Világpolitikai premier szemtanúi lehettünk a múlt héten: Putyin orosz elnök, a Kreml urai közül elsőként, Izraelbe látogatott, azzal az érzékelhető szándékkal, hogy visszaszerezzen valamit Moszkva elvesztett közel-keleti befolyásából.
A térség valódi urával, az Egyesült Államokkal Oroszország persze nem versenyezhet. Mert hogy az mind gazdaságilag, mind katonailag sokkal erősebb nála. De azért Putyinnak is vannak ütőkártyái: országa továbbra is atomhatalom és továbbra is vétójoga van a Biztonsági Tanácsban. Ezen felül Oroszországot az arabok nem tekintik Izrael szövetségesének – ahogy az Egyesült Államokat -, és ezért, afféle ellensúlyként, szívesen látják közel-keleti porondon.
Úgy tűnik azonban, hogy Putyin túlbecsülte ebből adódó lehetőségeit. Izrael semmiképpen sem fogadhatta el azt a javaslatát, hogy egy Moszkvában tartandó orosz-izraeli-palesztin csúcson próbálják megbékíteni a Közel-Keletet. Hiszen ez által egy, a zsidó állam iránt jóindulatú közvetítő – Washington – helyébe olyan lépne, amely legjobb esetben is csak elfogulatlan a vitában. Az izraeli elutasítás fő oka persze az volt, hogy a Putyin javaslata egy konferencia erejéig kiszorította volna a közel-keleti rendezésből az Egyesült Államokat, s ezt Saron semmiképpen sem tehette meg országa legfőbb – szinte egyetlen – szövetségesével. A dolog képtelenségét az orosz delegáció is belátta, s feltehetően ezért beszélt utóbb félreértésről, arról, hogy nem ‘igazi’ békekonferenciára gondolt, hanem csupán szakértői megbeszélésre.
Jeruzsálemben Putyin megerősítette, hogy az izraeli és amerikai tiltakozás dacára is folytatja az atomtechnikai együttműködést Iránnal és továbbra is ad el légvédelmi rakétákat Szíriának. Igaz, hozzátette: csak olyanokat, amelyek nem veszélyeztetik Izrael biztonságát. Ez azonban nem nyugtatta meg a zsidó államot, melyet Damaszkusz nem közvetlenül a rakétáival, hanem inkább bizonyos terrorcsoportok támogatása révén fenyeget. Izrael e csoportok merényleteire szír területek elleni légi csapással válaszolhat – ahogy azt a múltban már többször meg is tette – ám ha Oroszország légvédelmi rakétákat szállít Szíriának, azzal megnehezíti a visszavágást, vagyis a terror elleni védekezést a zsidó állam számára.
Áttörést, nagyszabású fordulatot nem hozott Putyin útja. Ennek ellenére igaz az a diplomáciai frázis, amely szerint a látogatás hasznos volt mindkét fél számára: ami elérhető volt, azt elérték. A politika, mint tudjuk, a lehetséges dolgok művészete.
Kepecs Ferenc