Forrás: MNO

Nagy büszkesége a magyar katolikus egyháznak, hogy II. János Pál pápa – első pápaként a történelemben – kétszer is ellátogatott hazánkba. Számos apostoli levelet és üzenetet küldött a magyar egyház képviselőinek, több magyar püspököt szentelt fel sajátkezűleg, és hat szentet is adott nemzetünknek.

Apostoli levelek és üzenetek

II. János Pál pápa már nem sokkal megválasztása után, 1978. december 2-án levelet intézett Magyarország főpásztoraihoz, majd két év múlva, 1980. április 6-i húsvéti levelével sürgette a magyar püspököket és papságot az iskolai és templomi hitoktatás végzésére. Ugyanabban az évben Szent Gellért születésének millenniuma, 1981-ben pedig Árpad-házi Szent Erzsébet halálának 750. évfordulója alkalmából írt a magyaroknak. 1988-ban Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából küldött apostoli levelet a magyar katolikusoknak, majd 1990-ben a Mindszenty József bíborosról történt esztergomi megemlékezés alkalmából, és első magyarországi látogatása évében külön újévi üzenettel fordult a magyar néphez. A Magyar Millenniumot külön üzenetben (2000. augusztus 20.), majd apostoli levélben (2001. július 25.) köszöntötte.

Egyházi események

Az egyik legemlékezetesebb esemény volt, amikor 1980. október 8-án maga a Szentatya szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnát, amelyet még előde, VI. Pál adott a magyaroknak, mintegy kárpótlásul a XVIII. században a bazilika új sekrestyéje építésekor lebontott Szent István-féle magyar zarándokházért. II. János Pál felhasználta a történelmi alkalmat, hogy Magyarország képviselői előtt már akkor az egyesült Európa eszméjéről szóljon.

A kapcsolatok szintén nagy jelentőségű momentuma volt húsz évvel később, 2000. szeptember 23-án, amikor a Nagy Jubileum alkalmából Magyarország ünnepi hangversenyt adott tiszteletére a vatikáni VI. Pál teremben. Október 9-én pedig a szentévi magyar nemzeti zarándoklat résztvevőit fogadta a Szent Péter-bazilikában.

Hivatalos kapcsolatok

A Kádár-rendszer képviselőivel elsősorban Agostino Casaroli bíboros-államtitkár, valamint Luigi Poggi és Francesco Colasuonno érsekek tartották a kapcsolatot, a VI. Pál pápa idején megkezdett “keleti politika” jegyében. Maga II. János Pál is fogadta azonban Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét (1984-ben és 1986-ben), majd 1987-ben Lázár György miniszterelnököt.

A rendszerváltás után, a diplomáciai kapcsolatok 1990-ben történt újrafelvételét követően több alkalommal is találkozott a magyar állami vezetőkkel – Göncz Árpáddal és Mádl Ferenccel, illetve Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter és legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel – hol a Vatikánban, hol pedig Magyarországon, vagy éppen a környező országokban tett látogatásai során.

Találkozás a hívekkel, látogatás Magyarországon

A magyar híveknek a rendszerváltás előtt korlátozott lehetőségeik voltak a vele való találkozásra, hiszen keveseknek adatott csak meg, hogy eljussanak Rómába – és még kevesebbek vették a bátorságot, hogy részt vegyenek a Pápa által celebrált szertartások, vagy kihallgatások valamelyikén. Azonban már 1988-as ausztriai útja során, a burgenlandi Darázsfalván (Trausdorf) több tízezer magyar hívő vehetett részt a pápai szentmisén. Később is, amikor a környező országokba látogatott, magyar zarándokok mindig képviselték hazánkat.

Nagy büszkesége a magyar egyháznak, és életreszóló kedves élménye sokezer hívőnek, hogy II. János Pál pápa – első pápaként a történelemben – kétszer is ellátogatott hazánkba. 1991-es programjában szerepelt szabadtéri szentmise Esztergomban, Máriapócson, Pécsett és Budapesten, ökumenikus istentisztelet Debrecenben, találkozás a magyar fiatalokkal a Népstadionban, a szeminaristákkal a Mátyás-templomban, a betegekkel a budapesti Bazilikában, továbbá a tudomány és a művészet képviselőivel és a zsidó hitközségek delegációjával. Szent István ünnepén, a Hősök terén mondott miséjén mintegy kétszázezren vettek részt. 1996-ban a millenniumát ünneplő Pannonhalmát kereste fel, és meglátogatta Győrt, ahol a város határában celebrált szentmise után imádkozott Apor Vilmos sírjánál – akit a következő évben az oltár dicsőségére emelt.

Kapcsolata a magyar püspökökkel

A teljes mai magyar egyházi hierarchiát II. János Pál pápa nevezte ki, aki két magyar bíborost is kreált: 1988. június 28-án a Lékai bíboros helyére lépő Paskai László esztergomi érseket, majd 2003. október 21-én Erdő Péter esztergomi prímás-érseket. A vízkereszt napján szokásos alkalmakkor a Szent Péter-bazilikában több magyar püspököt szentelt fel sajátkezűleg: 1993-ban Ternyák Csabát, a MKPK titkárát, aki jelenleg a Római Kúria magasrangú tisztségviselője, 1996-ban a kárpátaljai apostoli adminisztrátor segédpüspökévé kinevezett Majnek Antal ferences szerzetest, majd pedig 2000-ben Erdő Péter székesfehérvári, illetve Veres András egri segédpüspököt.

A Magyar Püspöki Kar ötévente esedékes római ad limina látogatásai közül kiemelendő az 1982. októberi, amelyre a Pápa december 12-i beszédében is reflektált kimondván, hogy Magyarországon a lelkipásztorkodásban elsőbbséget kell adni a katekézisnek, különösen az ifjúságnak, a családnak, az egyházi hivatásoknak, a férfi és női szerzetesközösségeknek. Emlékezetes még a püspöki kar 1993-as, majd a Nagy Jubileum évét követő, 2001. januári ad limina látogatása.

A Magyarországot érintő rendelkezései kapcsán meg kell említeni az egyházmegyei határok rendezését. Először a Trianonban elszakított egyházmegyék Magyarországon maradt területeit rendezte, kiterjesztette a görög-katolikus egyházmegye joghatóságát az ország egész terültére, majd 1993. május 30-i Hungarorum Gens kezdetű bullájával újrarendezte az egyházmegyei határokat, megalapítva a kaposvári és a debrecen-nyíregyházi püspökséget, érsekség rangjára emelve a veszprémit.

Magyar szentek és boldogok

Az elmúlt 26 év során négy boldoggal gyarapodott a magyar egyház Apor Vilmos (1997), Romzsa Tódor (2001), Battyhány-Strattmann László, Aviánói Márk (2003) és IV. Károly király (2004) személyében, de II. János Pál hat szentet is adott nemzetünknek: 1989-ben Prágai Ágnest (II. András királyunk unokahúgát), 1995-ben a kassai vértanúkat, 1997-ben Hedvig lengyel királynét (Nagy Lajos lányát), 1999-ben pedig Árpád-házi Kingát (IV. Béla lányát) avatta szentté.

Érszegi Márk A.

Vatikán-szakértő (Keresztény Közéleti Akadémia)

Comments are closed.