Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. április 20. 20:47

Kétnapos informális tanácskozásra gyűltek össze szerdán a NATO külügyminiszterei Vilniusban, a megbeszélések egyik fő témája a szövetség politikai, illetve a transzatlanti párbeszédben játszott szerepének növelése lesz – derült ki az előzetes nyilatkozatokból. A két nap alatt nemcsak a NATO belső ügyeiről, de szomszédos térségekkel való kapcsolatairól is szó lesz.

Elsőként azt vitatták meg a résztvevők, hogy mit tehet a NATO az izraeli-palesztin megbékélés elősegítésének érdekében. A vitaindító felszólalást Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter mondta a témában. ‘Mindannyian egyetértünk abban, hogy a legfontosabb cél jelenleg az, hogy sikeresen végbemenjen az izraeli kivonulás a Gázai övezetből és a négy ciszjordániai telepről’ – mondta el a találkozót nyitó vacsora előtt újságíróknak Rice, aki Moszkvából érkezett Vilniusba. A közel-keleti kérdés tárgyalását azon törekvés jeleként értékelik elemzők, hogy a szövetség az európai védelmi kérdések mellett más témákat is bevonjon a transzatlanti párbeszédbe.

Diplomaták ugyanakkor elutasítják a feltételezést, hogy a NATO közel-keleti beavatkozásra készülne. ‘Az, hogy napirendre tűzzük a közel-keleti békefolyamat ügyét, még nem jelenti azt, hogy csapatokat küldünk oda’ – idézi Jaap de Hoop Scheffert a Süddeutsche Zeitung német napilap. NATO-illetékesek szerint ha a NATO valaha is egy palesztinai misszió mellett dönt, az csak mindkét fél – Izrael és a palesztinok – kérésére és ENSZ-támogatással történhet, és egy lehetséges formája a palesztin fegyveres erők kiképzésében való közreműködés lehet.

A párbeszéd intenzívebbé tételével a NATO el kívánja kerülni, hogy a jövőben ismét kialakuljon olyan megosztottság, mint amilyen az iraki beavatkozás tárgyában keletkezett. A NATO-nak Európa és Észak-Amerika védelmi és biztonsági kérdésekről folytatott párbeszédének elsődleges fórumává kell válnia – jelentette ki John M. Koening, az Egyesült Államok NATO-hoz delegált helyettes nagykövete az észak-atlanti szövetség brüsszeli központjában. Az a német elképzelés viszont, mely szerint egy amerikai és európai szakértőkből álló fórumot kellene létrehozni a NATO mechanizmusainak felülvizsgálatára, diplomáciai források szerint csekély támogatásra számíthat. ‘A NATO-ban van annyi lendület, hogy maga találja meg a megoldást’ – idézte Jaap de Hoop Scheffert erről is a Süddeutsche Zeitung.

A vilniusi találkozó alatt, csütörtökön külön-külön kétoldalú NATO-orosz, illetve a NATO-ukrán külügyminiszteri találkozókra is sor kerül. A NATO várhatóan felajánlja Ukrajnának a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzését, nevezetesen a jelenleginél szorosabb politikai és katonai együttműködési programokat. Habár Litvánia az ukrán NATO-tagság támogatója a szövetségen belül, a közeledés várhatóan nem megy el odáig, hogy találkozzon az ukrán kormány tagsági törekvéseivel.

Oroszországgal várhatóan aláírják a csapatmozgásról szóló, hosszú ideje érlelődő, úgynevezett SOFA- szerződést. A megbeszéléseken terítéken lesz a nyugati országok afganisztáni szerepvállalása is, akárcsak az ENSZ-ellenőrzés alatt álló szerb tartomány, Koszovó státusának kérdése.

(MTI)