Forrás: Népszava

Elnököt választ a Magyar Rádió kuratóriuma május 9-én, ha sikerült a kuratóriumi elnökség pártok által delegált kurátorainak kétharmados többséggel konszenzusra jutni az elnökjelölt személyéről. A háttéralkuk már javában folynak. A kuratórium elnöke, Gellért Kis Gábor szerint aligha lehet olyan rádióelnököt említeni, akinek a ténykedése olyannyira káros lett volna, mint Kondor Kataliné. A baloldali kurátorok szerint mielőbb el kell kezdeni munkálkodni a közrádió helyrehozatalán.

Elnökválasztás előtt állnak a Magyar Rádiónál (MR) a pártok által jelölt kurátorok és a hónap elején a nagykuratóriumba sorsolt társadalmi kurátorok. A kuratóriumi elnökségnek május 9-én kell szavaznia az elnökjelölt állításról. A nyolc, pártok által jelölt kurátorok kétharmadának kell támogatnia egy aspiránst ahhoz, hogy a civilekkel kiegészült nagykuratórium kimondhassa a végső szót, ugyancsak kétharmaddal. Ha nem lesz jelölt, kezdhetik újra az elnökválasztási procedúrát egy pályázati kiírással és folytathatják a háttéralkukat, egészen addig, amíg nem lesz sikeres a választás. Megtehetik, a médiatörvény nem szab határidőt az elnökválasztásnak, ha az elnök mandátuma lejár, az ügyvezető alelnök veheti át ideiglenesen az ügyvezetést.

Háttéralkuk köttetnek

Nem lenne egyedülálló a közmédiumok történetében a kudarcba fulladt kísérlet, legutóbb a Duna TV-nél kísérhettünk figyelemmel, hogy háromszor is beintettek egymásnak a pártok, csupán negyedik nekifutásra sikerült megállapodni az elnök személyéről. Kondor Katalin rádióelnök mandátuma július utolsó napján jár le, addig még egy elnökválasztási procedúra is belefér anélkül, hogy Hollós János alelnök átvehetné a kormánybotot.

Az MR kuratóriumi elnöksége március végén döntött úgy, nem kívánják meghosszabbítani Kondor mandátumát újabb négy évre, ezt ugyanis csak az ellenzék delegáltjai szerették volna. Március 22-én meghirdették a pályázati kiírást a tisztségre, az április 19-ei határidőre heten adták le dokumentációjukat, az elnökség azonban csupán öt aspiráns pályaművét támogatta kétharmados döntéssel, ami ahhoz kellett, hogy a pályázók egyáltalán eljussanak a személyes meghallgatásig. Végül Such György, a Magyar Hírlap volt főszerkesztő-helyettese és az MTV volt alelnöke, Fodor János műsorvezető, Szayly József, a Petőfi adófőszerkesztő-helyettese, Czeglédi Réka, a BBC változásmenedzsment programjának stratégiai kidolgozásával megbízott munkatársa, valamint Láng Balázs, a BBC volt munkatársa fejthette ki elképzeléseit a közmédium jövőjéről.

Információink szerint sokáig úgy tűnt Such György lehet a befutó. Őt a kormánypártok is elfogadták volna, ha középre tolja a médium gyakorta bírált hírműsorait. Az MSZP-n belül azonban megcsappant a támogatottsága. Értesüléseink szerint a háttéralkuk javában folynak, jelenleg Szayly Józsefnek lehet esélye arra, hogy személye körül konszenzus alakuljon ki.

Kártékony elnök

A kuratórium szocialisták által delegált elnöke, Gellért Kis Gábor lapunknak azt mondta: a kormánypártok által jelölt kurátorok eltökéltek abban, hogy első körben sikeres legyen a pályáztatás. ‘A kuratórium elnökeként mindent megteszek azért, hogy augusztustól olyan szakember álljon a közrádió élén, aki a média szakmabeli konzekvenciákat képes levonni a sürgető változtatások terén, emellett alkalmas a székházprojekt végig vitelére is. Kiváltképp, hogy a Kondor-Hollós-féle vezetés rendkívül kártékony volt a rádió életében, mindketten felelősek azért, hogy a közmédiumot nem tartják kiegyensúlyozott hírforrásnak. Hollós János ügyvezetése pedig rendkívül káros lenne, ezért törekszünk konszenzusra a testületben’ – fogalmazott Gellért Kis.

Kondor Katalint, a Kossuth Rádió adófőszerkesztőjét és az Orbán-interjúk készítőjét negyedszeri nekifutásra választotta az MR elnökévé a kuratórium 2001. június 5-én. A civil kuratórium 2000-ben még nem támogatta azt a pályázatot, amit egy évvel később a befutónak ítélt meg egy újabb összetételű grémium.

A frissen megválasztott elnök a várakozásoknak megfelelően szeptemberben kinevezte két alelnökét, Hollós Jánost, a Krónika főszerkesztőjét és Göblyös Istvánt gazdasági területre. Hollós alelnöki teendői mellett a miniszterelnöki interjúk készítésében is részt vett, hiszen a Krónikát is tovább irányította. Az akkor ellenzékben lévő MSZP pedig már elnöki pályafutása első hónapjaiban támadta Kondort, hogy a Fideszhez húz és cenzúrázza az ellenzéki véleményeket.

Tisztogatások, ellehetetlenítések

2002 januárjában botrány tört ki, ugyanis a menedzsment döntése szerint az az átvilágított munkatársaknak be kellett mutatniuk átvilágítási papírjukat a feletteseiknek. A törvény ugyanis úgy rendelkezik: ha átvilágított személyről bebizonyosodik, hogy a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügynöke, a karhatalom vagy a Nyilaskeresztes Párt tagja volt, illetve állami vagy párttisztségéből adódóan titkos belügyi jelentéseket kapott, lemondásra szólítják fel. Kondor akkor kijelentette jobb, ha az érintettek maguktól elmennek. Csakhogy olyan passzus nincs, amely a munkáltatónak lehetőséget nyújtana, hogy kötelezze munkavállalóit az átvilágítóktól kapott dokumentum bemutatására.

2002 márciusától az MR kilenc vidéki stúdiójából öt élére új ember kerül. De sorolhatnánk az elüldözéseket és ellehetetlenítéseket. Olyan tehetséges és tekintélyes rádiósok kényszerültek távozásra az intézményből Kondor Katalin elnöksége alatt, mint Baráth József, Bolgár György, Göczey Zsuzsa, Máder László, Nagy Márta, Nyulász Gergely, Pásztor Magdolna, Rádai Eszter, Simkó János, Szirányi János, B. Tóth László, Vándor Ágnes, Verő Júlia és mások. Végül is az új vezető olcsóbb és jobb rádiót ígért, 30 százalékos létszámleépítést és ugyanilyen arányú anyagi elvonást a vidéki stúdióktól.

Bírálatok sorozatban

Az intézmény 2002 márciusában nyilvánosságra hozott hosszú távú stratégiai terve szerint sokrétű, hiteles, gyors és kiegyensúlyozott tájékoztatást, a kulturális értékeket támogató adót kellett létrehozni. Hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás megteremtése mennyire sikerült, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbb port a rengeteget bírált Vasárnapi Újság című műsor kavarta. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Panaszbizottság sorra hozta az elmarasztaló döntéseket és rótta a pénzbírságokat a közrádióra. A baloldali értelmiségiek rendre tiltakoztak a műsor hangvétele ellen, akárcsak a kuratóriumi elnökség baloldali delegáltjai. Tavaly még az elnök lemondását sürgette több tucat értelmiségi és művész, akik szerint az intézmény vezetősége semmibe veszi a jogállami, a közszolgálati és etikai normákat és elnézik, hogy a Vasárnapi Újságban nyílt antiszemita, rasszista és egyes embercsoportokkal szemben kirekesztő nézeteket hangoztatnak. A ‘Vizsgálat a Vasárnapi Újság című rádióműsorról’ című tanulmány szerzője, Terestyéni Tamás az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a műsorról szóló elemzésében úgy fogalmazott: ‘a Vasárnapi Újságban nyoma sincs a közszolgálati rádiónál kötelező tárgyilagosságnak, visszafogott józan hangnak.’ Hiába ágállt ellene az értelmiség, a műsor maradt, amelynek védelmében politikai nyilatkozatok tömkelegével állt ki a közrádió elnöke.

Nemcsak műsorokat, hanem az elnök politikai elkötelezettségét is rengeteg bírálat érte, hiszen az elmúlt években számos alkalommal vett részt közszereplőként különböző pártos rendezvényeken, amelyekre vélhetően nem mint magánembert, hanem a közrádió elnökét hívták. Ráadásul Kondor a médiatörvény értelmében független intézmény vezetőjeként igencsak pártközeli rendezvényeken jelent meg. 2001. decemberében például Kondor interjú sorozatot készített az MDF XI. kerületi székházában, itt jegyezte meg többek között, hogy az amerikai nagykövetasszony Nancy G. Brinker az ‘antiszemitizmusról brekeg.’ A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület programjai keretében 2001 decemberében különböző helyszíneken értekezett médiáról, publicisztikáról, erkölcsről. A makói polgári körök fórumán 2002 novemberében a médiaháborúról és a gyűlöletbeszédről adott elő. 2003 szeptemberében részt vett a budapesti Magyar Szentek Templomában a Képmás Családmagazin kérésére celebrált szentmisén, amelyen tisztességes médiáért imádkoztak. 2005 januárjában a Kossuth Klubban baloldali és liberális média magyarellenességéről tartott előadást és kifejtette, hogy hazánkban nem a közszolgálat, hanem a sajtó és az erkölcs van válságban, szerinte ugyanis nem az érték, hanem a szenny szaporodott az elmúlt években.

Érvek és ellenérvek

Újhelyi István, az MSZP alelnöke, a párt médiapolitikusa:

Mindenkinek szíve joga, hogy milyen politikai nézetet vall, de a közszolgálati rádió elnöke nem engedheti meg magának azt a magatartást, amit Kondor Katalin felvett. Nyílt színen ne politizáljon egy törvényileg függetlenségre kötelezett közmédium vezetője. Az MR modernizációja kapcsán is kifogásaim vannak, arról már nem is beszélve, hogy a közrádió a közszolgálatiság és a függetlenség alapvető kritériumainak betartásában is megbukott. Ezért megnyugvás számomra, hogy vége Kondor vezetésének. A szakmai hiányosságok miatt a hallgatók nagy része is elpártolt a rádiótól, ami főként a Kondor-féle menedzsment döntéseivel magyarázható. Ha a szakmai műhelyek munkatársai a lehetetlen helyzet ellenére is nem dolgoznának elhivatottsággal, akkor már rég kártyavárként omlott volna rá az elnökre az intézmény.

Halász János, a Fidesz médiapolitikusa:

‘A Magyar Rádió egy nehéz időszakot vészelt át Kondor Katalin vezetése alatt. Az elmúlt évek voltak a legnehezebbek, hiszen 2002 óta az intézmény költségvetésének lefaragásával próbáltak revolverezni a kormánypártok. Ennek ellenére a közrádió képes volt megfelelni a közszolgálatiság követelményeinek és a mérlegét is egyensúlyban tartotta. Ezért az elnököt csak köszönet és tisztelet illeti. Kondor a pályázatában vállaltakat egytől-egyig kivitelezte az anyagi nehézségek dacára. Úgy gondolom, hogy jó döntés volt az MR belső emberét megválasztani, mert átlátta a viszonyokat, amellett, hogy elismert múlttal rendelkezett a médiában. Csak sajnálattal tudok nyilatkozni arról, hogy nem folytathatja, amit elkezdett, mert nem a kormánypártok kurátoraitól nem kapott bizalmat újabb négy évre.’

KERETBE:

Szakmai és morális mélyrepülés

Vásárhelyi Mária, médiaszociológus:

‘Kondor Katalinnak tökéletesen sikerült az MR-t felszámolni. Műsort adnak ugyan, de mint közszolgálati médium aligha említhető, a szakmai züllés és a kiegyensúlyozatlanság eredményeként. A műsorok színvonaláról pedig ne is beszéljünk, hiszen a Kondor-féle vezetés elüldözte azokat a műsorkészítőket, akik a szakma legjobbjaiként a közszolgálatiság aranyszabályai szerint dolgoztak. Az MR volt a legnagyobb presztízsű és legszínvonalasabb közmédium, amely mára morálisan és szakmailag is lezüllesztett intézménnyé vált. Hivatkozhat a vezetés a hírműsorok hallgatottsági mutatóira, erre az a válaszom, hogy országosan nincs versenytársa a közrádiónak. Kondor közszereplései pedig gyalázatosak, arról a bosszúhadjáratról és a médium kasszájának terhére indított perekről, amit azokkal szemben folytat, akik bírálni merik tevékenységét, már ne is beszéljek. A legszomorúbb, hogy a politika szeme láttára kezdett szakmai mélyrepülésbe az intézmény, és mindenki tétlenül nézte, hogy pusztul el, a régen még legendás közmédium.’

Sükösd Miklós, médiakutató, a CEU tanára:

‘A politikai visszásságok, az elnök közszereplései, a Vasárnapi Újság pártossága csak a felszín ahhoz képest, hogy az egész MR válsághelyzetben van. Ennek több oka van: a médiaháború, a kereskedelmi adók térhódítása, a politikai függés és a rádiós sztárok ellehetetlenítése. A válság jelének tartom, hogy nem lehet tudni, mit jelent a közszolgálatiság az MR-nél, ahogy azt sem, Kondor, milyen stratégiát valósított meg. A krízist támasztja alá a folyamatos közönségvesztés is: az MR hallgatótáborát az elöregedés fenyegeti. Az új elnökre a válságkezelés és stratégiai kihívások várnak. Hogy a pozitívumokról is beszéljek: a hírműsorok kiemelkedő hallgatottsága ígéretes, akárcsak a körzeti stúdiókból kialakított regionális stúdióhálózat, ami ismerve az EU regionális politikáját üdvözlendő reform. A radio.hu online anyagainak gazdagsága is dicsérendő, hiánypótlónak tartom a hangtárat, amely a magyar kultúra hangzóanyagát, az MR archívumának anyagait ingyen teszi hozzáférhetővé. A baj csak az, hogy marketing tevékenység híján ez nem jut el a felhasználókhoz, holott igazi kuriózum. Az új elnök legfontosabb feladatának ezért a marketing, a versenyképes műsorstruktúra és az interaktív rádiózás stratégiájának kidolgozását tartom.’

Az oldalt írta: Herczeg Dóra

Herczeg Dóra