Forrás: MCSZ

2005. április 25.

Elhunyt Ezer Weizman, volt izraeli elnök

Több hónapi betegség és intenzív osztályi ápolás után, 81 éves korában, cezareai otthonában elhunyt Ezer Weizman, izraeli hetedik államelnöke.

Ezer Weizman, Izrael első elnökének, Cháim Weizmann-nak unokaöccse, 1924-ben született a mai Izrael területén, az akkori Palesztina brit mandátumterületen. A második világháború alatt a brit királyi légierő kötelékében kapott pilótakiképzést, s vadászgéppilótaként szolgált Egyiptomban és Indiában. 1946-ban visszatért Palesztinába. Az 1948-as függetlenségi háborúban számos veszélyes bevetésen vett részt. Kisvártatva a légierő tábornoka lett, majd 1958 és 1966 között főparancsnoka is volt. Nagy szerepet játszott az izraeli légierő kiépítésében.

1966-tól 1969-ig az izraeli hadsereg vezérkari főnökének helyettese volt. Ezután – sok más izraeli tábornokhoz hasonlóan – ő is politikai pályára lépett; a jobboldal táborához csatlakozott.

Többször töltött be miniszteri posztot, köztük a védelmi miniszterét 1977 és 1980 között. Ebben a minőségében fontos szerepet játszott az Egyiptommal való 1978-as békekötésben. Későbbi hasonlóan fontos szerepe volt az Egyiptomhoz fűződő kapcsolatok ápolásában.

Weizman nyitást szorgalmazott a palesztinok felé is, és rosszallotta, hogy a jobboldal nem volt hajlandó erre. Ezért lemondott védelmi miniszteri tisztéről, és “héjából galambbá” válva, átlépett az Izraeli Munkapárt soraiba. 1989-ben az akkori nemzeti egységkormány tudományügyi minisztereként titokban találkozott Genfben egy magas rangú palesztin illetékessel, dacolva azzal a törvénnyel, amely tiltott minden kapcsolatot a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel. Amikor emiatt kizárták a biztonsági kabinetből, kilépett az Izraeli Munkapártból is.

Tekintélyét mégis jellemzi, hogy ennek ellenére 1993-ban őt választotta meg a Knesszet az ország köztársasági elnökévé. Noha ez a poszt az alkotmány szerint lényegében csak protokolláris jellegű, ő mégis felhasználta kiemelkedő közjogi helyzetét, hogy a palesztinokkal való békekötés mellett érveljen, egy ízben saját házába hívta meg Jasszer Arafatot. 1998-ban újraválasztották az államfői tisztségbe. 2000 júliusában – jóval megbízatásának lejárta előtt – lemondásra kényszerült, mert kiderült róla, hogy korábban több százezer dollár ajándékot fogadott el egy francia milliomostól, barátjától, s ezt sokan összeegyeztethetetlennek tartották köztisztségeivel. Az utolsó években Ariel Saron Likud párti kormányfő politikáját támogatta.

Az elhunyt izraeli elnököket általában a jeruzsálemi Herzl-hegyen temetik el. Weizmannak azonban az volt a kívánsága, hogy a Tel-Avivtól északra fekvő Or Akiva településen legyen végső nyughelye, temessék oda autóbalesetben elhunyt fia mellé. ( BPI-info )

Linkek:

Chaim Weizmann portré

Comments are closed.