Forrás: Új Élet

Az aratókorsót tiszta forrásból töltötte meg.

A feje fölött hétszer forgatva dobta a kertvégi

patakba anyám. Hét margarétát rajzolt a homokba.

Felöltöztetett hét matyóbabát, mielôtt faluját

elhagyta volna.

Nagyapám a hátasok fölött a szíjat hetvenhétszer is

megpattintotta. Hét köcsögöt tűzött karóra. Ünnepen

hét gyertyát égetett. A nyolcadikkal a sort sorra

meggyújtotta. Ostorát hét bogra csomózta, de

lovát egyszer se ütötte meg.

A szivárvány hét színét hozta ki apám ujja a hegedű

húrozatán egyetlen hangból. – Gyürkés, fehér cipóból

bennök hetet gyúrtak a tésztás kezek a tekenôben.

Ha gyakorolt, anyám abbahagyta a mosogatást a konyhában.

S hétszer is megtörülte keze fejét köténykéjében.

Auschwitz koporsóját hétszer kellene megkerülnöm.

Sófárt fújni. Meztélláb lépni a vastag hamuban.

Hét lépésenként megállni. Szombattól szombatig minden

áldott nap emlékezni a korbács fonataira. Annak

hét ágát bôrre, füstre bontva föltenni hét csillagra

e világ valóságától hét lépésnyire.

Comments are closed.