Forrás: NOL

A református püspök szerint a valóságos hatalom kevesek kezében összpontosul

Czene Gábor, 2005. április 25. 00:00

Csak a nyitottságra törekvő egyház találja meg önállóságát – állítja Bölcskei Gusztáv református püspök.

Az Ökumenikus Tanulmányi Központ nemrégiben Budapesten tartotta éves közgyűlését. Ezen felszólalt Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke is, aki A civil társadalom és az egyházak címmel tartott előadást.

A püspök a civil társadalom alkotóelemei közé sorolta a sokféleséget, az autonómiaigényt, a merészséget. Az állam és az egyház kapcsolatáról szólva arra az “egyszerű, de ravasz metodikára” hívta fel a figyelmet, amely az egyházat időnként úgy mutatja be, mintha “szexuálisan aberráltak gyűjtőhelye” vagy “mohó, kapzsi” szervezet lenne. A másik oldalon közben egy “felvilágosult, minden polgárának egyenlő esélyt biztosítani akaró, gondolkodó állam” idealizált képe jelenik meg.

Bölcskei Gusztáv szerint az egyre szélesebb körű demokratizálódás mellett a valóságos hatalom kevesek kezében összpontosul. Ilyen környezetben csak a nyitottságra és a nyilvánosságra törekvő egyház találja meg a maga önállóságát – hangsúlyozta. Ennek az önállóságnak nem pusztán az állammal szemben kell érvényesülnie, hanem a gazdaságban, a tömegkommunikációban és más területeken is.

A rendszerváltáskor indokolatlanul nagy elvárások fogalmazódtak meg az egyházakkal szemben, később pedig úgy tűnt, olyanok is vannak, akik nem szeretnék, ha túlzottan megerősödnének az egyházak. Bölcskei Gusztáv a kettős állampolgárságról szóló viták és a tavaly december 5-én tartott népszavazás kapcsán megjegyezte: némelyek számára az egyházak “zavaró tényezőként” jelentek meg. Elgondolkodtató, hogy a népszavazáskor miért nem sikerült az egyházaknak több embert mozgósítaniuk, de – jelentette ki a püspök – “mi ugyanolyan nyugodtan mehetünk a határon túlra december 5-e után is, mint annak előtte (…), ellentétben azokkal, akik úgy gondolják, hogy ők nyertek, mert valamit megakadályoztak”.

A népszavazásra kitért Tóth Károly, az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnöke is. Úgy vélte, a többség azért maradt távol a véleménynyilvánítástól, mert nem tudta, hogyan szavazzon. Az ok szerinte kézenfekvő: “magyar embertől olyat kérdezni is sértés, hogy az elszakított területeken élő magyarokkal közösséget vállal-e”. Mintha azt kérdeznénk, “katolikus-e a pápa, vagy hogy a főrabbi zsidó-e”. Tóth Károly hangsúlyozta, hogy a magyar egyházakat különösen mélyen érinti az elszakadt területek ügye, de történelmünk súlyos tragédiáinak egyik oka éppen a trianoni szerződés folyton visszatérő felülírási kísérlete volt.

Comments are closed.