Forrás: Múlt-Kor

www.mult-kor.hu

Törvény vezeti be a történeti emlékhely fogalmát

2005. április 28.

Új elem a módosítás előtt álló örökségvédelmi törvényben a kiemelkedő, szimbolikus, illetőleg kegyeleti helyszínek elismerése történeti, nemzeti emlékhelyként – közölte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke kedden Budapesten.

A Citadellán győzött az örökségvédelem

Az amerikai hadsereg elpusztította Babilont

Kulturált taxisokat keresnek Liverpoolban

Műemléki védelem alatt a régi pesti zsidónegyed

Magyar expedíció az Égett arcok földjén

Történelmi cement

Műemléki világnapA hivatal a történeti, nemzeti emlékhelyek fogalmának bevezetését szeretné kiterjeszteni a határon túlra, az ottani magyar vonatkozású helyszínekre is – mondta újságírók számára rendezett háttérbeszélgetésen Varga Kálmán. A KÖH elnöke elmondta, hogy jelenleg hivatalosan egyetlen történeti emlékhely van Magyarországon, a budapesti Hősök tere. A hivatal indítványozta, hogy egy szakmai grémium tegyen javaslatot arra, mely helyszínek számítsanak történeti, nemzeti emlékhelynek és érdemes-e különböző kategóriákat (például történeti, irodalmi) felállítani ezek besorolására. Ezt a javaslatot a törvényhozás hagyná jóvá, megadva a rangot az adott helyszíneknek – fűzte hozzá.

Varga Kálmán elmondta, hogy a kormány múlt szerdán tárgyalta és vita nélkül elfogadta a 2001. évi törvény módosítására irányuló javaslatot. Mint megjegyezte, a módosítás két évnyi egyeztetés után valósulhat meg. Az elhúzódást azzal indokolta, hogy a változtatást az építésügyi törvény módosításához kötötték volna “egyfajta ladikként”, az utóbbi azonban azóta is csúszik. Tavaly döntés született arról, hogy az örökségvédelmi törvény módosítása leválik az építésügyi kezdeményezésről, ezt ágazati egyeztetések, mintegy hatvan civil szervezettel társadalmi vita és tárcaközi egyeztetés követte, ezután került az anyag a kormány elé.

A KÖH elnöke elmondta, tudomásuk szerint a parlament kulturális bizottsága május 10-én kihelyezett ülést tart a hivatalnál, a fő téma a törvénymódosítás lesz. Ha tartható a menetrend, a módosítást az Országgyűlés június végéig jóváhagyja – tette hozzá. Varga Kálmán lehetségesnek nevezte, hogy a parlamenti végszavazás átcsúszik szeptemberre, ez azonban – mint megjegyezte – nem jelent problémát, hiszen a törvénymódosítás csak jövő januárban lépne hatályba. Ha a szöveget “negatív módosítások nélkül” elfogadja az Országgyűlés, az 15-20 évre stabilizálja a szakterület jogi hátterét és intézményeit – hangsúlyozta. Varga Kálmán rámutatott arra, hogy a módosítás értelmében a törvény mellékletében olvasható, 273 állami tulajdonban tartandó védett épületet felsoroló lista nem változik.

Mint jelezte, az eredeti elképzelések szerint a felsorolás is módosult volna: a Pénzügyminisztérium és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javaslata alapján a műemlékek mintegy tíz százaléka, csaknem harminc építmény lekerült volna a listáról, így például több pesti palota és fürdő, például a Császár fürdő. A KÖH ezzel szemben a listára emelt volna néhány műemléket, így a kölesdi és a zsirai kastélyt, vagy a zsámbéki templomot. Ezt követően azonban “született egy politikai döntés”, amelynek nyomán a javaslat értelmében a lista nem változna, csak technikai jellegű pontosítás történne, például kiigazítanák a helyrajzi számokat. A KÖH elnöke kiemelte, hogy mindez azt jelenti: “a szőnyeget kihúzták” azok alól az esetleges támadások alól, amelyek a műemlékvagyon elkótyavetyélését feltételezhetnék.

Varga Kálmán elmondta, hogy jelenleg a 12 ezer műemléknek alig 5 százaléka az államé, a többség önkormányzati, egyházi vagy magántulajdonban van. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magántulajdon aránya meghaladja a 30 százalékot és ez a hányad tovább nő, ami megfelel az európai mutatóknak. Szólt arról is, a Miniszterelnöki Hivatal javaslatára kikerült a szövegből az a rész, amely határidős feladatként szabta volna meg, hogy a kormány dolgozza ki a helyreállításokkal összefüggő kedvezményrendszer feltételeit, “ilyen szempontból kicsit gyengült a javaslat”. A módosítás elhelyezi a világörökségi helyszínekkel kapcsolatos ügyeket a szabályozás keretein belül, új elemként megjeleníti az örökségvédelmi bírságot és kitér a természetvédelmi őrszolgálat bevonására a régészeti lelőhelyek megfigyelésébe.

Ez utóbbi kapcsán Varga Kálmán jelezte, több mint hatvan státuszra és évi 450-480 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy csak a nemzeti parkok területén tartós lehessen a védelem az illegális feltárókkal szemben. A KÖH elnöke elmondta, hogy a törvénymódosítás parlamenti elfogadása kapcsán politikai vitára nem számítanak. A hivatal azonban néhány kérdésben szeretne még lobbizni a szabályozás megerősítése érdekében – közölte Varga Kálmán.

(MTI)

www.mult-kor.hu?article=9573

Minden jog fenntartva Š 2001-2004 Múlt-kor történelmi portál

A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.

Comments are closed.