Forrás: Erec

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint nem élhetnénk egy békés, jobb, szabadabb és igazságosabb világban a II. világháborús antifasiszta koalíció és a Magyarországon, illetve az egész Európában küzdő antifasiszta ellenállók nélkül.

A politikus az Országház felsőházi termében fejtette ki gondolatait, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) “Magyarország 60 éve békében, 1 éve az Európai Unióban” címet viselő nemzetközi konferenciája második napján,

A kétnapos rendezvényre – amelyre 15 országból, illetve hét nemzetközi veterán szervezetből érkeztek vendégek – a MEASZ megalakulásának 60. évfordulója alkalmából került sor.

Szili Katalin értékelése szerint az általa felsoroltak nélkül nem jöhetett volna létre az európai nemzetek demokratikus közössége, az Európai Unió, amelynek így nem lehetne Magyarország egy éve teljes jogú tagja.

A házelnök szólt az 1945 utáni történelmi viszontagságairól is. Ebből kiemelte a hidegháború évtizedei alatt a kontinensre jellemző kényszer-elkülönülést.

“Tavaly végre horgonyt vetettünk, ahova mindig kívánkoztunk” – fogalmazott a szocialista politikus.

Szili Katalin adta át a konferencián a MEASZ három alelnökének, Szenes Iván, nyugalmazott orvosnak, Szigetvári Miklós nyugalmazott rendőrezredesnek és Várnai Ferenc nyugalmazott újságírónak a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának kitüntetését, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztésére Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott a kitüntetetteknek.

Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialista képviselője, a MEASZ Nemzeti Tanácsának tagja felszabadulásként értékelte a náci Németország legyőzését, amely szavai szerint Magyarországon egy békés polgári forradalom követett, évszázados demokratikus és szociális deficitet ledolgozva, amely után két alapdolog, az ország függetlensége és az emberek belső felszabadulása hiányzott.

A politikus úgy értékelte, hogy az egyesült Európa alapját ma is a békevágy és az antifasizmus jellemzi.

Valerij Muszatov, Oroszország budapesti nagykövete beszélt arról, hogy a Szovjetunió 22 millió embert veszített a II. világháborúban, Magyarországon több mint 200 ezer szovjet katona esett el.

A nagykövet megfogalmazása értelmében ők nem egy ország megszállásáért harcoltak, ahogy ma egyes politikusok és történészek állítják, hanem mert szentül hittek a náci Németország feletti győzelemben.

A diplomata úgy értékelte, hogy ma a konstruktív együttműködés jellemzi a magyar-orosz kapcsolatokat.

A rendezvényen részt vett, és felszólalt Ulrich Schneider, az Antifasiszta Világszövetség (FIR) német főtitkára, illetve Michel Vanderborgut, a szövetség belga elnöke is.

A konferencia résztvevői koszorút helyeznek el a Gellért hegyen, a Szabadság-szobornál, majd Csurcsány Ferenc miniszterelnök koszorúz a gesztenyéskerti antifasiszta emlékműnél sorra kerülő megemlékezés alkalmából.

BPI-info

Comments are closed.