Forrás: Népszava

Sok országból összesereglett, mintegy félmillió hívő jelenlétében vasárnap a római Szent Péter-bazilika előtti téren rendezett ünnepélyes szentmise keretében beiktatták hivatalába XVI. Benedek pápát, eredeti nevén Joseph Ratzinger német bíborost. A szertartáson 28 ország hivatalos küldöttsége vett részt.

Magyarországot Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Erdő Péter bíboros, esztergomi prímás érsek képviselte.

Az ünnepi szertartás kezdetén a hagyományoknak megfelelően a bazilika altemplomában XVI. Benedek megtömjénezte az első pápa, Szent Péter apostol sírját, majd ugyanott más egyházi méltóságok társaságában imádkozott. A szentmisét a bazilika előtti téren tartották, a kórus a székesegyház belsejében énekelt.

A mise latin nyelven zajlott, az olvasmányt angolul, a szentleckét olaszul, az evangéliumot pedig latinul és görögül olvasták fel, illetve énekelték. A mise tanító része után következett az új pápa tulajdonképpeni beiktatása, vagyis az egyházfői hatalmat jelképező pallium és halászgyűrű átadása. A palliumot – a juh- és báránygyapjúból készült fehér stólát, amelyen a Krisztus öt sebére emlékeztető öt piros kereszt látható – Jorge Arturo Medina Estévez chilei bíboros helyezte XVI. Benedek vállára, ugyanaz, aki kedden az új pápa megválasztását hírül adta. A halászgyűrűt, amely Szent Péter eredeti foglalkozására emlékeztet, Angelo Sodano bíboros, a bíborosi testület dékánja húzta a pápa ujjára. Ezt követően a pápa az aranyozott evangéliumos könyvvel megáldotta az összegyűlt híveket, majd 12 különböző nemzetiségű és hivatású, egyházi és világi személy obedienciára (engedelmessége kifejezésére) járult eléje, megcsókolva gyűrűjét.

Az új pápa olasz nyelven elmondott mintegy 35 perces, tapsokkal és hangos tetszésnyilvánításokkal gyakran megszakított homíliájában a hívek támogatását, imáját kérte, mert mint mondta, “Isten gyenge szolgájaként olyan szolgálatot kell magára vennie, amely meghalad minden emberi képességet”. Ezt a terhet szerencsére nem egyedül kell hordoznia, “a szentek serege és a hívek imádsága” segítségére lesz. Elődje, II. János Pál haláltusájára és temetésére utalva, amelyet hívek százezrei figyelemmel kísértek, hangsúlyozta: “Az egyház él, az egyház fiatal. A világ jövőjét hordozza magában, és minden egyes embernek mutatja az utat a jövőbe”. Köszöntötte mindazokat, akik elkötelezték magukat “Isten országa építésében”, és külön üdvözölte a “szeretett zsidó testvéreket, akikkel a keresztényeket a nagy közös spirituális örökség köti össze”. A keresztények egysége megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, arra kérve Istent, ne engedje, hogy “a háló elszakadjon”, és adja meg, hogy a katolikusok a keresztények egységének szolgálói legyenek.

A hívek könyörgését különböző nemzetiségű résztvevők olvasták fel német, francia, arab, kínai és portugál nyelven. A felajánlási körmenet előre kiválasztott résztvevői – köztük egy magyar – a pápa elé járultak adományaikkal, amelyeket az megérintett, majd az oltárra helyeztek.

A szentmise déli egy óra tájban az ünnepélyes pápai áldással ért véget, majd XVI. Benedeket a Szent Péter téren nyitott gépkocsiban, harangzúgás mellett végighordozták a lelkesen ünneplő hívek sorfala között.

XVI. Benedek pápa a legjobb üdvözleteit küldi Magyarországnak és Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, továbbá nagyra becsüli a vatikáni-magyar kapcsolatrendszert – ezt Mádl közölte Rómában, a pápai beiktatási szertartást követően. A magyar államfő szerint általánosítóak és felszíneseknek tekinthetők egyelőre azok az értékelések, amelyek eleve konzervatív beállítottságú pápáról beszélnek.

A szegénység elleni küzdelem, illetve a béketeremtés XVI. Benedek pápa beiktatási beszédének két legfontosabb üzenete a világnak Szili Katalin szerint. Az Országgyűlés elnöke a beiktatási miséje után nyilatkozott Rómában. Szili úgy vélekedett, hogy az új pápa II. János Pál hagyományait kívánja folytatni. azokat az elveket követi, amelyek az előző pápa közel 27 éves uralkodását jellemezték.

MTI-információ

KERETBE!!!

Joseph Ratzinger 1927. április 16-án látta meg a napvilágot a bajor-osztrák határnál fekvő Marktlban. Szüleit Józsefnek és Máriának hívták, úgy mint Jézus szüleit. Édesanyja tiroli pékmester lánya volt, szakácsnő, édesapja a rendőrségen szolgált, de sokat helyezték ide-oda, így az ifjú Ratzinger korán elkerült szülőfalujából. Ő is belépett a Hitlerjugendbe, mert az kötelező volt. 1943-ban Münchenbe került, ahol légvédelmi üteghez sorolták be. 1944 őszén két hónapra az osztrák-magyar határra vezényelték, ahol a nácik kényszermunkásokkal védőrendszert próbáltak kiépíttetni. A háború végén amerikai fogságba esett. Teológiát és filozófiát tanult, 1951-ben szentelték pappá, 1977-ben a münchen-freisingi érsek, három hónappal később bíboros lett, s a pápa 1981-ben hívta a legfontosabb kongregáció élére. Az új pápa intellektusáról, rendszerező képességéről mindenki a legnagyobb elismerés hangján beszél.

KERETBE!!!

Az új pápa nézetei:

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS: Annak érdekében, hogy az egyház még csak közvetve se legyen részese az abortusznak, Ratzinger elérte, hogy az egyház kilépjen a terhességmegszakításról a nőket lebeszélő, de végső soron az abortuszt nem tiltó tanácsadási rendszerből.

FELVILÁGOSODÁS ÉS MODERNITÁS: Ratzinger kételyeket táplál a modernitás szabadságfelfogásaival szemben, s óv a féktelen liberalizmustól.

FELSZABADÍTÁSI TEOLÓGIA: Ratzinger a latin-amerikai felszabadítási teológiát marxista szemléletűnek tartja, az irányzat egyik neves képviselőjét, Leonardo Boffot megrendszabályozták.

BIBLIA: A katolikus hit nemcsak a szentíráshoz, hanem az egyházi tradíciókhoz is igazodik.

NŐK: Katolikus papok továbbra is csak férfiak lehetnek. Ratzinger elutasítja a feminizmust.

HÁBORÚ ÉS BÉKE: A Benedek név választásával az új pápa kapcsolódik XV. Benedek pacifista törekvéseihez. XV. Benedek az első világháború idején a béke érdekében munkálkodott.

A VATIKÁN ÉS A HELYI EGYHÁZAK: Ratzinger legutóbb ellenezte Róma túlzott központi hatalmát, s több beleszólási jogot sürgetett a püspökök és a helyi egyházak számára.

LAIKUSOK: Ratzinger a növekvő paphiány ellenére is ellenzi, hogy laikusok (fogadalmat tett, de pappá nem szentelt személyek) miséket celebráljanak.

LITURGIA: Ratzinger a latin nyelvű misézést becsüli a nemzeti nyelven folyó misézés ellenében.

ÖKUMÉNE: Ratzinger hangsúlyozza, hogy a katolikus egyház fölötte áll más keresztény egyházaknak, s elutasítja, hogy katolikusok más vallásúakkal együtt részesüljenek az oltáriszentségben.

TABLETTA ÉS ÓVSZER: Ratzinger elutasítja a terhességgel szembeni művi védekezést, s a házassági hűséget tartja az AIDS elleni védekezés legjobb eszközének.

VÁLÁS: Ratzinger ellenezte hogy ismét megházasodott elváltak áldozhassanak.

TÉVEDHETETLENSÉG: Hitbéli és erkölcsi kérdésekben a pápa tévedhetetlen.

PAPI NŐTLENSÉG: Katolikus papok továbbra sem nősülhetnek.

Comments are closed.