Forrás: HVG

Luxuslakások, galériák, üzletek, éttermek illetve wellness centrum is helyet kap majd a teljesen felújított Gozsdu-udvarban. Az XX. század elején épült, hét házból és hat belső udvarból álló komplexum a tervek szerint 2006 nyarának végére újul meg. A beruházó nem árulja el, mennyiért jutott az ingatlanhoz.

A beruházás során felújítják a Gozsdu-udvar hét épületét, és az épületeket összekötő hat udvart, 126 lakást és közel 40 kiskereskedelmi egységet alakítanak ki a közel 7500 négyzetméteres területen. A beruházás része – további 6500 négyzetméteren – a Holló utca 6. szám alatt kialakítandó 250 férőhelyes parkolóház, valamint a Holló utca 10-12 szám alatti, 120 lakást magába foglaló, ötemeletes új társasház, illetve egy 2000 négyzetméternyi területen – a Holmes Place lánc részeként – megnyíló fitnesz-wellnesz centrum is – jelentette be Ehud Amir, az Autóker Holding Rt. elnök-vezérigazgatója.

“A felújítás során megőrizzük az épületek eredeti formáját. Az üzlethelyiségek iránt máris jelentős az érdeklődés” – mondta a hvg.hu-nak Angyal Tünde, az Autóker Rt. kommunikációs vezetője. A Gozsdu-udvar illetve a belváros nívójának megfelelően csak színvonalas, minőségi szolgáltatást nyújtó éttermek, kávézók kapnak itt helyett. Ugyanez igaz az üzletekkel kapcsolatban is, vináriumok, ékszerboltok, ruhaboltok nyílnak majd. Kulturális funkciója is lesz az udvarnak, kiállítások, koncertek, divatbemutatók színhelyéül is szolgál majd a megújult épületegyüttes – mondta Angyal. 

A Gozsdu-udvar területét 2004-ben a Magyar Ingatlan Kft.-től vásárolta meg az Autóker Holding Rt. Kérdésünkre nem árulták el, hogy mennyiért szerezték meg a  tulajdonjogot. Készülő beruházásaira projektcégeket alapít az Autóker, a beruházások első fázisában a költségeket – telekvásárlás, terveztetés, építési engedélyek beszerzése – többnyire saját forrásból, a kivitelezést pedig teljes egészében banki forrásból finanszírozza. A beruházás nyolcmilliós költségét a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) hitelezi meg.

“A beruházással megvalósul a környék műemléki rehabilitációja, s újjáéledhet a prágai zsidó negyedhez hasonló, turistákat vonzó, kulturális és kiskereskedelmi központ” – reagált az Autóker bejelentésére Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere. Az udvar felújítása csak egyik eleme az erzsébetvárosi városrehabilitációs programnak. A Király utca belső szakasza már teljesen megújult, a Városháza udvara Károly körúti oldalának – a bazársor elbontása után – a közeljövőben történő parkosítása kiterjeszti a belváros, illetve összekapcsolja az érintett területeket az Andrássy út és a Nagymező utca által határolt másik belső városközponttal. 

Gozsdu-vagyon: a tanulni vágyó román fiataloknak szánták

Gozsdu Manó sikeres ügyvédi karriert futott be Budapesten. Hatalmas vagyonát 1870-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletében a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat segítő Gozsdu alapítványra hagyta. A Gozsdu vagyont a román fél ma egymilliárd dollárra becsüli. 

A Gozsdu-udvar 230 méter hosszú passzázs, a Király utca 13. és a Dob utca 16. között. A komplexumot 1902-ben kezdte el építtetni a Gozsdu Manó által létrehozott alapítvány. A román ügyvédi család vagyonát részben ingatlanokban illetve a magyarországi román kultúra támogatására fordította.  A második világháború után folyamatosan pusztult le az egész tömb. A sokáig az alapítvány által kezelt Gozsdu-udvart először 1952-ben államosították, s ezt kívánta szentesíteni az 1953 július 7.-én kötött pénzügyi egyezmény a két ország között, amelynek lényege, hogy mindkét állam lemondott korábbi követeléseiről.

A trianoni szerződés után a magyar kormány azt az álláspontot képviselte, hogy csak akkor adja vissza Romániának a Gozsdu-vagyont, ha Románia is hajlandó kompenzálni az Erdélyben államosított magyar alapítványi vagyonokat. Jogászok szerint a két ország között 1944-ben beállt hadiállapot miatt e megállapodás érvényét vesztette. Ezért mindkét fél 1935. július 7-én szerződében mondott le egymással szembeni követeléseiről, ami értelemszerűen a Gozsdu alapítványra is vonatkozott. Ám a román fél néhány évvel ezelőtt úgy döntött, nem kívánja tudomásul venni ezt az egyezményt, mondván, magánvagyonra az nem érvényes.

“Megértem a románok érzelmi kötődését Gozsdu Manó örökségéhez, ám az ingatlanok visszaszolgáltatásáért a magyar kormány jogi szempontból nem tud, és nem is kíván tenni semmit” – fogalmazott Medgyessy Péter még miniszterelnökként tavaly egy, a román közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában. 

Az igaz, hogy a magyar fél tavaly rábólintott arra, hogy a Gozsdu-udvar épületében a két állam közösen hozza létre a román-magyar stratégiai partnerség Emanuil Gojdu Európai Intézetét, valamint több más román kulturális és oktatási intézetet, ám ez azért sem kivitelezhető, mert az épület már nem állami tulajdon. A román fél azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az alapítvány fizikailag is kötődjön a Gozsdu-udvarhoz. Egyelőre csak egy emléktábla jelzi az egykori román érdekeltséget, az alapítvány pedig – amelynek a XII. kerületben ajánlottak fel egy ingatlant – a felújítás után bérelhetne egy szintet valahol a Gozsdu házban. Hiller István magyar kulturális miniszter és Mircea Geona román külügyminiszter tavaly áprilisban avatta fel a Gozsdu-udvar bejáratánál  elhelyezett emléktáblát.

KH

Comments are closed.