Forrás: NOL

Amerikai, belga, francia, holland, német, svájci és olasz baráti körei után mostantól magyar mecénásoktól is segítséget remélhet a Tel-Avivi Művészeti Múzeum.

A magyar baráti kör hétfő esti alakuló ülésére üzletembereket, műgyűjtőket, művészeket és művészettörténészeket invitált a Műcsarnokba Fabényi Júlia főigazgató, magyar részről ugyanis ez az intézmény koordinál majd egy izraeli-magyar kortárs képzőművészeti csereprogramot. A kezdeményezés időzítéséhez tartozik, hogy alig két hete, hogy Magyarország és Izrael megállapodást írt alá a 2005-2007-ig tartó kulturális együttműködésről.

Amellett, hogy az elit „klubba” belépő mecénások a tel-avivi intézmény működését segítik (korábban alakult baráti köröknek komplett épületszárnyakat köszönhet a múzeum), hozzájárulnak a magyar képzőművészet izraeli népszerűsítéséhez, továbbá izraeli alkotásokat hoznak Budapestre. Ez utóbbi programpont azért is fontos, mert jelentősebb izraeli gyűjteményt még soha nem állítottak ki hazánkban. Természetesen a bemutatkozás a másik irányba is működik majd: magyar alkotók több módon megmutathatják magukat az izraeli közönségnek. Egyrészt önálló kiállításokat utaztat majd a Műcsarnok, másrészt 2007-re nemzetközi csoportos tárlatot terveznek a felek. Ezen- kívül a csereprogram két vezetője, Fabényi Júlia és a tel-avivi múzeum főigazgatója, Mordechai Omer azt tervezi: a Baráti Körrel együtt ösztöndíjakat osztanak fiatal képzőművészeknek.

– Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben minden kétoldalú kulturális együttműködést kizárólag a minisztérium bonyolíthatott le. Azt is tudjuk, milyen nehézkesen bonyolított. Azzal, hogy most rugalmasabb, dinamikusabb magántőkét igyekszünk bevonni a kortárs művészet finanszírozásába, természetesen nem mentesítjük az államot kultúratámogató feladatai alól. Csak kiegészítjük azt – mondta Fabényi.

A finanszírozási ötlet a világ egyik legnagyobb magángyűjteményét gyarapítgató milánói galériásé, a most nyolcvanöt éves Arturo Schwarzé. A műcsarnokbeli találkozón egyetlen dolgot akart megmagyarázni leendő mecénástársainak, a racionális döntésekhez szokott pénzembereknek: miért jó, hogy létezik a Tel-Avivi Művészeti Múzeum. Anekdotája szerint a szegény halászember mindennap egy vekni kenyeret és egy rózsát vásárol. Barátja megkérdezi tőle, minek költ a virágra, mikor ennivalóra is alig telik neki. „A kenyeret azért veszem, hogy legyen miből élnem. A rózsát azért, hogy legyen miért.”

Valaczkay Gabriella

Comments are closed.