunk. Amit ugyanis Európa adott a világnak, az inkább a katolicizmus, mintsem a kereszténység. Ezt a két dolgot összekeverni persze valami nagyon katolikus dolog, de ettől még nem helyes. Nota bene, a katolicizmus is inkább kezdődött a niceai zsinaton vagy Konstantinápolyban, mintsem Rómában, de az kétségtelen, hogy kifejlett állapotában Rómához, illetve Európához köthető. A kereszténységet kötni Rómához, illetve arról mondani azt, hogy Európa adta a világnak, sajnos pontosan azt a felfogást tükrözi, amely „megfeledkezik” a katolicizmus előtti kereszténységről, illetve nem tekinti kereszténynek azt, ami nem Rómához (a Vatikánhoz) kötődik. Hogy mennyire pontosan erről a felfogásról van szó, azt igazolják a prelátus úrnak azok a szavai, amelyek „Európa küldetését” említik fel. Rossz hangzású szavak ezek: a keresztes háborúk és Dél-Amerika kifosztásának jelszavait idézik. Azokban a Biblia-kiadásokban, amelyek az én kezemben megfordultak, az „Európa küldetése” kifejezés nem szerepel. Ellenben írva van, hogy a keresztények között nincs görög, nincs zsidó, nincs barbár, nincs szkíta. Ebben az értelemben nyilván nem lehet európai sem. A Biblia szellemében tehát nem lehet „Európa küldetéséről” beszélni. Csak remélni tudom, hogy ez az új pápa programjából is kimarad. A keresztények eredeti (Jézustól való) küldetése ugyanis nem annyira Európával, mint inkább az egész világgal, más vonatkozásban pedig Isten országával kapcsolatos.
