Az április elején elhunyt III. Rainier monacói herceg nemcsak azzal írta be magát a történelembe, hogy Európában ő uralkodott a leghosszabb ideig, hanem azzal is, hogy modern állammá alakította át nagyhercegségét, amely számára ma már nem a szerencsejáték jelenti a legfőbb bevételi forrást. Ettől függetlenül Monaco, pontosabban Montecarlo a XXI. század elején is kaszinóiról, pénznyelőiről a fényűzésről ismert.
Rainier nemcsak uralkodó volt, de Monaco jelképévé is vált. Egész életében óriási gazdagságban élhetett, tisztelték alattvalói, mégsem lehetett maradéktalanul boldog: 1982-ben autószerencsétlenségben meghalt örök szerelme, Hollywood egykori ünnepelt sztárja, Grace Kelly. Gyermekei sosem tudták feldolgozni a tragédiát, Rainier sosem tudta igazán helyes irányba terelni fia és két lánya sorsát. Idős korában csak egyvalaki jelentett számára igazi örömet: unokája, Charlotte.
A Grimaldi-ház atyja Otto Canella volt. A genovai konzul fiának a Grimaldo nevet adományozta. Innen származik a klán elnevezése. Az egykor kalózkodásból élő Grimaldi-család 1297-ben kaparintotta meg az alig két négyzetkilométeres ‘sziklát’. Monaco függetlenségét 1512-ben ismerte el XII. Lajos francia király. A törpeállam vezető tisztségviselőit 1612-ben emelték hercegi rangra. A Grimaldik már 1731-ben kihaltak, az utolsó Grimaldi I. Antoine volt, akinek halála után veje, Jacques-Francois de Goyon-Matignon vette fel a herceg nevét és címerét. Utódai – akiket 1793-ban, a francia forradalom után elzavartak – 1814-ben vehették újra birtokba a hercegséget.
Az 1870-ben trónra lépett II. Lajos herceg egyetlen gyermeke 1898-ban Algériában házasságon kívül született lánya, Charlotte-Louise Louvet volt, így az uralkodó 1922-ben őt tette meg trónörökössé. II. Lajos idején vált gazdag állammá a hercegség. Az uralkodó ügyesen használta ki azt, hogy 1836-tól 1933-ig Franciaországban tilos volt a szerencsejáték. Ez idő alatt gyanús eredetű dollármilliók áramlottak Monacóba.
A Becsületrend lovagja
II. Lajos lánya, Charlotte-Louise 1920-ban mondta ki a boldogító igent Pierre Xavier de Polignac francia grófnak, aki a frigynek köszönhetően felvehette a Grimaldi nevet és a monacói állampolgárságot. Ebből az 1933-ban válással végződő házasságból született Rainier herceg, aki felettébb színes életutat mondhat magáénak. Címeinek számára sem panaszkodhat. Amennyiben minden nemesi elnevezését felsorolnánk, végeláthatatlanul közölhetnénk megtisztelő rangjait. Rainier neves brit, svájci és francia iskolákban végezte tanulmányait. A nagypapa, II. Lajos mellett ő is harcolt a II. világháborúban. Életrajzírói szerint rendkívüli bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor a németek ellentámadásba lendültek Elzásznál. Rainiert a rangos Becsületrend lovagjává tették meg.
1949. május 9-én, II. Lajos halála után, Monaco hercege lett. Elvben ugyan édesanyját illette volna a trón, ám ő már évekkel korábban lemondott róla fia javára.
Rainier sokáig kereste a ‘nagy Ő’-t. Hat éven át élt együtt a francia filmszínésznővel, Gisele Pascallal. Végül azonban mégsem a szemrevaló hölgyet választotta. Miért? Nos, ezúttal nem a nőt kell keresni a háttérben, hanem a híres görög milliárdost, Aristoteles Onassist. Nem sokkal Rainier trónra lépése után csődbe ment a hercegség talán legfontosabb intézménye, a Société des Bains de Mer, amely kaszinókat, szállodákat és különféle turisztikai objektumokat tartott fenn. Monacót teljes csőd fenyegette. A kaszinók varázsa mintha a múlt ködébe veszett volna. A hajógyáros Onassis azonban megvásárolta a ‘sociétét’. Úgy vélte, a hercegség akkor térhet vissza a világ vérkeringésébe, akkor válhat újra vonzóvá a szerencselovagok számára, ha valami rendkívüli történik. Talán egy világraszóló házasság húzhatja ki a városállamot a bajból? Nos, Onassis arra akarta rávenni Rainiert, hogy ne egy uralkodócsalád sarját, hanem hollywoodi sztárt vegyen feleségül. Az első kiszemelt Marilyn Monroe volt. A szőke díva azonban cseppet sem érdeklődött a hercegség iránt: azt hitte, Monaco valójában Afrikában található.
Rainiert izgatta a hollywoodi feleség gondolata, ám amíg nem jött össze a várva várt frigy, a francia ‘másodhegedűs’ színésznővel vigasztalódott. 1955-ben aztán váratlan esemény történt. A hercegségbe látogatott a világ akkor legszebb teremtésének tartott filmdíva, Grace Kelly. Az uralkodó szerencséjére Kelly már ekkor Dél-Franciaország szerelmese volt, szívesen telepedett volna le e vidéken. (1954-ben itt forgatta Cary Granttel a Fogjunk tolvajt! című Oscar-díjas filmet, melynek rendezője Alfred Hitchcock volt.)
Rainier közelebbről is megismerhette a tündöklő szépségű színésznőt, sőt, arra sem volt rest, hogy utánautazzék az Egyesült Államokba. Hivatalosan 1956. január 5-én jelentették be: a monacói herceg és Grace Kelly egy pár. Kelly édesapja, az evezős olimpiai bajnok Jack Kelly távolról sem volt elragadtatva leánya választásától, később azonban sikerült őt jobb belátásra bírni.
Korábban alighanem kevés esemény vonzotta annyira a világ médiumainak figyelmét, mint az 1956. április 9-i esküvő. Hírességek sora volt jelen: II. Erzsébet királynőtől kezdve Eisenhower amerikai elnökön át Charles de Gaulle-ig.
Három gyermekük született: Caroline Louise Marguerite (1957-ben), Albert Alexandre Louis Pierre (1958-ban), valamint Stephanie Marie Elisabeth (1965-ben). Grace Kelly nemcsak kirakati baba volt a hercegség tarkabarka vitrinjében: sokat segített férjének a kormányzásban is. Igaz, a hercegi élet időnként terhes volt számára. A hetvenes évek elején hosszabb időt töltött el Párizsban, távol a monacói fényűző világ zajától.
Agyvérzés a Roverban
III. Rainier évről évre vált mind komolyabb, önállóbb, kiforrottabb politikussá. Még de Gaulle tábornokkal is összetűzésbe került, mert eltörölte a francia állampolgárok adókönnyítéseit. 1964-ben sikerült visszaszereznie a Société des Bains de Mer részvényeit, Onassis hajójával sietve hagyta el a hercegség kikötőjét. Monaco már nemcsak a kaszinóiról volt híres: bankok garmadája telepedett meg, kozmetikai és ékszerészeti cégek leltek ‘menedékre’ Európa e szépséges csücskében. Jellemző, hogy 1980-ban a kaszinóból származó bevétel Monaco éves költségvetésének már csak három százalékát tette ki. Ez az arány a XX. század elején még elérte a kilencven százalékot. A gazdaság tehát virágzott, a munkanélküliség ismeretlen fogalom volt. Monacót biztonságos helyként is emlegették: jellegzetes fehér ruhás rendőrök ügyeltek a békére.
A herceg nemcsak a gazdaságot helyezte új alapokra. 1962-ben változtatta meg a hercegség alkotmányát: jelentősen csökkentette az uralkodó hatáskörét. A változás rögtön a rendelet kiadásakor életbe lépett: a hatalmat azóta – a herceg mellett – a 18 választott tagból álló Nemzeti Tanács gyakorolja.
III. Rainier roppant sikeres uralkodónak bizonyult, öröme azonban mégsem lehetett felhőtlen. 1982-ben súlyos tragédia árnyékolta be a Grimaldi-leszármazottak mindennapjait. A Monacóhoz közel eső La Turbie városkában Rover 3500-as gépkocsijával halálos balesetet szenvedett Grace Kelly. A tragédia máig sem hagyta nyugodni a monacóiak fantáziáját. A szerencsétlenség napfényes időben, jó látási viszonyok közepette történt, amikor ráadásul elvétve közlekedtek autók az országúton. A tragédia után az volt az újságírók érzése, mintha valamit el akarna titkolni a hercegi udvar. Valóban Grace Kelly vezette a balsorsú autót? – kérdezgették. Válasz persze nincs, s vélhetően nem is lesz. Monacóban azonban közismert tény volt, hogy a tragédia bekövetkeztekor az összeroncsolódott autóból az ülés felőli ablakon keresztül mászott ki Stéphanie hercegnő. Ugyan sosem bizonyították, ám a hercegségben mindmáig úgy vélik, valójában Stéphanie ült a volán mögött, aki ekkor még csak 17 éves volt, s nem tehetett szert jogosítványa.
A hercegnővel már ekkor is meggyűlt a szülők baja. Egyes feltételezések szerint a tragikus napon az autóban óriási veszekedés tört ki anya és lánya között, s emiatt veszítette el uralmát a kocsi felett a sofőr. Ez esetben tulajdonképpen mindegy is, melyikük vezette az autót. A hivatalos közlemény szerint egyébként – s ezt erősítette meg a rendőrség is – a tragédiát az okozta, hogy Grace Kellyt vezetés közben rosszullét fogta el, valószínűleg agyvérzése volt.
Akármi állt is a tragédia hátterében, III. Rainier élete végéig képtelen volt kiheverni a szörnyű sokkot. Felesége halála után állítólag egy másik színésznővel folytatott viszonyt, méghozzá Ira von Fürstenberg hercegnővel, aki – miután hátat fordított a filmszakmának – ékszerészként tett szert figyelemreméltó vagyonra.
A monacói uralkodó gyermekei – talán anyjuk tragikus elvesztése következtében – botrányhősökké váltak, sajátos ügyeikről rengeteget cikkezett a világsajtó.
A legidősebb gyermek, Caroline nem mondhatta magát szerencsésnek a párválasztásnál. Első házassága hamar kudarcba fulladt: 21 évesen mondta ki a boldogító igent a nála 17 évvel idősebb francia playboynak, Philippe Junotnak, két évvel később, 1980-ban azonban elváltak. Caroline 1982-ben ment hozzá Stefano Casiraghihoz, e különc taljánhoz. Az esküvő után Monacóban egyre több olasz tőke jelent meg. Rossz nyelvek szerint Casiraghi magával hozta a maffiát.
Állítólag boldog házasságban éltek. Három gyermekük született. A szépséges, 19 éves Charlotte például kísértetiesen hasonlít édesanyjára, ám egyes jegyei Grace Kellyt idézik. Talán ezért rajongott érte nagyapja, III. Rainier. Születésekor, 1986-ban a Monte Carlo-i rádió megszakította műsorát. ‘Őfensége Caroline hercegnő életet adott Charlotte Marie Pomeline-nek’ – tették közhírré. Monacóban megszólaltak a harangok. Az emberek ujjongtak, felvonták a zászlókat, mindenki az unoka születését ünnepelte. Charlotte Rainier édesanyja után kapta nevét.
Persze Charlotte születése nyomán is kisebb botrány tört ki. Stefano Casiraghi ugyanis, mivel el akarta kerülni a kötelező katonai szolgálatot szülőhazájában, Olaszországban, olyan papírt szerzett az orvosoktól, amelyen az állt: súlyos beteg és nemzőképtelen. Nem volt túlságosan bölcs magyarázat, mert rögvest felmerült a kérdés, de hiszen akkor ki Charlotte apja? Casiraghi turpisságára csakhamar fény derült, s csak annak köszönhetően kerülte el az igazságszolgáltatást, hogy Monacóban telepedett le. 1990-ben, harminc évesen halt meg: hatalmas sebességgel száguldó motorcsónakja felborult, esélye sem volt a túlélésre. Halála után néhány évvel úgy látszott, hogy Caroline hozzámegy régi barátjához, a francia színészhez, Vincent Lindonhoz. Kapcsolatuknak azonban vége szakadt. Lindon ráadásul zsidó volt, s a monacói törvények szerint meg kellett volna keresztelkednie ahhoz, hogy a hercegi család tagja lehessen. Caroline 1999-ben Ernst August hannoveri herceget választotta. Bár ne tette volna. Házasságukat állandó botrányok kísérik. A hannoveri nemesi leszármazott súlyos alkoholista, aki hol verekedésekkel, hol nyilvános vizeléssel hallatott magáról. Néhány hete súlyos bélbetegséggel kezelték, majdnem meghalt. Közös gyermekük született: Alexandra hat éves.
Albert adottságai
III. Rainier halála után fia, Albert ülhet a hercegi székbe. Egész életében arra készült, hogy ő legyen az uralkodó. Születésekor, 1958-ban 101 ágyúlövéssel ünnepelték világra jöttét. Alsóbb iskolái elvégzése után édesanyja szülőhazájába, az Egyesült Államokba költözött, ahol a politika tudományát sajátította el, megtanulta a banki szakma csínját-bínját. Habár évek óta a fontos feladatokat töltött be az állam vezetésében, édesapja nem akart lemondani a trónról fia javára. Nem azért, mert kételkedett volna képességeiben. Albert rendkívül művelt, képzett fiatalember. III. Rainiert felettébb zavarta, hogy sarja ugyan már régesrég belépett az ötödik ikszbe, ám mindez idáig nem találta meg jövendőbelijét. Talán éppen emiatt változtatta meg az utódlási törvényt. Az új jogszabály kimondja, hogy a lánytestvérekre is átruházható az örökösödési jog. 2000-ben maga Rainier nyilatkozta fiáról: ‘Albertnak minden adottsága és tulajdonsága megvan ahhoz, hogy egyszer Monaco uralkodója legyen. De mindenképpen azt szeretném, hogy legyenek utódai, hiszen ez elengedhetetlen a monarchia jövője szempontjából’.
Pedig Albert válogathatott bőségesen szemrevaló fiatal fruskák között. A német színésznő, Alexandra Kamp-Groeneveld és Claudia Schiffer is szívesen fogadott volna örök hűséget a kopaszodó Albertnek, ő azonban hajthatatlan maradt, a leggyönyörűbb jelölteket is kikosarazta. Egyes, talán nem túlságosan jóindulatú pletykalapok már azt kezdték terjeszteni, hogy Albertet valójában nem is a nők vonzzák…
A herceget a nőknél sokkal jobban foglalkoztatták a különféle sportok. A téli sportok szerelmese. Három alkalommal vett részt monacói színekben hazája bobcsapatával a téli olimpián, s figyelemreméltó eredményeket ért el. Imádja a labdarúgást, gyakorta tűnik fel a nagyapjáról, II. Lajosról elnevezett pompás stadionban kedvenc csapata, az FC Monaco bajnokijain. Sőt, ő maga is előszeretettel rúgja a bőrt, például jótékonysági meccseken.
Albert herceg megannyi humanitárius akció főszervezője volt. 1982 óta a monacói Vöröskereszt elnöke. Néhány esztendővel ezelőtt pedig önálló segélyszervezetet hívott életre a harmadik világ államainak felzárkóztatásáért. ‘Annyi nyomorúságot láttam a világban, hogy lehetőségeimhez mérten megpróbálok legalább enyhíteni ezen’ – nyilatkozta egy ízben.
Miután III. Rainier állapota rosszabbodott, a három gyermek között is presztízsharc alakult ki a trón megszerzése érdekében. Ám végül, magától értetődőnek tűnt, hogy apja április 6-i halála után a 47 esztendős Albert herceg lett az uralkodó.
Várhatóan komoly modernizációt hajt végre az államigazgatásban. Fiatalokat tesz meg tanácsadónak, s tehetséges ifjakkal tölti fel a kormányt. Megfigyelők nem tartják kérdésesnek, hogy Albertből jó uralkodó válik. Mindig kötelességtudó személyiség volt, fiatalkora óta tudatosan készült a nagy feladatra. S ki tudja, néhány éven belül talán rátalál élete párjára is.
Rainier és Kelly legkisebb gyermeke, Stéphanie megannyi gondot okozott szüleinek. Valóban az édesanya halála miatt küzd súlyos magatartászavarokkal? Talán igen. Mindenesetre Stéphanie és a férfiak kapcsolata hosszú regényeket tölthetne meg. A Bunte című német magazin például vette a fáradtságot, hogy összeszámlálja Stéphanie szeretőinek számát. A lap szerint 23 év alatt nem kevesebb, mint 17 barátra tett szert. Egykor szoros szálak fűzték Jean Paul Belmondo, illetve Alain Delon fiaihoz, viszonyt folytatott apja szolgálójával, de még saját testőrével is, aki a jelek szerint szó szerint értette megbízatását. Első férjét egyszer in flagranti találta egy hölggyel, aki a világ legősibb mesterségét űzte. Tavaly vált el másik urától, a portugál cirkuszi artistától Adans Lopez Perestől, de nem búslakodott soká, egy krupiénál lelt vigaszra. Stéphanie három gyermek büszke édesanyja.
A múlt században sokan úgy vélték, Monacóval az a fő gond, hogy – kaszinói nélkül – túlságosan is unalmas ország lenne. Nos, III. Rainier leszármazottai bőségesen gondoskodnak arról, hogy a törpeállammal minél többet foglalkozzon a bulvársajtó.
Rónay Tamás