Forrás: Népszava

A berlini Martin-Gropius-Bau neoreneszánsz épülete nagy idők nagy tanujaként ‘trónol’ a német fővárosban. Walter Gropius, a Bauhaus alapítójának nagybátyja, Martin építette még valamikor az 1870-es években. Az 1920-as évekig a hajdani Iparművészeti Múzeumnak adott otthont. A ‘szégyenfal’ leomlása óta a maga régi szépségében nyitotta meg kapuit az újraegyesített Berlin egyik legimpozánsabb épületeként.

Izgalmasabbnál izgalmasabb kiállítások helyszíne: a 2005-ös kínálatban éppúgy megtalálható Frank Capa tárlat, az újonnan csatlakozott EU- tagországok fotókiállítása, magyar részről Benkő Imre szociofotóival, indiai ékszerek és aranytárgyak a XVI.századból, mint egy minden ízében rendhagyó multivizuális utazás a fantázia birodalmában. Ez utóbbi főszereplője, szellemi atyja nem más, mint a filmtörténet egyik legnagyobb mesélője, Stanley Kubrick. A londoni Design múzeum anyagát is ‘veri’ a berlini Kubrick-tárlat, amely a frankfurti székhelyű német filmmúzeum felkérésére született meg. A képzeletbeli utazás a rendező özvegye, Christiane és sok évtizedes munkatársa, producere, Jan Harlan támogatásával jött létre.

Kortársunk Kubrick, lelki frusztrációink, a tudattalan birodalmába száműzött félelmeink, kísértéseink látnoka, a sci-fi műfajának forradalmasítója, a meghiusított filmtervek ‘bajnoka’. Egy életvitelét tekintve remete természetű magányos vad Bronx mélyéről, génjeiben és szorongásaiban Ausztriából és Romániából kivándorolt zsidó nagyszülőkkel. A télapó szakálláról, furcsa képzelgéseiről, az expresszionizmus és a szürrealizmus elemeit ötvöző képi világáról elhíresült filmíró, poéta, az objektív szubjektív mestere. Kubrickot, a mozi nagy kisérletezőjét több mint négy évtizedes hűség és védelem kötötte Nagy-Britanniához és feleségéhez, akitől három lánygyermeke született. Mindhármukat megfertőzte apjuk mestersége, igaz nem jutottak tovább a ‘hátvéd’ szerepénél. Anya, Katharine és Viviane számos filmjénél közreműködtek naplóvezető, asszisztens, standfotós szerepkörben. A családi- magánéleti vonatkozások annál inkább helytállóak a Kubrick-kiállítás esetében, minthogy a kurátorok szinte ‘mértani’ hangsúlyt fektettek a rendező magánszenvedélyeinek, filmes előéletének a bemutatására.

‘Tárlatvezetésünket’ kezdjük egy szenvedély fogantatásával. A tizenhat esztendős Stanley Kubrick egy azóta történelmi jelentőségű képpel indította fotóriporteri pályafutását. A tekintélyes Look magazin azonnal szerződtette, amikor lencsevégre kapott egy bronxi újságárust a Franklin Roosewelt halálhírét közlő lapokkal. És azontúl megannyi híres és névtelen hőst örökített meg a közélet, a glamour, a sport és a zene világából. Hollywoodi sztárok, bokszmérkőzések, jazz-klubok bennfentes ismerője lett. Külön teremben sokasodnak a rendező fotográfus előéletéből válogatott fotók korabeli fényképezőgépek, optikák, úti bőröndök, irógépek, sakktáblák társaságában. Tíz teremben, ezer négyzetméteren idéződik meg a rendező teljes filmográfiája az első dokumentum rövidfilmtől (A kűzdelem napja, 1951) az életműzáró Tágra zárt szemekig (1999). Láthatunk többek között werkfotókat A dicsőség ösvényei című háborúellenes filmből, a Spartacus eredeti jelmezeit, a fiktív nukleáris támadásról szóló fekete humorú Dr. Strangelove háborús szobájának a tervrajzát, eddig soha nem publikált felvételeket a Lolita címszereplőjéről, Sue Lyonról.

‘Egy rendező valójában gondolat- és izlésmasina. A saját érzéseiből kiindulva reflektál kora gondolataira és izlésére’ – ezt már a hollywoodi studiókban, londoni műtermekben kora jelenségeit letapogató rendező vallja magáról. Mesterségbeli tudása egyik legnagyobb forrásának Alfred Hitchcockot tartotta.

Visszakanyarodva a kubricki képzelet megelevenítéséhez, számozott, tematikus szobákon keresztül vezet az út az elvetélt és megvalósult filmtervekhez. ‘A valaha készült legjobb filmet tervezem’: ez a felirat szerepel a Napóleon szoba falán, ahová a Mechanikus narancs sokkoló terméből érkezünk. A szemünk láttára elevenednek meg ott Malcolm McDowell képzelgésének műanyag női szexmasinái. A videóbejátszásokkal, plakátokkal tarkított filmidézés dinamikáját felváltja a ‘poros’ könyvtárszoba nyugalma. Litográfiák, több száz kötetes Napóleon-bibliográfia, hangyaszorgalommal gyűjtött címjegyzékek, díszletrajzok. Fontainebleau madártávlatból, a torinói Palazzo Re rézmetszeten. Megtalált, idealizált helyszínek. Tekintélyes levélváltások, Oscar Werner örömteli válasza Bonaparte szerepének elvállalására. Audrey Hepburn ‘lemondó nyilatkozata’, miszerint nem érzi magához közel állónak Josephine alakját. Végezetül az MGM elállása az 1968-as évre tervezett Napóleon-filmtől.

Kubrickot mégsem hagyta nyugodni a történelem, a történelmi múltból a ma hívságaival rokon hősök élete. És a 70-es évek közepén gőzerővel nekilátott kísérletének a filmfestészet megvalósítására. Unikumnak számított, hogy végig természetes fényekkel dolgozott a Barry Londonban. Hőséül egy hamisítatlan brit dandy-t választott a XVIII. századból. Ryan O”Neal és Marisa Berenson érzéki kettősébe engednek betekintést a megelevenített forgatási képek, jelmeztervek. A négy Oscarral és két British Arwarddal jutalmazott film kulisszáiba.

‘Ha léteznek szellemek, nem egyebek, mint a psziché teremtményei. A horrorfilmek a tudattalan archetípusait tárják fel’- a kubricki útmutató Stephen King Ragyogás című regényének mozgóképes adaptációjára vonatkozik. Egy oregoni szálloda a különböző napszakok megvilágításában – alkonyattól pirkadatig. A filmbeli Overlook hotel labirintus díszlet makettje, a Kubrick skicceivel, kézirásával ‘telefirkált’ forgatókönyv. A rendező életművének egyik legvitatottabb alkotásánál tartunk, egy ‘ördögi’ barátságot és egy életreszóló szakítást elindító rémdrámánál. A horror-mester King olyannyira visszakozott Kubrick önös értelmezésétől, hogy visszavágó gyanánt maga is megfilmesítette a Ragyogást a televízióban. Jack Nicholson a fejszés embervadásszá állatiasodott családapa szerepével indította útjára démoni arcát. A Ragyogás terem meghökkentő ‘pillanatfelvétele’ az üvegdobozban villanó kés, a forgatáson használt eredetije.

A mesterművek kulisszáinak hangulata az 1968-as keltezésű 2001: Űrodüsszeiában éri el a csúcspontját. A vizuális effektek Oscárjával díjazott űrkalandhoz Kubrick és technikai stábja közel két éven át kísérletezte ki a kamera és trükk-megoldásokat. A film prológusában sikerült tökéletesítenie a frontális vetítést: majomnak öltözött színészek mozognak egy speciálisan visszaverődő vetítővászon előtt, a nagyfelbontású diákra háttérképeket vetítenek. A filmben ez a stúdió- jelenet olyan hatást kelt, mintha a szavannában vették volna fel. Folyamatában követhetjük nyomon a kiállított tervrajzokon, diapozitíveken, sőt az eredeti maketten C. Clarke bestseller sci-fijének az űrhajó centrifugáját, amit egy Hal 9000 típusú számítógép vezérel. Don Richter majom és űrhajós jelmeze egészíti ki a Jupiter bolygóra tett űrutazás látványvilágát.

A kozmikus távlatok és az emberi pszcihé mélységeinek megszállottját évtizedeken át kísértette Arthur Schnitzler Álomnovellája. 1971-ben megszerezte a mű megfilmesítési jogát. Huszonnyolc évvel később sikerült tető alá hoznia a filmet, amely egyben rendezői hattyúdalaként vonult be a filmtörténetbe. 1999 tavaszán, négy hónappal a Tágra zárt szemek világpremierje előtt halt meg szívroham következtében. A vadállati ösztönök elszabadulása egy rendezettnek hitt házaspár életében. Egy akkor még álompárnak hitt hollywoodi sztár-házaspár, Tom Cruise és Nicole Kidman szakítópróbája a kamerákon innen és túl. A súlypont a berlini kiállításon a film híres orgia-jelenetére tevődik. Velencei maszkok, álarcosbál rekvizítumok uralják a megelevenedett képzelet valóságát. Az üzletemberből producerré lett Harlan elmondása szerint Kubrick legnagyobb fennakadását a maszkabál jelenethez szükséges álarcok beszerzése jelentette. Négyszer is visszaküldte Velencébe hűséges munkatársát a számára megfelelő álarcok miatt. A maga teljes pompájában tárul a szemünk elé a Tágra zárt szemek jelmez és maszk- arzenálja. Több tucat álarc, Tom Cruise híres denevérköpenye, Nicole Kidman vallomása a pályafutása nagy lelki sztriptízére kényszerítő rendezőről a videó bejátszásokon.

A leköszönő képek egy szintén régóta dédelgetett terv más által kivitelezett meséjére vonatkoznak. Rendezői instrukciókkal teleírt papírlapok, meghiusult forgatókönyvek. A Mesterséges intelligencia szobájában vagyunk. Spielberg ‘ birodalmában’, aki Kubrick forgatókönyve nyomán valósította meg a filmet.

A kubricki életmű homályos foltjaként köszön vissza a megvalósult tervek között egy meghiusult film, az Árja papírok 1991-ből. Louis Begley önéletrajzi indittatással vetette papírra a zsidók ipari kiirtását. Nagynénje megmenekülésének hitele történetét a gázkamrák elől. A Warner Bros kezdetben érdeklődést mutatott a regény megfilmesítése iránt. Kubrick olyannyira beleélte magát a történetbe, hogy már a forgatási helyszínek szemléjénél tartott, amikor Spielberg kijött a Schindler listájával. Csak a legközelibb munkatársai, családtagjai tudták, hogy milyen érzékenyen érintette őt az Árja papírok ‘sorstalansága’.

Egy élet és egy megszállottság tárgyi lenyomatait a rácsodálkozás élményével gazdagítja a berlini Martin- Gropius-Bau Kubrick tárlata. Idegenvezető gyanánt elég, ha a fogékonyság belső hangjára hallgatunk, amely mindahányszor megérint minket, amint elidőzünk egy-egy Kubrick opusz időtlen varázsán.

Szentgyörgyi Rita

Comments are closed.