Hosszabb, soklépcsős folyamat lesz a vízummentesség kölcsönössé tétele az Egyesült Államok és Magyarország között – hangsúlyozták amerikai részről tegnap, a vízumkérdés áttekintésére megalakult konzuli munkacsoport harmadik ülésén. A budapesti tanácskozán a magyar fél számos kérdést tett fel a George W. Bush amerikai elnök által kilátásba helyezett vízum-útitervet illetően, s az amerikai fél rövid időn belül választ ígért ezekre.
Polgár Viktor külügyi szóvivő lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a munkacsoport megállapodott abban, hogy az útiterv szabályait konkretizálják és időpontot rögzítő közös akciótervet dolgoznak ki. Mohácsi István, a magyar delegáció vezetője elmondta: ‘Bízunk abban, hogy az amerikai álláspont részleteinek tisztázását követően lehetőség nyílik gyorsabb előrelépésre’. (Népszava)
Támad a védekező Kofi Annan
Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az 1990-es években szemet hunyt a nemzetközi szankciókat kijátszó iraki kőolajcsempészés felett, amelyből a bagdadi rezsim sokkal nagyobb illegális bevételre tett szert, mint amennyit az olajat élelmiszerért ENSZ-programmal kapcsolatos kenőpénzekből bezsebelt. Annan helyi idő szerint csütörtökön este beszélt erről újságírók és volt ENSZ-szóvivők New York-i találkozóján. Az olajat-élelmiszerért botrány miatt védekezésre kényszerülő főtitkár kijelentette: az amerikaiak és a britek bármikor véget vethettek volna a csempészésnek, Washington és London azonban tekintettel volt két térségbeli szövetségesére, Törökországra és Jordániára, ahova a kőolajat csempészték. (MTI)
Gyurcsány inkább Zágrábnak hisz?
A BBC értesülése szerint a Nyugatot ‘meglepte’, hogy a magyar kormány ‘nem veszi figyelembe’ nyugati hírszerzési szolgálatok tájékoztatását Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak kérdésében. A BBC budapesti tudósítója – utalva Gyurcsány Ferenc külföldi újságírókkal tartott beszélgetésére – azt írta: a magyar kormányfő ‘bizonyítékokkal alá nem támasztott híreszteléseknek’ minősítette azt a vádat, hogy Horvátország nem működik együtt a hágai törvényszékkel. A BBC értesülése szerint nyugati szolgálatok információkat ismertettek a magyar kormánnyal Ante Gotovina ügyében, és ‘komoly meglepetést keltett’, hogy a magyarok nem fogadják el a hágai törvényszék álláspontját, hanem Zágrábnak hisznek. (MTI)
Megölték Ramus Haradinaj fivérét
Merénylet áldozata lett pénteken Ramus Haradinaj volt koszovói kormányfő fivére – közölték tisztviselők. Enver Haradinajt a dél-szerbiai tartomány fővárosától, Pristinától 80 kilométerre nyugatra fekvő Rausic faluban lőtték le ismeretlenek. A rendőrség tájékoztatása szerint a merényletben egy másik illető megsebesült, őt életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. (MTI)
Hatvan éve szabadult fel Bergen-Belsen
Megemlékezést tartottak tegnap a londoni Hyde Parkban lévő Holocaust-emlékműnél túlélők, felszabadító katonák és egészségügyi önkéntesek a bergen-belseni náci koncentrációs tábor felszabadításának 60. évfordulóján. A Hannover melletti tábort, amelyben mintegy 70 ezer ember esett áldozatul, brit csapatok szabadították fel 1945. április 15-én. Bergenben nem voltak gázkamrák, de a felszabadítók borzalmas állapotokat találtak, s a fertőzések elkerülésére felégették a barakkokat. Bergen-Belsenben vasárnap tartják a hivatalos emlékünnepséget. (Népszava)
Kemény fellépés a kurdok ellen
Törökországban hivatalosan is megerősítették, hogy a biztonsági erők terroristákat tettek ártalmatlanná az ország dél-keleti részében. Az Anadolu hírügynökség azt jelentette, hogy 21 fegyveres halt meg abban a hadműveletben, amelyet a török biztonsági erők indítottak Siirt és Sirnak tartomány határán, egy Pervari nevű városban. A török katonák ‘a PKK nevű terrorszervezet ellen léptek fel’, áll a jelentésben. Arról, hogy az összecsapásokban a katonaság helikoptereket is bevetett, és hogy három török katona is meghalt, csupán néhány tévécsatorna számolt be. Törökország dél-keleti részén 12 millió kurd él. Korábban a Kurdisztáni Munkáspárt, illetve annak fegyveresei megpróbáltak önálló államot létrehozni, 1999 óta azonban tűzszünetet hirdettek, tavaly nyár óta viszont kiújultak a harcok. (Népszava)
Közel-keleti megbízott lesz Wolfensohn
James Wolfensohn, a Világbank május 31-én leköszönő elnöke a hírek szerint fontos megbízatást kap: az Egyesült Államok közel-keleti megbízottjaként részt vesz majd az izraeli-palesztin békefolyamt előmozdításában. Wolfensohn nyomon követi majd az izraeli visszavonulást a gázai övezetből, s segíti a palesztin reformfolyamatot, a gazdasági fejlődést. A távozó világbanki elnök új megbízatását Condoleezza Rice külügyminiszter jelentette be. (Népszava)