Forrás: Magyar Hírlap

Az aláírás nem jelent automatikusan tagságot

Az egyetlen dolog, amely megakadályozhatja, hogy Románia 2007-től az EU tagja legyen, maga Románia – jelentette ki nemrég Traian Basescu államfő. A volt fekete-tengeri hajóskapitánynak azonban tudnia kell, hogy nem elég felsúrolni a fedélzetet és megfoltozni a vitorlákat, a legénységet is fel kell készíteni az új vizeken várható meglepetésekre. S az utóbbi idők egyre háborgóbb európai tengere még a tapasztalt hajósok számára is számos csapdát rejteget. Ha például a franciák nemet mondanak az uniós alkotmányra, akkor könnyen megfeneklik a román hajó is, mielőtt elérné az uniós kikötőt.

Az aláírás nem jelent automatikusan tagságot – üzente meglehetősen ünneprontó módon a francia külügyminiszter hétfőn az uniós csatlakozási szerződést aláíró román és bolgár vezetőknek. Michel Barnier el sem ment az aláírásra, csak EU-nagykövetét küldte Luxembourgba. A francia politikai elit idegessége érthető, hiszen alig egy hónappal az EU alkotmányáról szóló népszavazás előtt az igen tábor vesztésre áll. A franciák nagy része azért készül nemmel szavazni, mert félti munkahelyét a keleti munkavállalóktól, és semmiképpen sem szeretné, ha Törökország is a szervezet tagjává válna. Bár Franciaország nem nyitotta meg piacát az új tagállamok munkavállalói előtt, a gazdasági válság okozta magas munkanélküliségért az emberek így is az olcsón dolgozó keletieket okolják. Romániából pedig valóban százezres nagyságrendben is érkezhetnének az illegális munkavállalók, ha az uniós tagság miatt megszűnne minden korlátozás. Románia hazai összterméke (GDP) ugyanis az uniós átlag egyharmadát sem éri el, viszont az országban sok a képzett, nyelveket – elsősorban franciát és angolt – beszélő fiatal. De nagy lehet az idénymunkás-utánpótlás is, hiszen a 22 milliós ország 36 százaléka a mezőgazdaságból él, többségében pici, csak önellátásra termelő gazdaságokból.

Thurman és Hawke a romákért

A román cigányság különösen nehéz helyzetben él, és bár olyan hírességek alapítványai segítik őket, mint az Ethan Hawke édesanyja által vezetett és az Uma Thurman által is támogatott Alex Fund, mindez csak csepp a tengerben. És ez nem csak a franciákat aggasztja. Ahogyan az sem, hogy Románia 3149 kilométer hosszú határa lesz majd az EU leghosszabb külső határa, s így majd a románok feladata lenne a kelet felől érkező illegális bevándorlók megállítása.

Románia felkészületlensége ráadásul az ország mérete miatt fennakadásokat okozhat az egységes piacon is. Brüsszel tavaly nevezte első alkalommal működő piacgazdaságnak a románt, versenyképessége viszont megkérdőjelezhető. Az élelmiszerbotrányok és állatbetegségek miatt rettegő európai fogyasztó bizalmát nem javítja, hogy a román vágóhidak többsége nem felel meg az előírásoknak, és hogy követhetetlen, milyen és mennyi vegyszert használnak a termelők, illetve hogy a környezet-, valamint az ipari szennyezés miatt helyenként menynyire fertőzött a termőföld.

Ráadásul az Amnesty International szerint Európában Romániában a legelterjedtebb a korrupció, amely a legmagasabb politikai körökig is elér.

Botrány minden mennyiségben

Az EU-Románia viszonynak legtöbbet talán a Bechtel-botrány ártott. A bukaresti kormány 2003 végén úgy döntött, hogy az észak-erdélyi sztráda megépítéséről egyetlen céggel, az amerikai Bechtellel tárgyal, eltekintve a közbeszerzési törvénytől. Mivel fontos, csaknem hárommilliárd eurós munkáról van szó, a lépés felháborította az EU illetékeseit, akik szerint Románia eleve elütötte az európai cégeket az üzlettől. Bukarest emellett a dél-erdélyi autópályát kezeli kiemelten, szemben az EU által előnyben részesített észak-erdélyivel. Bukarest Brüsszel “kiengesztelésére” újabb ballépést követett el: szintén versenytárgyalás nélkül kötött meg egy fontos, egymilliárd eurós szerződést a határbiztonságról, ezúttal az illetékes európai céggel, az EADS-szal (European Aeronautics Defence and Space Company).

A tavalyi választások után hatalomra került új kormány a szerződések törvényességének felülvizsgálását ígérte, ám mozgástere korlátozott, hiszen a Markó Béla vezette RMDSZ jelezte, hogy az autópálya sorsától függhet részvétele a kormánykoalícióban. A Bechtel-ügynek – divatos szóval élve – kolaterális áldozatai is vannak: Brüsszel befagyasztotta a Kolozsvár és Nagyvárad körüli körgyűrű építésének finanszírozását, mindaddig, ameddig a román kormány be nem bizonyítja, hogy azok nem függenek össze az észak-erdélyi sztrádával.

Eladó gyerekek

Nagy botrányt okozott az állami gondozásban lévő gyermekek külföldi örökbeadása is, mely valóságos üzletággá nőtte ki magát. Az elmúlt 14 év alatt legalább harmincezer gyermek került ki az országból, és Brüsszel szerint alapos a gyanú, hogy a romániai hatóságok – vaskos csúszópénzek fejében – gyermekrabszolgának vagy szervkivételre is eladtak gyermekeket. Ezt valószínűsíti, hogy igen sok árva vagy fogyatékos gyermeknek veszett nyoma külföldön. Románia korábbi európai parlamenti jelentéstevője, Emma Nicholson bárónő nyomására Bukarest moratóriumot hirdetett a külföldi örökbeadásokra, amelyek azonban – jó bukaresti szokás szerint – titokban folytatódtak, és a tiltás ellenére 1115 gyermek került az Egyesült Államokba, Franciaországba, Németországba, Izraelbe, Spanyolországba és Olaszországba. Emiatt a raportőr csatlakozott az európai parlamenti holland képviselő, Arie Oostlander javaslatához, amely szerint fel kellene függeszteni a csatlakozási tárgyalásokat Romániával. Utóbbi mindenképpen nehéz helyzetbe került, hiszen ugyanakkor Washington és néhány európai ország az örökbeadások folytatását sürgette.

Phare-pénzek minisztereknek

A korrupció mértékét mutatja, hogy az előző, Adrian Nastase vezette kormány integrációs minisztere, Hildegard Puwak a PHARE-pénzekből fia és sógora vállalkozásainak is juttatott 150 ezer eurót (57,5 millió forint). Az uniós pénzek romániai felhasználása ezzel egyből felkeltette az EU korrupcióellenes hivatalának figyelmét. A tárcavezetőnek távoznia kellett, ám – Brüsszel követelése ellenére – megtagadta a jogtalanul eltérített pénz visszafizetését. Elméletileg az ügy kivizsgálása folyik, a gyakorlatban eddig nem sok minden történt. Időközben a Nastase-kormány belügyminiszterét, Ioan Rust is megvádolták azzal, hogy ötmillió eurós térítésmentes PHARE-pénzhez juttatott egy olyan kolozsvári vállalatot, amelyben maga is érdekelt.

Út a semmibe

A botrányok nyomán fény derült SAPARD-összegek eltulajdonítására is, 139 esetben állították le az alapok folyósítását. Brüsszel nyomására Romániában most bizottság ellenőrzi ezeknek a pénzeknek a felhasználását. Az már kiderült, hogy a SAPARD-támogatások egy részét bezárásra ítélt üzemekre fordították, több hús- és tejfeldolgozó egység a beérkezett összegeket nem arra költötte, hogy felszereltségét az uniós szinthez közelítse. Szakértők szerint ezért a csaknem 2200 hús- és tejgyár alig tíz százaléka működhet majd az ország uniós csatlakozása után.

Az ország délkeleti csücskében, Tulcea megyében olyan utat építettek SAPARD-pénzből, amely sehova sem vezet – egy folyónál egyszerűen véget ér, a projektben ugyanis már nem szerepelt a híd megépítése. Az Európai Bizottság Korrupcióellenes Hivatalának adatai szerint az unió teljes jogú és társult tagjai között 33 esettel Románia vezet a vizsgált ügyek számát illetően, megelőzve a 22 csalásgyanús esettel a második helyen álló Lengyelországot.

De megütközéssel fogadták Bukarestben és Brüsszelben egyaránt Traian Basescu új államfő kijelentését is, amely szerint újranyitna néhány tárgyalási fejezetet. Az uniós illetékesek válasza egyértelmű volt: Románia rosszul járna, ha ők is elkezdenének újranyitni olyan fejezeteket, amelyeket úgy zártak le, hogy az ország távolról sem tett eleget a követelményeknek. Legutóbb az kavart vihart Romániában és uniós körökben, hogy Basescu Washington-London-Bukarest tengely kiépítéséről beszélt, mintegy másodlagos szerepet szánva az EU-nak. A román államfőből hiányoznak az európai reflexek – hangzott Párizs ítélete, amit Basescu meglepő keménységgel utasított vissza, kikérve magának és országának a megleckéztetést.

Az oldalt készítették: Bogdán Tibor,

Rockenbauer Nóra

Comments are closed.