Forrás: NOL

A jakutföldi Mirnij kisvárosban vasárnap mellszobrot avattak Joszif Sztálin szovjet diktátornak a nácizmus feletti győzelem hatvanadik évfordulója alkalmából, miközben az utolsó szovjet vezető, Mihail Gorbacsov óva intette az oroszokat Sztálin szerepének eltúlzásától ebben a győzelemben. Megemlékezések zajlottak Párizsban, Berlinben és Londonban.

Nem szabad kihasználni ezt a jubileumot Sztálin felmagasztalására, nem szabad elfelejteni bűnösségét a tömeges megtorlásokban, ami megbocsáthatatlan – hangsúlyozta Gorbacsov, rámutatva, hogy Sztálin semmilyen eszköztől sem riadt vissza céljainak elérése érdekében. „Módomban állt tüzetesen utánanézni az irattárakban. Sztálin kötegszámra írta alá a (kivégzési) határozatokat, halálba küldve kiemelkedő személyiségeket és egyszerű embereket egyaránt” – tette hozzá az Interfax szerint.

Jacques Chirac francia köztársasági elnök vezetésével emlékeztek meg vasárnap Párizsban a második világháború befejezésének 60. évfordulójáról.

Az ünnepség során a francia államfő koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján, amely a párizsi Diadadív alatt van. Ezt követően a francia légierő őregységének nyolc gépe repült át a Diadalív alatt, majd végig a Champs-Élysées sugárút felett. A nácizmus felett aratott győzelem évfordulóján a hagyományosan felvonuló francia egységeken kívül a szövetséges hadseregek képviselői is részt vettek a díszszemlén. Tizennégy szövetséges zászlaja lengett a Diadalíven. Meghívtak 400 fiatalt, akik közül 200-an a szövetségeseket képviselték, valamint német és olasz fiatalokat is.

A ceremónia végén Chirac elnök kitüntetéseket adott át egykori deportáltaknak. A francia becsületrend főtiszti fokozatát adományozta a 86 éves Henry Bulkawkónak, akit 1942-ben hurcoltak el Auschwitzba. Bulkawko az auschwitzi deportáltak szövetségének elnöke és franciaországi zsidó intézmények tanácsának alelnöke.

Megemlékezések Londonban az európai háború befejezésének 60. évfordulóján

A brit trónörökös vezetésével emlékeztek meg vasárnap Londonban a második világháborúban aratott európai győzelem 60. évfordulójáról.

Károly walesi herceg a londoni kormányzati negyed főutcájának, a Whitehallnak a közepén emelkedő márványoszlopnál, az első és a második világháború brit halottainak emléket állító Cenotaph-nál koszorúzott, a brit hadsereg vezérkari tisztjeinek kíséretében.

A kormány nevében John Reid, a választások után újonnan kinevezett védelmi miniszter helyezett el koszorút.

A II. világháborúban 265 ezer brit katona esett el; a német légierő által brit városok ellen végrehajtott támadásoknak is több tízezer halottja volt.

Berlinben az európai háború befejezésére emlékeztek

A német parlament két háza együttes üléssel, a lakosság népünnepéllyel, az egymással szembenálló radikális politikai csoportok tüntetésekkel emlékeztek meg vasárnap Berlinben a világháború európai csatáinak lezárásáról.

Magas rangú német katonai vezetők, élükön Wilhelm Keitel vezértábornaggyal, hatvan évvel ezelőtt írták alá Berlin-Karlshorstban a német Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot. Az aláírási ceremónia május 9. első perceire is áthúzódott, moszkvai idő szerint pedig teljes egészében május 9-én zajlott le, így Oroszországban május 9-ét tekintik a győzelem napjának.

A német állami vezetés ökumenikus istentiszteleten vett részt a berlini Szent Hedvig katedrálisban, koszorúzott a háború és az önkényuralom áldozatainak központi emlékhelyén, majd a Reichtsag épületében a parlament két házának tagjaival együtt emlékülésre gyűlt össze.

A Reichstag épületétől kőhajításnyira majálison szórakozott több ezer ember, a közeli szovjet emlékművet sokan megkoszorúzták, vagy csak egy virágcsokrot tettek a kőkatona lábához. A Brandenburgi kapu előtti majális is a Demokrácia Napja rendezvénysorozatba illeszkedik. Pártok ,szervezetek, magánszemélyek így akarták tudatni a világgal Németország békés szándékait. Vasárnapra virradóra ugyancsak a békés szándék kinyilvánításának jegyében körülbelül 25 ezer ember alkotott gyertyával a kézben élő láncot Berlinben.

A Brandenburgi kapu előtt eredetileg a szélsőjobb akart tüntetni, de a tüntetést minden bírósági szinten betiltották. Ennek ellenére a szélsőjobboldaliak tüntethettek Berlinben, s a délutáni órákra körülbelül kétezer hívük gyűlt össze Kelet-Berlin szívében. Balos tüntetők, mintegy hatezren, szintén felvonultak, s közel tízezer rendőr igyekezett megakadályozni a két tábor összeakaszkodását.

Még több civil kurázsit szorgalmaznak német politikusok a szélsőjobbal szemben

Német politikusok még több civil kurázsit szorgalmaztak a szélsőjobboldallal szemben szombaton, a náci Németország fölött aratott győzelem 60. évfordulójának előestéjén.

A berlini megemlékezések a Brandenburgi kapunál majálissal kezdődtek, s Klaus Wowereit, a főváros polgármestere azt hangsúlyozta, hogy „a demokráciának készen kell állnia önmaga megvédésére”. Este a berliniek harminc kilométer hosszú gyertyás élő láncot akartak alkotni a városon át.

Németország 1945. május 8-án éjszaka adta meg magát feltétel nélkül a szövetségeseknek, a kapitulációs okmányokat Berlin-Karlshorstban írták alá. A Szovjetunióban május 9-ét tartották nyilván a kapituláció, egyben a győzelem napjaként.

Az évfordulón a legálisan működő szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) a Brandenburgi kapunál, s egyben a szomszédos, hamarosan megnyíló holokauszt emlékműnél akart felvonulást és nagygyűlést tartani, de ezt a német alkotmánybíróság mint utolsó instancia betiltotta. Az NPD a város más részében azonban tüntethet, amit erőszakos anarchista, szélsőbaloldali csoportok meg akarnak akadályozni. Az NPD szerint hazugság, hogy a szövetségesek felszabadították Németországot, s feleslegesnek tartja a német bűntudatot is.

Az alkotmánybíróság döntésének alapja az, hogy a német törvényhozás a közelmúltban bizonyos korlátokat szabott a gyülekezési jog érvényesülésének, így nem szabad kegyeletsértő felvonulásokat tartani a náci önkényuralom áldozatainak emlékhelyeinél.

A központi megemlékezésre vasárnap kerül sor a parlament két házának együttes ülésén, amelyen Horst Köhler államfő mond beszédet. Ez után Gerhard Schröder kancellár a Győzelem napi ünnepségekre Moszkvába utazik.

Schröder a Komszomolszkaja Pravdának írt, Berlinben is hozzáférhető cikkében megbocsátást kért a németek okozta második világháborús szenvedésekért. „Megbocsátást kérünk mindazért a fájdalomért, amelyet az orosz nép és más népek szenvedtek el német kéztől, illetve a németek hibájából” – írta a kancellár.

Schröder egy másik cikkében, a Süddeutsche Zeitungban arra emlékeztetett, hogy az Európai Unió keleti bővítésével Európa végleg leküzdötte „rá kényszerített természetellenes megosztottságát, a nemzetiszocialista hódító háború következményét”. A müncheni lap hétvégi számában megjelent cikkben a kancellár azt is leszögezte, hogy a tavalyi bővítéssel az európai egységesülési folyamatnak nem szabad lezárulnia.

A kancellár a hazai konzervatív ellenzéknek is címezte szavait, amely például Törökország teljes jogú tagságát kimondottan ellenzi, s legfeljebb a különleges partneri viszonyt tartja elképzelhetőnek Ankarával.

A konzervatív ellenzék egyik vezéralakja, Edmund Stoiber bajor miniszterelnök a Welt am Sonntag hasábjain konszolidálási szakaszt sürgetett, s szerinte „az, aki egy évvel a történelmi keleti bővítés után rögtön bátorítja Romániát és Bulgáriát, majd Szerbiát, s még Törökországot is, anélkül, hogy az Európai Unió felvevőképes lenne, felelőtlenül cselekszik”.

(MTI/AFP)

Comments are closed.