Forrás: NOL

– avagy az ORTT fut a kidobott pénze után

Varsányi Gyula, Haszán Zoltán, 2005. április 15. 00:00

ORTT-filmmustra 2004-ben, a Why nélkülKép: Domaniczky Tivadar Azt nem tudhatjuk, milyen eredménnyel zárul az Állami Számvevőszék közelmúltban végzett vizsgálata az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT). Egy-két problematikus döntésre rákérdeznek a revizorok. Amilyen az alábbi is.

Az ORTT 2001-ben meghirdetett tévéfilmpályázatán rosszul startolt az egyik beadvány, a Why (Miért) című film terve. Nem támogatta a kérelmeket minősítő bizottság. Ezután került 2002. január 30-án a pártdelegáltakból álló testület elé a pályázat, amelyet csak az akkori MIÉP-es tag támogatott. A tervet rendezőként jegyző, korábban Amerikában élt Zabó (Szabó) Gábor (aki nem azonos a hazai filmes világban operatőrként ismert Szabó Gáborral) azonban lobbizni kezdett. Győzködött több testületi tagot is, megfordult az irodákban. Járt Tímár János SZDSZ-es delegáltnál – erről lapunk korábban már hírt adott -, és átadott neki egy pályázati dossziét, amiből hogy, hogy nem, a testületi tag asztalára pottyant egy köteg pénz. Tímár azonnal visszaadta, és kiutasította irodájából Zabót. Fura módon másnap, 2002. február 6-án újból a testület elé került az egyszer már elutasított Why-pályázat, amelyet – még furább módon – másodszor már támogatásra érdemesnek tartott a tagok többsége. Sőt, még azt is megszavazták, hogy az időközben kiosztott támogatási keretet emeljék fel 95 millió forinttal, hogy azt odaadhassák a produkciónak.

A Zabót kiutasító Tímár nem szavazta meg a támogatást, miként a fideszes tag sem. Ugyanakkor például a most is a testületben ülő Wéber János MDF-es és Ladvánszky György MSZP-s tag a kisgazdákat képviselővel együtt igen. Tímár hivatalosan csak a szavazás után tájékoztatta a testületet a producer látogatásáról, miután a látogatást követően feldúltan többeknek már elmesélte a történteket. Az eset miatt az ORTT hivatalos személy elleni vesztegetési kísérlet miatt feljelentést tett, a pályázaton végül elnyert pénz kifizetését pedig leállították.

A rendőrség 2002. október elsején bizonyítékok hiányában lezárta a nyomozást, vádemelési javaslat nélkül. A film előfinanszírozásából 76 millió forintot ezután, novemberben utalt át a hatóság. A csúszás miatt Zabó további 76 millió forintot kért. A testület többségi szavazattal “csak” tízmilliót ítélt meg. Ráadásul a film elkészítési határidejét is meghosszabbította egy évvel, 2003. december 31-re. A film azonban ekkorra sem készült el, Zabó a kópia helyett egy perrel lepte meg a hatóságot, 93 millió forint és a késedelmi kamat miatt kártérítést követelt. A kárigény időközben folyamatosan nő, a per még mindig első fokon tart, Zabó pedig perbe fogta a Magyar Mozgókép Közalapítványt is, mert onnan is kapott 20 milliót “előlegként”. Ezt úgy értette, hogy további támogatásra számíthat, de kérését az MMK elutasította. A közalapítványnál arra hivatkoznak, a TV 2 által juttatott filmes támogatási keretből adtak Zabónak, kifejezetten a TV 2 kérésére, azzal a feltételezéssel, hogy a rendező így külföldi partnereket tud szerezni. Közpénztámogatást a közalapítvány már nem volt hajlandó adni Zabónak.

“Szándékosan késleltette a pénz kifizetését a médiahatóság, s ezzel óriási károkat okozott a Why befejezésében, és a FilmFoundation-Wercom (Zabó itthoni alapítványa és cége) produkciójában világforgalmazásra készülő kéttucatnyi alkotás is késésben van” – nyilatkozta megkeresésünkre Zabó Gábor. Felvetésünkre, hogy egy vele szembeni vesztegetési gyanú miatt függesztették fel a támogatás átutalását, a producer-rendező úgy válaszolt, hogy eleve azért kreálták az ügyet, hogy visszatarthassák a pénzt. Novemberben ugyanis, amikor hozzájutott az összeghez, a tavaszi és a nyári jeleneteket már nem lehetett felvenni. Zabó szerint jelentős többletköltség keletkezett a csúszások miatt. Ezzel indokolja, hogy miért perli 2003 októberétől már 480 millió forintra az ORTT-t és a MMK-t. A hatóság ugyanakkor viszonperrel él, és vissza szeretné kapni a támogatásra kifizetett pénzt.

A producer-rendező szerint a Why csak egy apró szelete annak az általa kitalált projektnek, amelynek keretében a Kárpát-medence adottságait kihasználva stúdiókomplexumokat alakítana ki. Ígérete szerint a FilmFoundation-Wercom Európai Kulturális Rehabilitációs Projekt globális megoldást jelent a gazdasági, kulturális és szociális problémákra egyaránt. Kérdésünkre, hogy mire költötte az eddig felvett 85, plusz 20 millió forintot, Zabó közölte: ennek a többszörösét kellett már a filmbe fektetni, “de ami a dobozban van, arról tudjuk, hogy világforgalmazása 100 millió eurós bevételt hoz”. Az elkészült felvételeket nem láthattuk, forgatási fotókat viszont igen. Arra a kritikára, amelyet például Kósa Ferenc rendező, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke fogalmazott meg – a testület ülésén is szóba került az elképesztő történet -, hogy ismeretlen rendezőnek adtak jelentős összeget, Zabó válaszul korábbi – egyetlen – játékfilmjére, az itthon készült Where címűre (1990) hivatkozik. Azt állítja, ezt a filmjét nagy sikerrel fogadták filmfesztiválok, és hetekig játszották New Yorkban. A hazai filmek külföldi szereplésével foglalkozó Magyar Filmuniónál viszont csupán egyetlen fesztiválmeghívásról tudnak, Karlovy Varyba.

A Wercom cégirataiból az derül ki, hogy 21 milliárdos (!) alaptőkéjéből mindössze 15 millió forint a pénzbeli hozzájárulás, a többi pedig “szellemi apport”. Ez utóbbi két tételből áll. Az egyik Zabó előző filmje, amelyet 100 millió dolláros (akkori értéken majdnem húszmilliárd forintos!) értéken hagyott jóvá Zeffer Éva okleveles könyvvizsgáló. A másik “szellemi apport” pedig a Why forgatókönyve. Az indokolás a következő: a film tervezett költsége és bevétele alapján Zabó forgatókönyve ötmillió dollárt, azaz majdnem egymilliárd forintot ér. Összehasonlításképpen: a legdrágább magyar film, az idén bemutatott Sorstalanság 2,7 milliárd forintból készült. A “szellemi apport” értékét jóváhagyó Zeffer Éva később a cég felügyelőbizottságának elnöke lett.

Comments are closed.