Forrás: NépszavaKétnapos kötetlen tanácskozásra gyűltek össze szerdán a NATO külügyminiszterei Vilniusban. A szerda esti informális nyitóvacsorán arról folyt a vita, milyen szerepet vállaljon az észak-atlanti szövetség a közel-keleti térségben. A megbeszéléseken áttekintik, hogyan járulhat hozzá a NATO a transzatlanti párbeszéd elmélyítéséhez. A szövetség első alkalommal tartja külügyminiszteri tanácskozását Litvániában, egy volt szovjet tagköztársaságban.
Vilniusban mintegy ezer rendőr és katona ügyel a NATO-tanácskozás biztonságára, egy litvániai bázison állomásozó norvég harci gépek ellenőrzik a légteret.
A párbeszéd intenzívebbé tételével a NATO el kívánja kerülni, hogy a jövőben ismét kialakuljon olyan megosztottság, mint amilyen az iraki beavatkozás tárgyában keletkezett. A NATO-nak az európai-amerikai biztonságpolitikai párbeszéd elsődleges fórumává kell válnia – jelentette ki John M. Koening, az Egyesült Államok NATO-hoz delegált helyettes nagykövete a szövetség brüsszeli központjában. Az a német elképzelés viszont, mely szerint egy amerikai és európai szakértőkből álló fórumot kellene létrehozni a NATO mechanizmusainak felülvizsgálatára, diplomáciai források szerint csekély támogatásra számíthat. ‘A NATO-ban van annyi lendület, hogy maga találja meg a megoldást’ – idézte Jaap de Hoop Scheffert, a szervezet főtitkárát a Süddeutsche Zeitung. Az International Herald Tribune-nak amerikai források cáfolták, hogy Washington NATO-békefenntartókat akarna küldeni az izraeli-palesztin békefolyamat felügyeletére.
A vilniusi találkozó idején kétoldalú NATO-orosz, illetve a NATO-ukrán külügyminiszteri találkozóra is sor kerül. A NATO várhatóan felajánlja Ukrajnának a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzését. Oroszország várhatóan csütrötökön aláírja a NATO-val a csapatmozgásról szóló, úgynevezett SOFA-szerződést, amelyet a békepartneri programban részt vevő államokkal köt a szövetség – jelentette be Alekszander Jakovenko orosz külügyi szóvivő.
Népszava-összeállítás
