Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. április 17. 13:57

A Hitlerjugend tagja volt a pápai trón egyik lehetséges várományosának tekintett Joseph Ratzinger bíboros, arra azonban nincsenek adatok, hogy atrocitásokban részt vett volna, sőt Magyarországon dezertált a német hadseregből – írta a The Sunday Times.

A vezető vasárnapi brit lap a pápaválasztási procedúra kezdete elé időzített cikkében azt írta: a katolikus egyház sok tagja előtt ismeretlen tény, hogy a német bíboros rövid ideig a hitleri ifjúsági szervezet tagja volt, és a német hadsereg egy légvédelmi ütegében szolgált.

Ez utóbbi egység a BMW egyik repülőgépmotor-gyártó üzemét védte; a gyárban akkoriban a dachaui koncentrációs táborból kivezényelt rabszolga-munkások is dolgoztak – áll a The Sunday Times riportjában.

John Allen, Ratzinger életrajzírója a lapnak azt mondta: Ratzinger csak rövid ideig volt a Hitlerjugend ‘nem túl lelkes’ tagja.

Lord Janner, a brit Holokauszt Oktatási Alap elnöke ugyanakkor kijelentette: II. János Pál pápa óriási elismerést vívott ki azzal, amit a zsidó néppel és a zsidó népért tett. ‘Ha most olyasvalakit választanak (pápává), aki a háború idején a másik oldalon állt, az illető hátránnyal indul, bár ez nem jelenti azt, hogy hosszú távon ne értené meg ugyanúgy a zsidó világot foglalkoztató problémákat (mint II. János Pál)’ – mondta a brit főrend.

A The Sunday Times szerint nincsenek ugyan adatok arra, hogy Ratzinger bármilyen atrocitásnak részese lett volna, kritikusai jó eséllyel ellentétbe állítanák szerepét II. János Páléval, aki hazájában náciellenes színházi előadásokban szerepelt, és ő volt az első pápa, aki ellátogatott a római zsinagógába.

Ratzinger a brit lap szerint állítja, hogy soha nem vett részt harci cselekményben, és egyetlen lövést sem adott le, sőt fegyvere még csak meg sem volt töltve.

Joseph Ratzingert Magyarországra vezényelték, ahol tankcsapdák felállítása volt a feladata, és látta a haláltáborokba szánt magyar zsidók összegyűjtését, de már 1944 áprilisában dezertált, és néhány hetet hadifogolytáborban töltött – áll a The Sunday Times cikkében.

A lap szerint a háborús múltjával kapcsolatos kérdőjelek ellenére Ratzinger pápai esélyeit elsősorban az a konzervatív álláspont csökkenti, amelyet a hit kongregációjának vezetőjeként a katolikus ortodoxia védelmében tanúsított.

Az újság által név nélkül idézett egyik nyugati bíboros azt mondta: Ratzinger valószínűleg ‘nagyszerű pápa lenne … de fogalmam sincs, hogyan tudnám otthon megmagyarázni pápává választását’.

Egy liberális egyháztudós egyenesebben fogalmazott, mondván: ‘rettenettel’ töltené el, ha Joseph Ratzingerből pápa lenne.

Főként Ratzinger hívei és ellenzői a pápaválasztók

Két nagyobb táborba csoportosultak a Rómában összegyűlt pápaválasztó bíborosok: a 78 esztendős konzervatív német főpap, Joseph Ratzinger bíborosnak, a bíborosi testület dékánjának híveire és ellenzőire – írták a szombati olasz lapok a hétfőn kezdődő konklávé kapcsán, amelyen az elhunyt II. János Pál pápa utódját fogják megválasztani.

‘Ratzinger megválasztása a wojtylai kormányzás folytatását jelentené, Karol Wojtyla (II. János Pál pápa) karizmája nélkül’ – írta a Corriere della Sera. Ratzinger ellenlábasának változatlanul Milánó érsekét, Carlo Maria Martinit tekintik: évek óta ő a reformerek vezéralakja az olasz katolikus egyházon belül – írta a milánói napilap.

A római La Repubblica szerint továbbra is Ratzinger vezet, de híveinek nem sikerült kiszélesítenie a német bíboros támogatását. Az olasz pápaválasztó bíborosok népes, húsztagú csoportja megosztott: közöttük is vannak erős favoritok. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a latin-amerikaiaknak is vannak esélyeik. A helyzet nagyon hasonlít a legutolsó, 1978-as konklávéhoz, amikor az olaszok között nem volt egyetértés, és az akkori bécsi bíboros, Franz König váratlanul bedobta a lengyel jelölt, Wojtyla krakkói érsek nevét.

Minden bizonytalanság ellenére a Vatikán-szakértők szerint rövid konklávéra van kilátás, és már kedden vagy szerdán felszállhat az új pápa megválasztását jelző fehér füst. A Corriere emlékeztetett, hogy az újabb kori történelemben gyors választások voltak: XII. Piust három, I. János Pált négy, VI. Pált öt fordulóban választották meg; igaz, XXIII. János megválasztásához tizenegy, II. János Páléhoz pedig nyolc szavazási fordulóra volt szükség.

Az egyház korszerűsítését várják a leginkább az osztrákok az új pápától

A katolikus egyház korszerűsítését várják a leginkább az osztrákok az új pápától – derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit a szombati osztrák napilapok ismertették.

Az OEKONSULT cég felmérése szerint a megkérdezettek 22,6 százaléka az egyház modernizálását várja az új katolikus egyházfőtől. Az új pápával szembeni osztrák elvárások listáján az éhezés és a szegénység elleni küzdelem került a második helyre 17,9 százalékos támogatottsági aránnyal, majd az egyház demokratizálása (15,5), az egyház nők előtti megnyitása (13,1) és a párbeszéd az iszlámmal (10,7) feladatkör megnevezése következik.

Kevesebb mint 5 százalékos támogatottsági aránnyal áll az elvárások listáján a karitatív tevékenységre való összpontosítás, a vallásközpontú ifjúsági munka, a tradicionális hittanoktatás biztosítása, a zsidósággal való megbékélés, vagy az egyház világpolitikai szerepvállalása.

A 8,14 milliós Ausztriában az utóbbi évtizedben több mint négyszázezerrel csökkent a katolikusok száma: 1993-ban még 6,21 millió katolikust tartottak nyilván az egyházmegyékben, 2003-ban pedig 5,75 milliót. Egyes becslések szerint tavaly 45 ezren léptek ki az egyházból, mindenekelőtt a Sankt Pölten-i papneveldében kirobbant homoszexuális botrány nyomán.

Az osztrákok közel fele szerint az új pápának 60 évesnél fiatalabbnak kellene lennie, míg 40 százalék a 60. és a 69. életév közötti korban levő pápát találná ideálisnak, 11 százalékuk pedig az ennél is idősebbet.

A felmérés szerint a megkérdezettek többsége elégedett volt II. János Pál pápa tevékenységével, és csak elenyésző hányada adott hangot elégedetlenségének. Az utóbbiak mindössze 0,1 százaléknyi részarányt képviseltek a válaszadók között. II. János Pál 26 évnyi pápaságát közel 40 százaléknyian jónak értékelték, 25 százaléknyian nagyon jónak, 6 százaléknyian pedig elégséges osztályzattal értékelték a közvélemény-kutató által meghatározott ötfokú skálán.

(MTI/dpa)

Comments are closed.