Forrás: Emih

Kivonat az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 5765. esztendőre készített naptárából:

PÉSZÁCH – A SZABADULÁS ÜNNEPE

Április 23. estétől május 1.-ig ünnepeljük a Peszáchot, a három zarándokünnep egyikét.  A nyolcnapos ünnep a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után, 3317 évvel ezelőtt kivonultak Egyiptomból.  A kivonulás történetét – amely Mózes küldetését, a fáraó kérlelhetetlenségét,

az Isten rendelte tíz csapás sorozatát, majd a zsidók menekülését beszéli el – Mózes második könyvének 1-15. fejezete írja le.

Különleges peszáchi törvények, Peszách előtti szertartások, Étkezés sábát hágádolkor, Sábát hágádol imarendje, A széder, Szfirát háomer – omerszámlálás, Az omerszámlálás rendje, Chol hámoed – félünnep

KÜLÖNLEGES PESZÁCHI TÖRVÉNYEK

A kovászos: Az egyik kötelezettség az, hogy otthonunkat teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól.  Cháméc minden étel, ital, ami az öt fő gabonafajta – búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly – felhasználásával készült, attól kezdve, hogy a víz érintkezett liszttel, több mint 18 perc telt el a sütésig, mert ennyi idő után már megindul a kovászosodási (erjedési) folyamat.  Az előírás szerint a kovászos “ne legyen látható” és “ne legyen fellelhető”: ki kell takarítani, fel kell kutatni, és meg kell semmisíteni. Ez mindenre vonatkozik, ami Peszáchkor nem kóser – azaz olyasmi, ami chámécot tartalmazhat -, akkor is, ha nincs benne szemmel látható cháméc, mint a kenyérben, a száraz tésztákban, a búzalisztben. Például a sör és egyéb gabonákból készített ital is cháméc.  Az askenáz zsidók nem szoktak rizst, kukoricát, földimogyorót és hüvelyeseket sem enni Peszáchkor.  Chászidok és más közösségek Peszáchkor ügyelnek arra is, hogy a macesz ne kerüljön érintkezésbe vízzel vagy nedvességgel (srujá – gebrokszt), így nem esznek knédlit, és hasonló ételeket Peszách első hét napján. A nyolcadik napon azonban a chászidok is esznek sruját.

A kovászos eladása: A gyakorlatban az ünnep egész ideje alatt érinthetetlen kovászost tartalmazó termékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rabbi közvetítésével eladjuk egy nem zsidónak, hogy az ünnep nyolc napja alatt ne legyen birtokunkban. Peszách után, pedig mindent visszavásárolunk. Az ünnep előtti napokban, de legkésőbb április 22-én reggelig meg kell bíznunk a rabbit kovászosunk eladásával. Ezt a www.zsido.com/peszach honlapon is megtehetjük.

A macesz: A másik kötelezettség, hogy megfelelő mennyiségű, Peszáchra alkalmas kóser ételt készítsünk elő, hogy legyen mit ennünk az ünnep nyolc napján. Ezek közül a legfontosabb a Peszáchra készült mácá (macesz), mert ez helyettesíti a kenyeret.

Az edények: Peszáchkor nem használhatjuk a mindennapi edényeket és evőeszközöket, mert azok chámécosak. Sok háztartásban van elkülönített edény- és étkészlet, amelyet csak Peszáchkor használnak. Akinek nincs külön peszáchi edénye, annak ki kell kóserolnia a mindennapi edényeket. A főzéshez és tálaláshoz használt edényeket vízben kell kiforralni, azokat pedig, amelyekben sütni szoktunk, tűzben kell izzítani. A kóseroláshoz, bonyolult mivolta miatt érdemes a rabbi tanácsát kérni.

A széderek: Peszách egyik legfontosabb része az ünnep első két estéjén megtartott széder, amikre minden szempontból fel kell készülni. Aki nem tud otthon szédert rendezni, annak érdemes közösségi széderen részt vennie. 

PESZÁCH ELŐTTI SZERTARTÁSOK

  Április 21. csütörtök. Mivel a Peszách szombat este kezdődik, az első szülöttek böjtje ezen a reggelen van 4:01-től.  A böjttel az utolsó egyiptomi csapásra emlékezünk, melyben az összes egyiptomi elsőszülött meghalt, és a zsidó elsőszülöttek megmenekültek. Aki elsőszülött fiú, vagy aki kiskorú elsőszülött apja, annak vagy böjtölnie kell, vagy ki kell váltania a böjtöt, úgy, hogy részt vesz egy szijum mászechetén (az egyik talmudi traktátus tanulásának befejezésén). Ha magunk nem is tanultunk, legalább meghallgatjuk a traktátus befejezését, és az ebből az alkalomból rendezett ünnepi lakomától kezdve egész nap folytathatjuk az étkezést.  Este bödikát cháméc (cháméc keresés) gyertyafénynél (412.old.) miután a lakást alaposan kitakarítottuk a cháméctől.  Kabbalisztikus szokás ilyenkor 10 kis darab kenyeret alaposan becsomagolva a lakás különböző pontjain eldugni, és azokat megtalálni.  A zacskóba összegyűjtött chámécot félre tesszük, és másnap délelőtt elégetjük.

Április 22. péntek. Annak ellenére, hogy a cháméc fogyasztásának és birtoklásának tilalma csak szombat délelőtt kezdődik, tekintettel arra, hogy szombaton tilos égetni, pontosan a tilalom beállta előtt egy nappal, péntek délelőtt kell elégetni az előző este “megtalált” és minden más chámécot, amit nem adtunk el nem zsidónak. Csak az a cháméc maradhat meg, amit pénteken és szombat reggel meg fogunk enni.  Figyeljünk arra, hogy legalább három egész bárcheszünk maradjon a péntek esti és szombati étkezésekhez. Ha valaki elfelejtette elégetni a chámécet, akkor a szombat beálltáig pótolhatja.  A második Kol chámirát (“Minden élesztő…”412.old.), csak szombat délelőtt mondjuk.  Figyeljünk arra, hogy legalább három egész bárcheszünk maradjon.  A széder estéhez szükséges ételeket, a sós vizet, a sült nyakat, a főtt krumplit és tojást, a reszelt tormát, és a chároszet keveréket ezen a napon készítsük elő. Szombaton nem szabad semmilyen előkészületet tenni a széderre és az ünnepre, még a széder tálat sem szabad elrendezni.

ÉTKEZÉS SÁBÁT HÁGÁDOLKOR

Április 23. szombat. Peszáchi edényekben peszáchi módon főzött ételeket eszünk a cháméctól teljesen megtisztított lakásban. Mivel a Peszách előtti napon nem szabad maceszt enni, kénytelenek vagyunk a szombati étkezésekhez chámécos bárcheszeket használni, amiket a többi ételtől és a peszáchi edényektől külön, esetleg a lakáson kívül eszünk. Ügyelnünk kell még a lehulló morzsákra is. Mint minden szombaton, most is legalább három egész bárcheszre lesz szükségünk.  Cháméc evés legutolsó időpontja a Mágén Ávrahám szerint 8:36, a Báál háTánjá szerint 9:12. A cháméc birtoklásának legkésőbbi időpontja 9:58, illetve 10:22.  Reggeli ima korán reggel, hogy legyen idő kidust csinálni, és legalább 60g kenyeret enni.  Ahhoz, hogy kenyérevéssel teljesítsük a szöudá slisit előírását, a következőket tesszük: kidust csinálni, enni legalább a fenti mennyiségű kenyeret és a szombati ebéd egy részét, elmondani az asztali áldást, várni egy keveset, újra kezet mosni, és enni a harmadik bárcheszből is – mindezt a cháméc evés legutolsó időpontja előtt.  A peszáchi módon készített ebédből szabad később is enni.  Ha maradt bárchesz, azt a cháméc birtoklás legkésőbbi időpontja előtt a mellékhelyiségben le kell húzni. Ugyanazon időpont előtt kell elmondani a második Kol chámirát (“Minden élesztő…”412.old.) is. Szombat este a hávdálát az ünnepi kidussal együtt mondjuk, úgynevezett Jáknáház sorrendben. A széder este része a kidus, amit hávdálával együtt mondunk (ld. 22. oldal a Hágádában).

SÁBÁT HÁGÁDOL IMARENDJE

Szokásos szombati ima.  Szokás, hogy a Peszáchot megelőző szombaton, Sábát Hágádolkor a rabbi nagy beszédet, drósét tart a zsinagógában, felkészítve a közösség tagjait a Peszáchra és a peszáchi törvényekre.  A délutáni ima után elmarad a Borchi náfsi.  Elmondjuk a Hágádának egy részét Ávádim hájinutól (“Fáraó rabszolgái voltunk…”) Ál kol ávonoténuig (“…minden bününket.”). Az őrködés éjszakája – Peszáchi Hágádá (Magyar Könyvklub és Chábád Lubavics Egyesület, 1999) 32-68. old., Peszáchi Hágádá fonetikus átírással (Chábád Lubavics Egyesület és Pesti jesiva, (2000) 16-30. old. 

A SZÉDER

Április 23. szombat este, és 24. vasárnap este kerül sor a hagyományos széderre, a Peszách esti ünnepi vacsorára. A széder során minden zsidónak: 1. maceszt kell ennie, lehetőleg kézzel gyúrt, “smurá” maceszt,  2. négy pohár bort kell meginnia a Hágádában megjelölt részeknél, elsőként a kidusnál (lehetőleg vörösbort),  3. keserű füvet kell ennie,  4. el kell mondania a Hágádát, az egyiptomi kivonulás történetét; a “hágádá” szó “elbeszélést” jelent; a Hágádá egyben a széder lebonyolításának “forgatókönyve” is,  5. dicsőítő zsoltárokat (Hálélt) kell mondania.  A széder esték rendejét és a különböző szokásait részletesen az új magyar fordítású, kétnyelvű Az őrködés éjszakája – Peszáchi hágádá című könyvben találhatjuk (Magyar Könyvklub és Chábád Lubavics Egyesület, 1999). E könyv sok kommentárt, kiegészítést, történetet is tartalmaz. Ennek a hágádának létezik egy kisebb formátumú, fonetikus átírást is tartalmazó kiadása, mely nagyon praktikus lehet a résztvevők számára a széder megtartásakor.  

SZFIRÁT HÁOMER – OMERSZÁMLÁLÁS

Április 24. Peszách második estéje, ünnepi gyertyagyújtás és ünnepi ima, mint előző este.  Az esti ima végén, az Álénu (Záróima) előtt Szfirát háomer (Omerszámlálás 154-156.old.).  Peszách második estéjétől hét teljes héten át – negyvenkilenc napon át – minden este számláljuk a napokat. Az ötvenedik nap Sávuot ünnepe. A Sávuot szó jelentése “hetek,” ami a számlálás héthetes időszakára utal.  A számlálás célja az, hogy a Peszách, a Kivonulás ünnepe után lélekben felkészüljünk Sávuot, a Tóraadás ünnepére.  A számlálás kezdete Peszách második napjára esik, amikor egy bizonyos mennyiségű (omernyi) új árpát kellett learatni, és áldozatként a Szentélyben bemutatni. Az egész időszak Szfirát Háomer, “az omer számlálása” néven ismertes.  

AZ OMERSZÁMLÁLÁS RENDJE

Esténként először elmondjuk az ál szfirát háomer áldást (154.old.), utána megemlítjük a nap számát, majd az eltelt hetek és napok számát. Például: “Ma van az omer harmincadik napja, ez négy hét és két nap.”  Aki elfelejti az esti számolást, az a következő nap folyamán sötétedésig pótolhatja, de áldásmondás nélkül. A további estéken pedig folytathatja az áldással együtt a számlálást.  Ha egy egész napot kihagytunk, Sávuotig áldásmondás nélkül kell számolnunk.  Ha már mi magunk nem mondhatunk áldást, akkor az előimádkozó által mondott áldásra válaszoljunk “Ámen!-t”, és utána számoljunk magunk is.  A szfirá idején pusztította el a pestis rabbi Ákivá több ezer tanítványát. Azóta a szfirá alatt részleges gyászidő van, nem tartanak esküvőt, nem vágatnak hajat, tilos táncolni és muzsikálni. Ezek a korlátozások azonban nem érvényesek Lág Báomerkor, a harmincharmadik napon, mivel ekkor szünetelt a járvány.  

CHOL HÁMOED – félünnep

Április 26-29.. Ezekre a napokra nem vonatkoznak a szigorú ünnepi munkatilalmak, de ha tehetjük, jobb, ha nem megyünk munkába, és megtartjuk az ünnepi hangulatot.  A cháméc tilalma, természetesen Peszách mind a nyolc napján át érvényben van.  A félünnepi ima a Mizmor lötodá (“Hálaének…” – 36. old.) nélkül.  Chászidok félünnepen nem szoktak tfilint rakni.  Azok is, akik raknak tfilint, a Hálél előtt leveszik, kivéve az első napon, amikor csak Tóra-olvasás után veszik le, mivel az a tfilinről szól.  A Tóra olvasása utáni fél-kádist csak a második  Tóra olvasása után mondjuk.

 

 

 

 

 

 

Comments are closed.