Forrás: Stop!

A világ kitörő örömmel fogadta Joseph Ratzinger bíboros tegnap esti pápává választását. XVI. Benedek személyében nyolcadszor került német származású egyházfő a Vatikán élére, és máris megindultak a találgatások azt illetően, hogy mi is várható az egyes körökben csak „Páncélkardinálisként” emlegetett főpaptól.A nyolcadik német katolikus egyházfőJoseph Ratzinger 1927. április 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Marktlban egy rendőr gyermekeként, és kisgyermekkorától fogva papnak készült.

Az öttagú család az apa gyakori állomásváltásai következtében gyakran költözködött. Ratzinger teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd 1951-ben szentelték fel. 31 éves korában doktorált, és ezt követően egyből a freisingi főiskolán lett az egyházi dogmatika professzora – tehát rendkívül gyorsan. Később számos rangos németországi egyetemen tanított. 1977-ben VI. Pál pápa szentelte München és Freising érsekévé, majd bíborossá. 1981 óta II. János Pál mellett dolgozott az Apostoli Szentszék Hittani Kongregációjának vezetőjeként; vatikáni évei során Karol Wojtyla egyik legbelső bizalmasává és egyben személyes jóbarátjává lett. Néhány éve a bíborosi testület dékánjának posztját is ellátta; a Time magazin néhány héttel ezelőtt a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta. Az utolsó német pápa az 1522-től mindössze egy éven át uralkodó VI. Hadrianus személyében került a trónra. Ő volt az, aki bocsánatot kért a nürnbergi országgyűléstől egyes reneszánsz pápák erkölcstelen életmódjáért. Mindenki tiszteli, de többen nem kedvelikKevesen tudják, hogy Joseph Ratzinger papságának ifjú éveiben még liberálisabb nézeteket vallott, és az 1968-as diáklázadások nyomán változtak meg nézetei: onnantól fogva mindig amellett érvelt, hogy az egyháznak fel kell lépnie a túlzott szabadosság ellen. Ratzingert a konzervatív tanok legfőbb vatikáni őrzőjeként tartják számon. Ismerői rendkívüli intellektusa mellett rendszerint kiemelik barátságos természetét és kedvességét is, ám hiba lenne elhallgatni, hogy több ellenséget is szerzett magának pont következetessége, szigorúsága miatt. Ő volt az, aki a ’60-as és ’70-es években letörte a főként a latin-amerikai főpapok körében virágzó marxista beütésű teológiai iskolát, a „Felszabadítás Iskoláját”, ami miatt Dél-Amerikában többen ma is inkvizítornak tartják. Egy volt brazil teológus, akit 1985-ben egy Ratzinger vezette egyházi bíróság tiltott el a misézéstől, úgy fogalmazott XVI. Benedek megválasztása kapcsán: ‘Nehéz lesz az új pápát szeretni’. Boff az Estado brazil hírügynökségnek nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az új Szentatya „többet törődik majd az emberiséggel, mint az egyházzal’, továbbá elődjéhez hasonlóan fenntartja majd a párbeszédet a többi felekezettel és a tudományos körökkel is. Egyszersmind úgy jellemezte Ratzingert, mint akinek „kifinomult személyisége mögött hideg, világos, szívélyesség és néha könyörületesség nélküli intelligencia rejtőzik”.Elemzők ugyanakkor úgy vélik: Ratzinger nem folytat majd gyökeresen más jellegű ideológiai tevékenységet, mint II. János Pál, és felhívják a figyelmet: hiába emlegetik Ratzingert rendszerint a katolikus egyház konzervatívjainak vezéralakjaként, azokban a kérdésekben, melyekben az új pápa következetesen osztja elődje álláspontját, senkitől nem lett volna reális belátható időn belül változtatásokat várni: ilyen például az abortusz vagy az eutanázia, illetve a homoszexuálisok házasságának igenlése.Kevésbé sarkalatos és elsősorban az egyházat érintő kérdések a cölibátus esetleges eltörlése és a nők pappá szentelésének lehetősége; gyakorlatilag kizárt, hogy XVI. Benedek pápasága alatt ezeken a területeken gyökeres és alapvető változtatásokat eszközöljön.Az utóbbi napokban több támadás érte Joseph Ratzingert, amiért ifjúkorában -korosztályának minden tagjához hasonlóan- besorozták a Hitlerjugendbe. A Zsidó Világkongresszus köszöntője ugyanakkor arra emlékeztet: ő volt az, akinek teológiai iránymutatásai alatt kialakulhatott az az ideológiai keret, mely ma a katolikusok és a zsidók kapcsolatát jellemzi, és amelynek jegyében II. János Pál többek között bocsánatot kért a zsidóságtól az ellenük a katolikus egyház nevében elkövetett bűnökért.Az olaszok kicsit csalódottakAz olasz lapok némileg ellentmondásosan ítélik meg mind Joseph Ratzinger pápává választását, mind az új Szentatya nevét. Szemtanúk már tegnap este is arról számoltak be, hogy ugyan a Szent Péter téren eufórikus hangulat fogadta a bejelentést az új egyházfő személyéről, a helyiek egy kicsit csalódottak voltak, ugyanis reménykedtek benne, hogy II. János Pál 28 éves pontifikátusát követően ismét Itália adja majd a pápát.Egyes lapok „intellektuális pásztorként”, mások „a modernség ellenfeleként” emlegetik az új pápát, abban ugyanakkor mindenki egyetért: Joseph Ratzingerrel ismét egy erőskezű, karizmatikus figura került a katolikus egyház vezető posztjára. A torinói La Stampa szerint az a tény, hogy Ratzinger a Benedek nevet vette fel az első világháború idején regnáló XV. Benedek, illetve Európa védőszentje, Szent Benedek után, arra utal, hogy folyamatosság jellemzi majd uralkodását, ám nem kíván II. János Pál árnyékában tevékenykedni. Személyének dinamikusságát ismerve többen ugyanakkor még azt sem tartják kizártnak, hogy XVI. Benedek hasonlóan sokat utazik majd, mint elődje.Az új egyházfőt vasárnap délelőtt iktatják be hivatalába.Stop!

Comments are closed.