Forrás: NOLMegrohamozták Coelhót a könyvfesztiválon
Varsányi Gyula, 2005. április 25. 00:00
A fesztiválon állandósult a csúcsforgalomKép: Kovalovszky Dániel Semmi kétség, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kinőtte a kongresszusi központ falait. Bár néhány pavilonnak évek óta a Gesztenyéskertben jut csak hely, odabent az idén már rendkívüli volt a tolongás. Főként pénteken és szombaton szinte elhaladni sem lehetett a standok előtt. Nem beszélve az előadótermekben rendezett programokról és a dedikálásokról. Egyik-másik rendezvényre közelharc árán sem lehetett bejutni. (Tegnap délutánig hatvanegy ezer látogatót regisztráltak.)
A brazil író-díszvendég, Paulo Coelho megjelenését óriási ováció kísérte, akár a pódiumbeszélgetésen szerepelt, akár könyvbemutatót tartott vagy dedikált, akár csak úgy sétálgatott – méghozzá szigorú kísérettel, amelynek tagjai igyekeztek útját állni a túláradó rajongásnak. Föltűnő volt a csillogó szemű ifjú hölgyek népes karéja, amely kísérte. Beszédes epizód, hogy eredetileg száz kötetet akart dedikálni a fesztivált közvetlenül megelőzően piacra dobott A Zahír című új regényéből (Magvető Kiadó), de sorszámot kellett osztani, és meg sem állhatott ezerig. – Ilyen siker még nem volt Magyarországon – összegezte az eseményeket Kolosi Tamás, a Magvetőt is magában foglaló Líra és Lant elnök-vezérigazgatója. – Két hét alatt elfogyott huszonötezer példány a regényből.
A szakember, aki szociológusként került a könyvszakmába, paradigmaváltást lát a hazai kultúrában az idei könyvfesztiválon tapasztaltak alapján. Ennek lényege, hogy az irodalom iránti érdeklődés ismét a jól elmesélt történetnek szól. De nem mindenféle sztorinak, hanem elsősorban az olyannak, amelynek lelki üzenete is van. Kolosi úgy véli, kihalóban van az a fajta cinikus racionalizmus, amely a mostani ötvenes korosztályt fémjelzi. A mai fiatalság egyfajta irracionalizmus jegyében fogalmazza meg vágyait: elsősorban hinni akar valamiben – és erre nem szabad az idősebbeknek egyszerűen legyinteni. Ennek a magatartásnak az előjele volt korábban a Harry Potter-könyvek áttörése, amelyeknek törzsolvasói mostanra kezdenek felnőni. Húszévesen ismét bestsellerré teszik Szerb Antal Pendragon-legendáját, az Utas és holdvilág című regényét vagy az Örkény Színházban Kovalik Balázs Odüsszeusz című darabját, amely ugyancsak ezt az életérzést fogalmazza meg. És persze ők ‘csápolnak’ Coelhónak, elsősorban ők kapkodják az író köteteit. – A régebbi generációk azt vallották: ismerd meg a világot!, az újabbak pedig azt: ismerd meg önmagad! – és e belső világ kivetítéseként élik meg az irodalmat is – mondta Kolosi.
Feltehetően a történetmesélés iránti vágy fokozza föl az érdeklődést Márquez Bánatos kurváim emlékezete című új regénye iránt is, továbbá az olyan, igen terjedelmes hazai nagyregény iránt, mint amilyen Spiró György műve, a Fogság. Volt, aki e 750 oldalas munkát ‘a kereszténység megszületésének kalandregényeként’ emlegette. Az ezoterikus kaland ígéretében mindenesetre rokon Coelho új könyvével. Zentai Péter László, a fesztivál igazgatója Spiró sikerét (a könyv első kiadása már a könyvünnep előtti napokban elfogyott) annak bizonyítékaként emlegette, hogy változatlanul erős a kortárs magyar irodalom jelenléte. Hozzátette: ráadásul többféle olvasóréteg is megtalálja ebben az irodalomban a kedve szerint valót.
Az igazgatóval arról is beszéltünk, hogy halaszthatatlan tágasabb, méltóbb helyet találni a könyvfesztiválnak. Erre a célra a könyvszakma már ‘kinézte’ a Millenáris Parkot, amely minden szempontból megfelelő lenne, a mindenkori kormányzatok azonban mindeddig nem tudták támogatni a törekvést. – Ha ez így megy tovább, belefulladunk saját sikerünkbe – jegyezte meg rezignáltan Zentai.
A fesztiváli könyvforgalom hullámai persze jóval több művet ‘dobtak fel’ a már említetteknél. Az Osiris Kiadó standján Kornai János A gondolat erejével, Hankiss Elemér Ezerarcú én, Bart István A könyvkiadás mestersége, Pataki Ferenc Nékoszról szóló munkája és a Magyar honvédség a II. világháborúban című kötet fogyott leginkább. A kiadó terjesztői úgy érzékelik, a Nagy Könyv játék közrejátszik a könyv iránti érdeklődés fokozódásában, de legalább ekkora szerepe van ebben annak, hogy távolodunk a rendszerváltás korszakától, és az ‘új polgárság’ gyerekei kerülnek olvasókorba. A mindig nagy választékot fölvonultató Európánál nagyobb forgalmat regisztráltak, mint tavaly. Sikereik között van Arthur Phillips Az egyiptológus, Anne Applebaum A Gulag története, Szabó Magda A macskák szerdája, Brigitte Haumann Winnifried Wagner avagy Hitler és Bayreuth című kötete. Nagy érdeklődést tapasztaltak az orosz vendégek munkái, köztük Viktor Jerofejev A jó Sztálin című, önéletrajzi regénye iránt is. Jerofejev a könyvbemutatón metaforaként értelmezte a mű címét, amely arra utal, hogy az író gyerekkorában Sztálinhoz közelálló tolmács és diplomata apja révén jónak látta ‘a népek bölcs vezérét’, felnőtté válása azonban e benyomás kritikai felülbírálatát hozta, szembefordulást egyébként szeretett apja nézeteivel, világával. A Kossuthnál az Ady, József Attila és Radnóti verseit megszólaltató hangoskönyv volt az egyik siker. Sokan vitték Dennis Meadows harmadszor átdolgozott. A növekedés határai című kötetét, a Gótikus szárnyas oltárok a középkori Magyarországon című albumot, továbbá a V. Szabó Noémi illusztrálta József Attila-kötetet és Szabolcsi Miklósnak, a költőről szóló tanulmánygyűjteményét. A Norannál Götz Ali Az utolsó fejezet című, cigányholokausztról szóló könyve, a magyar írók novellái és Váradi Júlia interjúkötete, A szabadság foka című ment. A Kalligram föl tudta csigázni az érdeklődést most induló Krúdy-sorozatával (tízéves program: 50 kötet!), Grendel Lajos Mátyás király New Hontban, Tolnai Ottó Költő disznózsírból és Szerbhorváth György Szerbhorvát lakoma című – a legendás vajdasági Symposion-folyóirat történetéről szóló – munkájával.
Akinek volt pénze, sok érdekesség közül választhatott, és vásárolhatott. A fesztiválon egyes standoknál kedvezményes áron kínálták a köteteket, persze így sem kis pénzért. Csak a levásárolható belépő volt olcsó, mindössze ötszáz forint – ebből már hovatovább moziba sem lehet menni. Azt, hogy a hazai (elsősorban értelmiségi) érdeklődés és az anyagi tehetősség még messze nem áll azonos szinten, mutatta, hogy egyes látogatók másoktól is elkérték belépőjegyeiket. Ezeket összegyűjtve már készpénz nélkül is könyvhöz lehetett jutni.
A Nagy Könyv: magyar regények az élen
Lackfi János A buta felnőtt című verseskötetét ítélte az év gyermekkönyvének a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa hazai tagozata. A legjobb gyermekkönyv-fordító Tótfalusi István lett a svéd Henning Mankell műveinek átültetésével. Illusztrátori elismerést kapott Szegedi Katalin és Kállai Nagy Kriszta. Meseelemzéseiért Boldizsár Ildikó részesült elismerésben. E kitüntetéseket a könyvfesztiválon adták át, akárcsak az Év Kiadója díjat, amelyet a Vice Kiadó (megelőzve az Európát, a Magvetőt, a Kossuthot és a Parkot), illetve az Év Kereskedője elismerést, amelyet a Libri (megelőzve a Pécsi Direktet, a Líra és Lantot, a Könyvtárellátót és a Sunbooksot) nyert el. Ugyancsak a fesztiválon tartott felolvasóláncot a Nagy Könyv TOP 100-as listájára bejutott kortárs magyar szerzők műveiből a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A Nagy Könyv játék első részének szombati zárása a magyar irodalom népszerűségét igazolja. Híreink szerint a TOP 100-as lista első tíz helyén mindössze egyet foglal el külföldi regény, Tolkien A gyűrűk ura című műve. A szombat esti mtv-műsorban csupán az első három legtöbb szavazatot szerzett mű sorrendjét jelentették be (a többit nem hozzák nyilvánosságra). E szerint Tolkien műve a harmadik, második Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, első Gárdonyi Géza Az egri csillagok című regénye.
