Forrás: Népszava

Az emberi törvények a társadalmi változások, rendszer- és kormányváltások, emberek és embercsoportok pillanatnyi igényeinek, érdekeinek a kiszolgálásától függenek. A természet törvényei örökérvényűek. Ilyen, hogy a fák lombtérfogata életkorunk előrehaladtával meghatványozódik és ezzel egyenes arányban nő a fotoszintetizáló felületük, tápanyagtartalmuk. A fotoszintézis az éltető napfény hatására jön létre.

Az ember ipari- és felhasználói tevékenységének hatására mesterséges és nem lebomló gázok (pl. freon) kerülnek a légkörbe, amelyek az úgyenvezett ózonlyukak kialakulásához vezetnek. Az ezeken áthatoló káros ultra-ibolya sugarak bőrrákot okoznak. A fák lombkoronája azonban megvéd bennüket a káros sugaraktól.

A növényvilágban a fák állítják elő a legtöbb oxigént anyagcsere-folyamataik során, amihez széndioxidot használnak fel. Az ipari forradalom óta – az ipari erdőirtás és széntüzelés következtében – 0,017 százalékkal emelkedett a levegő CO2 tartalma létrehozva az üvegház hatást és a globális felmelegedést, melynek eredményeként a sarkokon és több száz méter magasságban hó- és jégolvadás indult el, megemelve a tengerek vízszintjét, elöntéssel fenyegetve a tengerparti településeket.

Az emberi és állati szervezetben a lassú égéshez oxigénre van szükség. Egy 80 év körüli fa 400 köbméternyi lombkoronája 176 kg O2-t termel, ami egy felnőtt ember évi szükséglete. Egy autó 10 000 km-es út megtételével 20 ember éves oxigénfogyasztását veszi el. A fák lombfelületükön megkötik a szilárd, por formájában létező szennyeződéseket, melyeket azután az eső lemos; vagyis ernyőként védenek. Egy 40 éves erdő hektáronként évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből. Ez egy lombköbméter levélfelület esetén 4500 grammot jelent. Egy 50 éves fa egy év alatt, a vegetációs időszakban 405 kilogramm szennyező anyagot képes kiszűrni, lombfelületén megkötni.

Zápor idején a faleveleken a nagy esőcseppek szétporladnak és permetszerűen jutnak a talajra, megakadályozva a talajeróziót. A fák levéltömege kifésüli a ködből a nedvességet és a hajnali harmatot, majd a földre juttatja az aljnövényzet számára.

A gyökerek szívó hatása emeli a talajvíz szintjét, a talaj víztároló képességét.

A talajból felszívott víz elpárologtatásával 6-7 Celsius fokkal képes csökkenteni a hőmérsékletet egy fa és ezzel kellemes mikroklímát biztosít a nyári hőségben. Egy lombköbméter 47 litert párologtat el. Egy 50 éves fa 4,2 köbméteren 4230 litert párologtat el, javítva a mikro- vagy mezoklímát, a keletkező hűvös levegővel kiszorítva a házak között felizzott levegőt. Ez nélkülözhetetlenné teszi Budapest számára a Budai hegyeket, Pécsnek a Mecseket, Veszprémnek a Bakonyt, Miskolcnak az Avast. Sokan jelentenek a fában gazdag parkok is. A fák árnyékoló hatása megakadályozza a talaj felmelegedését.

Hangelnyelő képességükkel a zajszintet is csökkentik a fák. Műszeres mérésekkel igazolták, hogy egy háromszintes növénykerítés (fák, cserjék, aljnövényzet) jobban véd a zajtól, mint a téglafal. Ennek oka a levelek közti légréteg szigetelő hatása, melyhez a levelek rugalmas ellenállása társul, valamint suttogó zizegése, mint pihentető, elfedő zaj. Utak mentén 800 gépkocsi/óra forgalom mellett 20 méteres, 2000 gépkocsi/ó-nál 30 méter, a fölött 80 méteres erdősáv szükséges az út mindkét oldalán, amivel a zajszint határérték alá szorítható. Lakott területeken az eltűrhető érték 65 decibel nappal és 55 decibel éjjel.

Az utak mentén a fák gyökérzete megszakítja a talaj és a burkolat közötti folytonosságot és ezzel kiküszöbölik, csökkentik a nagy tehergépjárművek által okozott rázkódásokat, rezgéseket, megakadályozva a házak vakolatának és falának az állagromlását, repedezését. Fontos szerepe van a fáknak a termőtalaj védelmében is. Megakadályozzák az eróziót, deflációt, elsivatagosodást, a tömegkatasztrófákat. A fákkal kombinált hármas növényszint széltől, hóvihartól is megvédi az utakat, vasutakat, lakó- és irodaépületeket.

A táj, az épített környezet értéke nő a növények telepítésével, esztétikailag és hőkiegyenlítő hatásával. A fák, fasorok, parkok, parkerdők, erdőkertek, erdők rekreációs területek, ahol az idegileg és fizikailag kimerült, fáradt ember felfrissül, szinte újjászületik. Napkeltétől napnyugtáig felfelé haladó energiák hatnak a fák körül, ami vitalitásunkat fokozza, ha a közelükbe kerülünk. Naplemente után ezek az energiák lefelé, a föld irányába hatnak, ami nyugodt alvásunkat eredményezi. A levelek zöld színe megnyugtató. Az egész ökoszisztéma, a növény- és állatvilág, az élő és élettelen természet létünk és egészségünk alapja. A fák, mint gyógynövények is nélkülözhetnek az ember számára. (Akác, bodza, cserszömörce, galagonya, hárs, tölgy, stb.) Gyümölcsükkel szomjat oltanak és táplálnak.

Fajtajellegüknél fogva a fák haláluk után is szolgálják a természetet és az embert. Korhadó részeik új életnek adnak helyet és táplálékot. Épületszerkezetként, nyílászáróként, bútorként, szerszámként, dísztárgyként ishasználja az ember a fát.

A fák megfelelő telepítéssel kifogyhatatlan, megújuló energiaforrást jelentenek: fűthetnek és áramot adhatnak. Kitermelésükkel azonban nagyon mértékkel kell bánnunk a többi hatás érdekében, valamint azért, mert a fák lassan nőnek. Unokáinknak ültetjük őket. Az élethez és az egészséghez fűződő jog alapvető emberi jog, amely minden élőlényt meg kéne illessen. Ez a jog sérül és szenved csorbát a meggondolatlan, következmény nélküli fakivágásokkal. Az emberi életnek kizárólag a természettel harmóniában van létjogosultsága és jövője.A fák halála létünk vége. 2005. január 20-án a Vérmezőn, a Mikó utca melletti játszótér területén két hatalmas nyárfát vágtak ki hamis, valótlan indokokkal. A fák nem voltak betegek! Ezt fényképfelvételek is igazolják. Hamis az az állítás is, hogy a nyárfa az esőtől megduzzad és ezért balesetveszélyes. Napjainkban évről évre csökken a csapadék mennyisége. Inkább az aszálytól kell tartanunk, mint az esőtől. 60 évig nem duzzadtak, csak éppen 2005-ben érték el a kritikus duzzadási pontot? Mit tesznek a finnek hatalmas nyárfa erdeikkel? Védik őket és tőlünk vesznek ipari fát.

A nyár nem nemes fa. Bárki osztogatott nemesi oklevelet a fák között, azon a tényen nem változtatott, hogy gyökereik nekik is vannak, törzsük magasra nő és lombtérfogatuk éppúgy működik, mint a kemény fáké. A nyárfarügy gyógynövény. Puha fájából lehetett volna egy méter széles deszka asztal, szék és szobai játék, pad. Gyermekkezek simogathatták volna otthon, vagy az óvodában.

A másfél méteres törzsátmérőt 3,50 m hosszban 40-50 cm-es korongokra darabolták hat perc alatt, s ami eddig még nem fordult elő azonnal elszállították. Napokkal később a rönkjét is kiszedték időt és pénzt nem kímélve, pedig a többi, kivágott fa rönkje évek óta megtalálható a Vérmezőn. Ráadásul azt is megtudtam, hogy komposzt lesz belőle. Elektromos árammal, vagy gázolajjal működő gép, energiaigényes módszerekkel aprítja fel. Lehet, hogy aki a fát halálra ítélte melléfogott? A fa nem volt beteg, ez a megmaradt hatalmas rönkjén is meglátszott. Gyermekek asztalkája helyett fontosabb volt, hogy a bűnjelet eltávolítsák.

Nincs pénz a játszótér felújítására, mert az ütemterv szerint ez csak 2008-ban következhet be a tervek szerint. Ezért a gyermekjátékokat 2003-ban leszerelték. Nincs pénz a fák gondozására, esetleg locsolására, ezét kivágogatják őket évről évre. Ebben az esetben lehet balesetveszélyességre hivatkozni!

Ugye követhetetlen! Logikátlan! Ésszerűtlen! Pazarló! Ember és életellenes! Ostoba! Léleknélküli! ‘Ha kivágjátok az utolsó fát és kifogjátok a vízből az utolsó halat; megtudjátok, hogy a pénz nem ad életet és nem ehető!’

Ha egy magánszemély fát vág ki engedéllyel, akkor a törzsmérő 3-5-szörösét kell elültetnie, vagy pénzzel megváltania. Valójában a manapság elültetett suhángok, csemeték a csapadékhiány miatt nem fognak úgy fejlődni, mint elődeik; lassúbb lesz a növekedésük, ha nem segítjük őket. Kötelezzék a FŐKERT-et is a törvény betartására. A hatóság pedig szerezzen érvényt a törvénynek, s lehetőleg a természet törvényének. El kell érni, hogy a döntéshozók megállítsák a fák holokausztját.

Karay Zsófia

Budapest

Comments are closed.