Forrás: Népszava

Első regényének hőse, egy fiatal chicagói értelmiségi bevonulása előtt próbál választ keresni arra a kérdésre, vajon hol a helye a huszadik század fogyasztásra szakosodott amerikai társadalmában; a bankkölcsönök taposómalmában, az erősek és a gyengék létharcában. Címe A levegőben lógó ember (Dangling Man, 1944), egész pályára vetíthető jelkép: Saul Bellow legfontosabb élménye éppen a keresés, a kétely, melyet korának értelmiségi hősei tesznek fel maguknak, míg önmagukat próbálják megtalálni a huszadik század Amerikájában. A Henderson, az esőkirály ( Henderson the Rain King 1959) hőse Afrikát járja be, amikor egy benső késztetéstől vezetve csatlakozik volt iskolatársa forgatócsoportjához, és a vadonban átélt kalandoktól remél segítséget saját önmeghatározásának nehézségeire.

A művészet kezdőpontja valahol a bizonyosság elvesztése. A bizonyosság, a kétely nélküliség ugyanis legfeljebb politikai röpiratokban létezik. Kritikusai a legintellektuálisabb amerikai írónak tartják, akinek legfontosabb ihletője az emigráns zsidó értelmiségi beilleszkedésének nehézsége a társadalomba. Az író merítése átfogóbb: a gondolkodó lény helyét keresi a modern betonvadonban.

Saul Bellow számára a keresés kedden ért véget; regényvilágának halhatatlan hősei örökre papírsorokba szorulnak vissza. Tekintélyes írói életműve is olyan mint egy jól megírt fejlődésregény: már első műveiben megtalálja a témáját, de míg az Augie March kalandjai (The Adventures of Augie March, 1953) még egy modern kalandregényben követi végig az orosz-lengyel zsidó emigránsok helykeresését, addig főművének a Herzognak (1964) professzor hőse, már lelki tájakon kalandozik, amikor magánéleti válságát próbálja megoldani.

Nyolcvankilenc év jutott neki osztályrészül, és világhírű művek sora. Kritikusok elismerése és az egyik vitathatatlanul legrangosabb kitüntetés, a Nobel-díj, melyet 1976-ban vehetett át. A tollat tartó kéz kedd óta pihen, az író kavargó kérdései tovább visszhangoznak bennünk, tévelygésünkről, helykeresésünkről önazonosságunk megtalálásáról. P. Zs.

Comments are closed.