Forrás: Stop!

Rácz Sándor a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) köztársasági elnök jelöltje. Az ismert forradalmárnak mindössze 50 parlamenti képviselő ajánlását kell összegyűjtenie, hogy ténylegesen szavazzanak személyéről a Tisztelt Házban.Körömi Attila független képviselő már kijelentette, ő Ráczot ajánlja. Rácz Sándor úgy érzi, ebben az országban még mindig nincs igazi demokrácia. Diktatúra van nálunk, hiszen a nép akarata nem jelenik meg a politikában, csak a pártoké.

Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke úgy látja, a négy parlamenti párt teljesen kisajátítja a köztársasági elnök megválasztását. Belátja, hogy az Alkotmány az országgyűlés hatáskörébe sorolja az államfőválasztást, de határozott véleménye szerint ez nem igazságos. Rácz a Fidesz szimpátiaszavazását is értelmetlennek tartja.- Orbánék azt állítják, azért kezdeményezték az ötjelöltes véleménynyilvánítást, hogy a nép kifejezhesse akaratát. Egyet azonban nem tudok megérteni: ha így van, miért csak öt jelölt neve szerepel a szavazócédulán? – teszi fel a költői kérdést, majd elmondja: a szövetség levélben kérte a pártot, hogy Rácz Sándort is vegyék fel a listára. A Fidesz erre nem volt hajlandó, amit az MVSZ azért is sérelmez, mert Rácz 1990-ben a párt első tiszteletbeli tagja lett.Rácz Sándor készséggel válaszol munkatársunk azon kérdésére, szerinte milyen tulajdonságokkal kell bírni az állam első emberének.- Mindenek előtt rendelkezzen a nép bizalmával, és legyen feddhetetlen – mondja. Szerinte Szili Katalin nem ilyen, hiszen ő is ugyanabból az eredetileg kommunista pártból fejlődött ki, mint annak idején Kádár János. Rácz szerint Kádárt pedig senkinek sem kell bemutatni, aki halomra ölette a magyarságot.Mádl Ferencről is megvan a véleménye: – Emberileg semmi rosszat nem tudok róla mondani, de sajnos nem tudott azonosulni azokkal az elvárásokkal, melyek 1989, a rendszerváltás kezdete óta kikristályosodtak a népben – magyarázza és hozzáteszi, Mádl egyébként sem vállalja még egyszer az elnökséget, ezért sem érti, miért vette fel őt a Fidesz a már sokszor emlegetett listára.- A művelt ember nagyobb bűnt követ el, ha becsapja a népet, mint a műveletlen – céloz Glatz Ferencre, az MSZMP volt tagjára.Rácz Sándor szerint a köztársasági elnöknek minden erejével a nép érdekét kell képviselnie. Ez nem csak politikai, hanem sokkal inkább elvárás. Úgy látja, nem csupán az a fontos, hogy a választók megbízzanak a politikusokban, hanem fordítva is. Talán éppen ennek hiánya okozza, hogy a köztársasági elnök megválasztásából mind a mai napig kiszorul a nép.Rácz Sándor tudja, hogy egy ember élete a múltban kezdődik, a jelenben tart és a jövőben folytatódik. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy az államfő, aki hazánkat képviseli és szimbolizálja tisztességes legyen.Rácz 1933. március 17-én, Hódmezővásárhelyen született. Mindössze kilenc éves volt, amikor édesapja hősi halált halt a Don kanyarnál. Már egészen fiatalon földbirtokosoknál szolgált tehénpásztorként. 1944-ben családja befogadott és elbujtatott egy a náci németek elől menekülő zsidó fiatalt, annak ellenére, hogy házuk ablaka éppen arra a térre nézett, ahol a németek gyakorlatoztak.- Akkor megtanultam nagyanyámtól, hogy harcolni kell az igazságtalanság és az elnyomás ellen. Ezt a szemlélete máig megőriztem – mondja Rácz Sándor, akit 1956 október 23-a a kórházban találja, frissen műtve. Sebe ellenére naponta kiszökik, hogy az események helyszínén lehessen.Október 29-én beválasztják a Beloiannisz gyár munkástanácsába. November 4-e után a szervezett munkásság politikai erejét állítja szembe az orosz tankokkal.November 16-án a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökévé választják.November 22-23-án az általa vezetett csoport kétnapos sztrájkot hirdet. Az ellen tiltakoznak, hogy Kádár a szovjet fegyverek erejével egy nappal korábban az megakadályozta az országos munkásküldött értekezlet megtartását. Rácz követeli, hogy személyesen találkozhasson Nagy Imrével.November 22-e után három éjszakán át tárgyal Rácz a szovjet katonai főparancsnokkal, mert vonatszámra viszik a magyar férfiakat Szovjetunióba. Az elszállításokat sikerül leállítania.December 11-én reggel Kádár János behívja az országházba tárgyalni. Érkezése után bilincsbe verik és elviszik. 1958. március 17-én, 25. születésnapján életfogytiglanra ítélik, ‘ a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetése’ váddal.1963-ban külföldi politikai nyomásra 25 ezer politikai foglyot szabadon engednek. Köztük van Rácz Sándor is.Az MVSZ köztársasági elnökjelöltje úgy látja, a börtönben nem tört meg, csak megedződött.- Az 56-os ügyért börtönt vállalni dicsőség. A falak között a hazámat, és az igaz ügyet szolgáltam – mondja Rácz Sándor, aki nemzetközi tekintélyre tett szert. 1987 tavaszán a pártállam engedélyezte, hogy három hónapos amerikai útra menjen az Amerikai Egyesült Államok szakszervezeti központjának meghívására. Rácz első útja Kennedy sírjához vezetett, hogy hálája jeléül lerója kegyeletét, amiért közben járt – többek között- az ő szabadon bocsátásáért is.Ronald Reagen elnök külön levelet írt Rácz Sándornak, melyben az amerikaiak által sokra értékelt erények – bátorság, hazaszeretet, igazságosság- megtestesítőjének nevezte őt.Kóré Károly

Comments are closed.