Forrás: Heti VálaszSümegi Noémi, eletstilus@hetivalasz.hu
A nagy könyv játék első fordulója után Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye vezet, ám csupán decemberre derül ki, mi Magyarország legkedveltebb könyve.
A listák és szavazóshow-k korát éljük: nem menekülhettek ez elől a könyvek sem. A nagy könyv játék első fordulója után Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye vezet, ám csupán decemberre derül ki, mi Magyarország legkedveltebb könyve.
„Én a tudásomat a könyvekből szereztem” – mondta az egri Csóka János Vágó István Legyen ön is milliomos! című műsorában. A roma származású férfi elmesélte, hogy a család első könyvét az ő kérésére vették első osztályos korában. Mindez éppen A nagy könyv játék finisében történt, választ adva mindjárt arra a kérdésre is, hogy ment-e a könyvek által előrébb a világ. Csóka János ugyanis az olvasmányainak köszönhetően lett tízmillió forinttal gazdagabb.
Akárhogyan is, a könyvek reneszánszát éljük, jóllehet megoszlanak a vélemények arról, hogy a televízió a könyvek felívelő népszerűségét kihasználva készít-e beszavazóshow-t, vagy épp ellenkezőleg, az elektronikus média – bevallatlan lelkiismeretfurdalását enyhítendő – csinál reklámot az olvasásnak. Van, aki szerint a könyvek olyan kontextusba kerülnek ezáltal, ahová nem valók, és nagyon sok pénz megy el marketingre, amit akár az iskolai könyvtárakra is fordíthatnának, megint mások mindezt képmutató nyavalygásnak tartják, mert igenis jó ügyről, üdvözlendő kezdeményezésről van szó. Április végén mindenesetre lezárult Magyarországon is az a szavazás, amelynek során kialakult egy, a hozzáértők számára árulkodó százas lista.
Ki gondolta volna például, hogy a – versenytől egyébként az angol eredeti játékszabályok szerint is szándékosan távol tartott – könyvkiadók is lázasan várják a végeredményt, és „saját könyveiket” keresik majd a listán, jóllehet, vélhetnénk, a klasszikusok a sikerüket nem nekik köszönhetik. Kolosi Tamás, a magyar könyvpiacon meghatározó Líra & Lant Rt. vezérigazgatója azonban ezt másképp látja. Nem mindegy ugyanis, hogy egy kiadó milyen profilt alakít ki, milyen könyveket választ, és aztán hogyan menedzseli őket. Mert a sikerhez jó kézirat és profi kiadói munka szükségeltetik. Szerinte nem véletlen tehát, hogy a cégcsoporthoz tartozó Magvető kilenc könyvvel szerepel a listán. Ma Magyarországon kiemelkedően keresett a szépirodalom, és sok klasszikust éppen azért fedeznek fel újra (Márai Sándort, Szerb Antalt, Wass Albertet vagy Krúdy Gyulát), mert egy kiadó elkezdi kiadni a műveiket. Persze nem lehet minden, kissé elfeledett szerzőből sztárt csinálni: a kiadónak „rá kell éreznie a közhangulatra”.
SZTORIK ÉS SZAVAK
Kolosi Tamás jónak tartja a százas listát, bár kissé sokallja az ifjúsági regényeket. A gyermekirodalom világszerte felfutóban van, s ezt nem lehet elválasztani a Harry Potterregényektől, amelyek visszavezették a gyerekeket az olvasáshoz. Abban az évben például, amikor megjelent a varázslótanoncról szóló második kötet, megduplázódott A Pál utcai fiúk eladása is. A vezérigazgató szerint azok a most huszonévesek találtak rá például Paulo Coelhóra, akik tizenévesen a Harry Potter-könyveken nőttek fel. Úgy véli, a brazil szerző népszerűségének az az oka, hogy ma megdöbbentő, a 60-as évekhez hasonlítható generációs értékváltás zajlik: a mai 40-50-60 évesekre jellemző cinikus racionalizmussal szemben a fiataloknál a hiten alapuló idealizmus érvényesül, az ismerd meg a világot jelszava helyett az ismerd meg önmagad. S míg az idősebbek az irodalomban (Esterházy Péter vagy Parti Nagy Lajos műveiben) a szavak értékét keresik, addig a 90-es években még tévét néző új olvasó nemzedéknél ismét előtérbe került a sztori.
A nagy könyv játék hatására Angliában és Németországban a könyveladás és a könyvtárba járók száma is többszörösére nőtt. Balogh Edit, az Írók boltja vezetője szerint a népszerűségi listára felkerült könyvek iránt biztosan megnő a kereslet, és tartósabb lesz az érdeklődés, mint egy-egy könyvhét vagy könyvfesztivál után. De mint mondja, ha a játék és az abban megszólaló ismert arcok csak néhány embert indítanak egy-egy könyv elolvasására, már megérte. Szakemberként azonban csodálkozik, hogy olyan nagy szerzők maradtak ki a százas listából, akiknek feltétlenül ott lett volna a helyük, bekerültek viszont olyanok, akikről néhány éve még azt sem tudtuk, hogy a világon vannak – mint például a már említett Coelho. Jól szerepeltek a XIX. századi nagyregények és a kortárs irodalom képviselői, kimaradtak viszont olyan meghatározó XX. századi szerzők, mint Camus, Sartre vagy Kafka.
MULTIMÉDIÁS CSÁBERŐ
Antalóczy Tímea médiaszociológus szerint a lista arról árulkodik, hogy társadalmunkban megmaradt a tradicionális tudás fontossága, s ez nem csak a kvízműsorok népszerűségében mutatkozik meg: az oktatási rendszerünk is erre épül. Az iskolai évek hatását, a kötelező olvasmányok előhívható élményét emeli ki Nagy Attila olvasásszociológus is, aki szerint az ifjúsági regények felülreprezentáltságára éppen a játék multimédiás jellege adhat választ. Azzal ugyanis, hogy interneten és sms-ben is lehetett szavazni, azt a generációt tudták megszólítani, amely nagymértékben ezeken a csatornákon kommunikál.
Az olvasásszociológus arra hívja fel a figyelmet, hogy mindez nem tekinthető – meghatározott szempontok szerint készülő – közvélemény-kutatásnak, „csupán” játékról van szó. Örvendetes például, hogy az angliai győztes A Gyűrűk Urát megelőzve az Egri csillagok lett az első, A Pál utcai fiúk pedig a második (információink szerint Egerben az egész város összefogott az éllovas sikeréért), ám a kutatások alapján a felnőtt olvasók körében Steven King, Danielle Steel és Robin Cook vezet, a gyerekeknél pedig Rowling mellett olyan kortárs szerzők hódítanak, mint Luis Sachar, Meg Cabot és Thomas Brezina. Nagy Attila szerint Wass Albert sikere igazi kárpótlás: a sokáig elhallgatott szerző az általa kedvelt témák (Erdély, Trianon) miatt is lett népszerű.
A MINISZTERELNÖK ÉS A KÓD
A játék alapvetően televíziós műsorként indult, nem tekinthetünk el tehát annak médiában való megjelenítésétől. Antalóczy Tímea szerint az igényes reklámspotokban a „csinált” sztárok korában hiteles személyiségek is szót kaphattak. Érdekes vizsgálat lenne, vajon a szavazás végkimenetelét hogyan befolyásolta a kampány, bár nem valószínű, hogy az Édes Anna Varnus Xavér vagy az Aranykoporsó Gregor József miatt került be. (A kisfilmek végén egy kicsit bizarrul csengett a felhívás, mely szerint „ha bizonytalan, keresse fel könyvtárosát vagy irodalomtanárát”, hiszen ahogy gyógyszerésze nincs az emberek többségének, úgy könyvtárosa sem.) Az ígéretes kezdés után annál nagyobb volt a csalódás a szavazást lezáró élő műsor láttán. Mert igaz, hogy a nézettségnek nem kedvezett, hogy az irodalomnak a Sztárboxszal és a Megasztárral kellett szombat este versenyeznie, a műsor színvonalára ez nem jelent mentséget.
Nagy Attila szerint üdvözlendő, hogy a televízió is feladatának érzi végre a könyvek népszerűsítését, ám mindez nem tudja pótolni például a magyar regényekből készülő filmek, tévéfilmek hiányát. Míg korábban Csukás István, Lázár Ervin, Szabó Magda, Mikszáth Kálmán vagy Jókai Mór műveivel a tévében is találkozhattak a gyerekek, addig ma szinte egyáltalán nincs valódi kultúrát közvetítő tévé-műsor. A kampányszerű megmozdulások mellett érdemes volna a problémával strukturálisan is foglalkozni.
A nagy könyv játék azonban kétségkívül népszerű: biztosak lehetünk abban, hogy ezt előbb-utóbb a politikusok is ki fogják használni, és nem csak Bozóki András kulturális miniszter tűnik majd fel könyvbarátként (Heti Válasz, február 24.). December közepéig ugyanis még tizenkét regény küzd egymással a legkedveltebb könyv címért, és ez nem csupán magántársaságokban ad majd beszédtémát, de jó alkalmat teremt minden közszereplőnek, hogy saját olvasmányélményeiről beszéljen. Ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is lelkesen mesélt már arról, hogy a feleségével egymás kezéből kapkodták ki Dan Brown A Da Vinci-kód című regényét.
A SZAVAZÁS TOVÁBBI MENETE
A Top 100 a legtöbb szavazatot kapott 50 magyar és 50 külföldi regény címét tartalmazza. Ebből a listából kerül ki a Top 12 regény. A szavazatokat június 11-ig lehet leadni az első fordulóhoz hasonlóan szavazólapon, interneten, telefonon és sms-ben. (További információk, valamint a teljes magyar és angol lista a www.anagykonyv.hu weboldalon.) A hívás és az sms díja 120 forint + áfa, amit a könyvtárak állománygyarapítására fordít a Nagy Könyv Programiroda. Október közepétől december közepéig a 12 legkedveltebb könyv küzd egymással, mindegyik mellett egy-egy neves közéleti szereplő korteskedik majd. A december 17-i befejező adásban dől el, melyik regény nyeri el a Magyarország kedvenc regénye 2005-ben címet. Május 3-án új sorozat is kezdődött Regények csatája címmel: az „irodalmi bíróságokon” Lévai Balázs újságíró és Réz András esztéta mond védőbeszédet egy-egy Top 100-as könyv mellett.
A még versenyben lévő száz regény
1984 (Orwell, George), A 22-es csapdája (Heller, Joseph), A Da Vinci-kód (Brown, Dan), A diadalív árnyékában (Remarque, Erich Maria), A fekete város (Mikszáth Kálán), A funtineli boszorkány (Wass Albert), A gyertyák csonkig égnek (Márai Sándor), A Gyűrűk Ura (Tolkien, John Ronald Reuel), A három testőr (Dumas, Alexandre), A katedrális (Follett, Ken), A két Lotti (Kästner, Erich), A kis herceg (Saint-Exupéry, Antoine de), A kőszívű ember fiai (Jókai Mór), A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza), A legyek ura (Golding, William), A lét elviselhetetlen könnyűsége (Kundera, Milan), A Mester és Margarita (Bulgakov, Mihail Afanaszjevics), A nap szerelmese (Dallos Sándor), A neveletlen hercegnő naplója (Cabot, Meg) A nyomorultak (Hugo, Victor), A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc), A Pendragon legenda (Szerb Antal), A rózsa neve (Eco, Umberto), A tizennégy karátos autó (Rejtő Jenő), A varázshegy (Mann, Thomas), A vörös oroszlán (Szepes Mária), Ábel a rengetegben (Tamási Áron), Abigél (Szabó Magda), Adjátok vissza a hegyeimet! (Wass Albert), Akiért a harang szól (Hemingway, Ernest), Állítsátok meg Terézanyut! (Rácz Zsuzsa), Anna Karenina (Tolsztoj, Lev Nyikolajevics), Apák könyve (Vámos Miklós), Aranyecset (Dallos Sándor), Aranykoporsó (Móra Ferenc), Árvácska (Móricz Zsigmond), Az ajtó (Szabó Magda), Az alkimista (Coelho, Paulo), Az arany ember (Jókai Mór), Az öreg halász és a tenger (Hemingway, Ernest), Bezzeg az én időmben (Fehér Klára), Bogáncs (Fekete István), Búcsú a fegyverektől (Hemingway, Ernest), Bűn és bűnhődés (Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics), Büszkeség és balítélet (Austen, Jane), Édentől keletre (Steinbeck, John), Édes Anna (Kosztolányi Dezső), Egri csillagok (Gárdonyi Géza), Egy magyar nábob (Jókai Mór), Egy polgár vallomásai (Márai Sándor), Elfújta a szél (Mitchell, Margaret), Für Elise (Szabó Magda), Galaxis útikalauz stopposoknak (Adams, Douglas), Gergő és az álomfogók (Böszörményi Gyula), Háború és béke (Tolsztoj, Lev Nyikolajevics), Harmonia caelestis (Esterházy Péter), Harry Potter és a bölcsek köve (Rowling, Joanne Kathleen), Harry Potter és a Főnix Rendje (Rowling, Joanne Kathleen), Harry Potter és a Titkok Kamrája (Rowling, Joanne Kathleen), Harry Potter és az azkabani fogoly (Rowling, Joanne Kathleen), Ida regénye (Gárdonyi Géza), Indul a bakterház (Rideg Sándor), Iskola a határon (Ottlik Géza), Iszony (Németh László), Jadviga párnája (Závada Pál), Jane Eyre (Brontë, Charlotte), József és testvérei (Mann, Thomas), Kard és kasza (Wass Albert), Kincskereső kisködmön (Móra Ferenc), Lassie hazatér (Knight, Eric), Légy hű magadhoz (Knight, Eric), Légy jó mindhalálig (Móricz Zsigmond), Malevil (Merle, Robert), Mesterségem a halál (Merle, Robert), Micimackó (Milne, Alan Alexander), Monte Cristo grófja (Dumas, Alexandre), Ne féljetek (Jókai Anna), Oroszlánkölykök (Shaw, Irwin), PetePite (Nógrádi Gábor), Piszkos Fred, a kapitány (Rejtő Jenő), Pokolbéli víg napjaim (Faludy György), Quo vadis (Sienkiewicz, Henryk), Régimódi történet (Szabó Magda), Robinson Crusoe (Defoe, Daniel), Sorstalanság (Kertész Imre), Svejk (Hasek, Jaroslav), Száz év magány (García Márquez, Gabriel), Szent Péter esernyője (Mikszáth Kálmán), Szerelem a kolera idején (García Márquez, Gabriel), Téli berek (Fekete István), Tóték (Örkény István), Tüskevár (Fekete István), Utas és holdvilág (Szerb Antal), Utazás a koponyám körül (Karinthy Frigyes), Üvöltő szelek (Brontë, Emily), Virágot Algernonnak (Keyes, Daniel), Vörös és fekete (Stendhal), Vuk (Fekete István), Winnetou (May, Karl), Zabhegyező (Salinger, Jerome David)
