Forrás: NOLMunkatársunktól, 2005. április 29. 00:00
Vlagyimir Putyin mostani közel-keleti útját az orosz sajtó – az ellenzéki is – történelminek nevezi. És joggal, mert Izraelben eddig nem járt sem szovjet, sem orosz államfő. Moszkva új körülmények között tervezi regionális szerepének újjáépítését. Miközben továbbra is hangsúlyozta az arab államokhoz fűződő tradicionális viszonyt, Izraelt is partnerként kezelné. Putyin a két államot összefűző viszony értékeire hivatkozott. Az oroszok számolnak az emberi és kulturális kapcsolatokkal, azzal, hogy az izraeli „oroszok” fontos szerepet töltenek be a Nyugattal való kapcsolatokban.
Ha mást nem, de azt is figyelembe kell venniük, hogy Izraelre odafigyel a nyugati média és így Oroszország partnerei is. Ezért nem lehet olyan ügyeket sem szőnyeg alá söpörni, mint az oroszországi politikai antiszemitizmus ismételt felbukkanása.
Oroszország politikacsinálói nem felejtették el a nem is távoli időt, amikor a közel-keleti térségben ők voltak a „másik védőhatalom”, a „másik fegyverszállító”, a másik BT-tag, amelyik adott esetben megtorpedózta az ellenérdekű döntéseket. Az izraeli tárgyalásokon kiderült, hogy a régi vonal változatlan: Moszkva nem mondott le arról, hogy a „nyugati” oldal ellenében, azzal dacolva fegyverezze fel maradék klienseit. Sőt képes olyan nehezen belátható ügyletekbe is bonyolódni, mint Irán nukleáris programja.
Most Putyin elvileg közvetítőként lépne fel a Közel-Keleten. Kérdés: elfogadják-e ebben a szerepben? (M. G.)
